A hét egyik fontos világpolitikai eseményét kétségkívül Donald Trump távol-keleti körútja képezte. Az amerikai elnök első állomása Malajzia volt, ahol Thaiföld és Kambodzsa vezetője aláírta a két ország között a közelmúltban kitört konfliktust lezáró békeszerződést. Ezután az elnöki különgép Japánban szállt le, ahol Trump találkozott a nemrég megválasztott Takaicsi Szanaével, az ország első női kormányfőjével. Itt az elnök Japánnal és több más délkelet-ázsiai országgal egyebek mellett a ritkaföldfémekre vonatkozó egyezményt írt alá. Ezzel próbálják az ágazatban uralkodó kínai dominanciát megtörni. Dél-Korea volt a következő állomás, ahol Trump kijelentette, hogy lezárta a vámháborút ázsiai szövetségesével, és hozzátette, hogy kibékítené a hivatalosan évtizedek óta hadban álló két Koreát. Az út ezen állomásának legfontosabb eseménye a Hszi Csin-ping kínai elnökkel történt találkozó volt Puszanban. A két nagyhatalom vezetője megállapodott abban, hogy a közöttük feszülő gazdasági ellentéteket jelentős mértékben csökkentik.
Nem szokatlan, hogy az amerikai elnökök hivatali idejük alatt nagyszabású diplomácia körutakat tesznek meg, melynek során egyezmények sorát kötik meg. Trump ázsiai útja azonban azért érdemel kitüntetett figyelmet, mert az a nagyhatalmak ütközőzónájának számító térségben történt. Bár manapság a háború sújtotta Ukrajnát és a Közel-Keletet övezi kitüntetett figyelem, mégsem szabad elfelejteni, hogy annak ellenére, hogy a Távol-Keleten nem ropognak a fegyverek, ott több forró pontot is találunk. Elég, ha csak a már említett megosztott Koreára gondolnunk. Ezt jelezte az is, hogy Trump dél-koreai látogatására időzítve Észak-Korea stratégiai cirkálórakétákat tesztelt a Sárga-tengeren. Ebben a térségben van továbbá Tajvan is, az a szigetország, amelynek létét Kína egyre nyíltabban fenyegeti. És ha már Kína területi követeléseit említjük, nem hagyhatjuk ki a Dél-kínai-tengert sem, amelyet az ázsiai nagyhatalom a saját tengerének tekint, azonban ugyanígy igényt tart rá a Fülöp-szigetek, Tajvan, Indonézia, Vietnám, Brunei és Malajzia is. Nem véletlen, hogy Trump ezen országok egyikén kezdte meg ázsiai körútját. És bár gyakran megfeledkezünk róla, de Oroszország a Távol-Keleten is jelen van, sőt hatalmas kijárata van a Csendes-óceánra. Továbbá Japánnal a II. világháború vége óta húzódó területi vitája is van a Kuril-szigetek révén. Annak idején Barack Obama igyekezett egy széles körű szövetséget kialakítania a Kínával szemben álló távol-keleti demokratikus országokkal. Trump ezt első elnöki ciklusa idején nem tartotta fontosnak. Úgy tűnik, hogy a Kínával folytatott gazdasági csörtéje ráébresztette arra, hogy jobban oda kell figyelnie az itt lévő szövetségeseire is.
Ebben a tekintetben az amerikai elnök körútja tekinthető egyfajta kármentésnek is, ugyanis Trump nagyszabású vámháborúja, melynek során szinte a világ minden országát különböző nagyságrendű vámtarifákkal sújtotta, éppen legelkötelezettebb ázsiai szövetségeseit, mindenekelőtt Japánt és Dél-Koreát érintette a legérzékenyebben. E két ország jószerével 1945 óta az Egyesült Államok legodaadóbb gazdasági, katonai, külpolitikai partnere, ráadásul a térség legstabilabb demokráciáiról van szó. Továbbá e két ország társadalmában a gazdasági mutatók állása a politikai siker ismérve, ugyanis Japánt és Dél-Koreát a világ legerősebb gazdaságai között tartják számon. Éppen ezért volt érthetetlen számukra, hogy váratlanul magas – Japánt 24 százalékos, Dél-Koreát pedig 25 százalékos – vámtarifával sújtotta őket a Trump-adminisztráció. Az is jól mutatja, hogy milyen rosszul érintette e két országot ez a lépés, hogy a nemzetközi sajtóban már olyanokról lehetett olvasni, hogy Dél-Korea és Japán hátat fordít kiszámíthatatlanná vált szövetségesének és Kínával próbál megegyezésre jutni, vagy hogy e két ország más ázsiai országokkal saját szövetséget alakít ki. Sőt a pacifista alkotmánnyal rendelkező Japánban már azok a hangok is felerősödtek, amelyek egy ütőképes hadsereg felépítését és nukleáris fegyverek kifejlesztését szorgalmazzák, annak érdekében, hogy az ország képes legyen önállóan, az Egyesült Államok segítsége nélkül is megvédenie magát.
Egyelőre nem tudni, hogy Trumpnak sikerült-e helyreállítani távol-keleti szövetségesei körében a vámháború miatt megrengett bizalmat. Valószínűleg ahhoz egy körúton kívül további lépések is szükségesek, hiszen a bizalmat könnyebb elveszíteni, mint helyreállítani.
Nyitókép: Donald Trump amerikai elnök (Fotó: AP via Beta)
