Azzal, hogy Izrael és az Egyesült Államok hadereje légicsapásokkal végzett Irán korábbi vezetőivel, már meg is történt a rezsimváltás ebben az országban – jelentette ki az amerikai elnök. Donald Trump nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy Iránt a kőolajától is megfosztják, akár úgy, hogy elfoglalják az ország kulcsfontosságú energetikai központját Hárg szigetén. Ám reméli, hogy Teheránnal sikerül megegyezni a háború lezárásáról. Pakisztán arra készül, hogy fogadja az USA és Irán megbízottjait, akik a háború befejezéséről tárgyalnának.
Az Egyesült Államoknak már sikerült elérnie a rezsimváltást Iránban – dicsekedett az amerikai elnök. Donald Trump szerint ez úgy történt, hogy (a háború eddigi szakaszában) megölték az iráni vezetőket, s a tisztségeikre olyan személyek kerültek, „akikkel senki sem találkozott korábban”. (Az Irán ellen indított amerikai–izraeli háborúban végrehajtott csapásokban már életét vesztette a megtámadott ország legfelsőbb vallási, politikai, katonai és titkosszolgálati vezetésének több mint ötven tagja.)
A Financial Timesnak adott vasárnapi interjúban Trump arról is beszélt, hogy Iránt akár a kőolajától is megfoszthatná az Egyesült Államok. Esetleg úgy, hogy hadserege könnyűszerrel elfoglalja az ország legfontosabb kőolaj- és üzemanyag-exportáló központjaként működő Hárg-szigetet, amely a stratégiai fontosságú Hormuzi-szoros közelében található.
Más alkalomból az Irán elleni légicsapások eddigi eredményeiről is beszámolt. Elmondta: a hadjárat elején kijelölt mintegy 13 ezer célpontból 3000 megsemmisítendő maradt még hátra.
MEGBÜNTETNÉK ŐKET
Nyilatkozatai azt követően hangzottak el, hogy további 3500 amerikai katona érkezett a Közel-Keletre, ahol már azt találgatják, mikor kezdődik meg a földi invázió Irán ellen. Teherán mindenesetre megüzente: katonái „várják az amerikai csapatok érkezését”, hogy megbüntessék őket.
A térségben egyre gyakrabban esik szó a béketárgyalásokról, illetve a háború befejezésének lehetőségéről is. Trump az utóbbi egy hét alatt többször is megemlítette, hogy az egyeztetések az Egyesült Államok és Irán között már megkezdődtek. Legutóbbi nyilatkozataiban és a közösségi médiában megjelent bejegyzéseiben arról számolt be, hogy iráni illetékesekkel közvetlenül és közvetve is zajlanak az egyeztetések, amelyek jól haladnak, és komoly előrelépést sikerült elérni. Teherán tagadja ezt.
MÉG KÉRNEK VALAMIT
Trump kifejezte reményét, hogy viszonylag gyorsan sikerül megegyezni a háború lezárásáról. Kijelentette, hogy Irán elfogadta annak a 15 pontnak a zömét, amelyek az amerikai követeléseket tartalmazó listán (béketervben) szerepelnek. Hozzáfűzte: jelenleg néhány további kérdésről folynak egyeztetések. „Megegyeztek velünk a tervben. Pakisztán közvetítésével 15 dolgot kértünk, s ezeknek a nagy részével kapcsolatban még néhány másik dolgot is kérünk majd” – üzente.
RÖVID A HATÁRIDŐ
Trump szerint az Egyesült Államok az „új és ésszerűbb” iráni rezsimmel tárgyal a háború lezárásáról. Ám figyelmeztetett arra, hogy a tárgyalások kudarca esetén Iránnak súlyos következményekre kell felkészülnie. Közölte: ha rövid időn belül nem születik egyezség, s Teherán nem nyitja meg az általa lezárt Homuzi-szorost a kereskedelmi forgalom előtt, az amerikai haderő teljesen megsemmisíti az áramot előállító iráni erőműveket, az olajkutakat és a Hárg-szigetet. A légicsapások célpontjaivá válhatnak a tengervíz sótalanítására szolgáló iráni létesítmények is.
TEHERÁN VISSZAUTASÍTOTTA
Teherán tegnap megerősítette, hogy közvetítőkön keresztül átvették az amerikaiak rendezési feltételeit tartalmazó iratot, amelynek tartalmát nagyrészt túlzónak, irreálisnak és ésszerűtlennek nevezett az iráni külügyi szóvivő. Eszmail Bagáei tagadta, hogy Irán és az USA jelenleg közvetlen tárgyalásokat folytatnak. Közölte: Teherán visszautasítja Trump állítását, amely szerint elfogadták az amerikai követelések zömét.
Pakisztán közben arra készül, hogy vendégül lássa Washington és Teherán képviselőit, akik részt vennének a tárgyalásokon. A pakisztáni külügyminiszter szerint az egyeztetésekre már a következő napokban sor kerül. Ishaq Dar azonban nem részletezte, hogy a két küldöttség közvetett, vagy közvetlen megbeszéléseket folytatna-e.
ÜZEMKÉPTELENNÉ VÁLT
Izrael tegnap is lecsapott iráni célpontokra. Teherán ezúttal sem maradt ki a megtámadott területek közül. Előző este légicsapások értek több energetikai létesítményt, ami órákra áramkimaradásokat okozott a fővárosban és környékén.
A hét végén támadás érte a Hondabnál található (korábban Arak néven emlegetett) nehézvizes kutatóreaktort is. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) 48 órával később megerősítette: a létesítmény – amelyben nem tároltak bejelentett nukleáris anyagot – súlyos károkat szenvedett és üzemképtelenné vált.
VESZÉLYBEN AZ IVÓVÍZ
Válaszcsapásként Irán több hullámban rakétákkal támadta Izraelt. Az iráni Forradalmi Gárda elithaderő bejelentette, hogy ezentúl amerikai és izraeli tisztségviselők lakóhelyeit is célba veheti, válaszul az elmúlt időszak eseményeire.
Kuvait ellen drónokat küldtek tegnap. Korábban súlyos támadás ért egy kritikus infrastruktúrának számító, kombinált áramtermelő és tengervíz-sótalanító létesítményt az országban. Az ilyen csapások veszélyeztetik az energiaellátást és az ivóvíz-előállítást.
ELMENNEK A FOLYÓIG
A Teheránnal szövetséges dél-libanoni Hezbollah terrorista és politikai szervezet rakétákat és drónokat indított izraeli célpontok ellen. Haifánál kigyulladt egy olajfinomító, miután egy elfogott rakéta törmelékei zuhantak rá. Arról nem érkezett jelentés, hogy a támadó eszközt a Hezbollah, vagy az iráni hadsereg küldte-e.
A Hezbollah március 2-a óta lövi Izraelt, így bosszulva meg az Irán elleni amerikai–izraeli háborút és a legfontosabb iráni vezetők, köztük Ali Hámenei ajatollah meggyilkolását. Az izraeli légierő ellencsapásokkal válaszol, s rendszeresen bombázza a Hezbollah libanoni központjait, állásait, katonai infrastruktúráját. Az izraeli hadsereg (IDF) néhány napja földi műveleteket is indított, hogy Dél-Libanon nagy részét ellenőrzése alá vonja, kiszorítva onnan a Hezbollah fegyvereseit és ütközőövezetet alakítva ki közöttük és (Észak-)Izrael között.
A Hezbollah rakétatámadásaira hivatkozva Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök utasította az IDF-et a dél-libanoni hadműveletek kiterjesztésére. Izrael már a múlt héten közölte, hogy a Litáni folyóig ellenőrzése alá vonja a dél-libanoni biztonsági zónát. A folyó utolsó szakasza az izraeli–libanoni határtól 30 kilométerre északra ömlik a tengerbe.
MENEKÜL A LAKOSSÁG
Az eddigi bombázásokban és földi összecsapásokban mintegy 400 Hezbollah-harcos és legalább öt izraeli katona vesztette életét. A libanoni kormány szerint az izraeli támadások több mint ezer civil életét követelték és mintegy egymillió embert kényszerítettek lakhelye elhagyására. Az ENSZ arra figyelmeztetett, hogy Libanon lakosságának már bő 20 százaléka vált menekültté az Izrael és a Hezbollah közt dúló háború miatt.
Az ENSZ libanoni békefenntartó missziója (UNIFIL) tegnap arról számolt be, hogy életét vesztette a kontingens egyik indonéz békefenntartója, egy megsebesült, amikor dél-libanoni állásuk közelében gránát robbant fel. António Guterres, a világszervezet főtitkára elítélte az incidenst. Az indonéz kormány megerősítette a halálhírt, de közölte: nem egy, hanem három katona sebesült meg.
Nyitókép: Egy légicsapás helyszíne Teheránban (Fotó: Beta/AP)
