Végre megjelennek az AMD legújabb fejlesztései, a debütálás közeledtével pedig már részleteket is ismerni. Az érkezőfélben levő Ryzen sorozatú CPU-k akár harmadannyiba is kerülhetnek, mint a rivális Intel-modellek, ami előreláthatóan áresést eredményezhet.
Az AMD az első generációs Ryzen processzorainak első példányait hivatalosan február 28-ától március másodikáig jelentetheti meg. Az új lapkák igen széles skálát fognak lefedni, lesz ugyanis köztük 4, 6 és 8 magos modell is, amik gyorsítótárjaik méretében és teljesítményfelvételükben is jelentősen eltérnek majd egymástól. A népes család többi tagját majd csak március másodikától kezdve küldi harcba az AMD, azaz a lassabb és olcsóbb modellekre sem kell majd heteket várni. Mivel az új processzorok már a tesztelőknél vannak, így néhány teszteredmény is kiszivárgott az elmúlt időszakban, igaz, ezeket egyelőre érdemes pusztán érdekességként kezelni, komolyabb következtetéseket nem szabad levonni belőlük. Az eredmények mindenesetre biztatóak, így ha az első hivatalos tesztek is hasonló képet festenek, akkor végre ismét ütőképes ellenfelet kaphat az Intel. A leggyengébb Ryzen 3 1100-es modell például állítólag csak négy maggal és 3.2 GHz-es bázisfrekvenciával fog érkezni, 8 MB gyorstárral és 65 wattos hőkerettel. A legerősebb Ryzen 7 1800X processzor ezzel szemben már 8 fizikai maggal fog rendelkezni – amiből ráadásul az AMD HyperThreading-megfelelője, az SMT 16 logikai magot csinál –, gyorsítótára pedig 16 MB-ra, míg teljesítményfelvétele 95 wattra rúg majd. Az új processzorok nevében az AMD utalni fog arra, hogy azok nagyjából milyen Intel csipek konkurenseinek lesznek tekinthetők. Így például a Ryzen 3-as (R3-as) lapkák értelemszerűen a Core i3, a Ryzen 5-ök (R5-ök) a Core i5, a Ryzen 7-ek (R7-ek) pedig a Core i7 csipekkel szemben indulnak majd harcba a vásárlók kegyeiért.
A múlt héten felbukkant az interneten az AMD Ryzen típusú processzorainak néhány specifikációja. Azóta folyamatosan jelennek meg az információk az új CPU-családról. A teljes felhozatalból már könnyű következtetni, hogy az egyes daraboktól milyen teljesítményt várhatunk. Az AMD sokak által várt Ryzen-szériája – az Intel kínálatához hasonlóan – három csoportból áll majd: a belépő szintű R3-asokból, a középkategóriás R5-ösökből és a nagy kapacitású R7-es modellekből. A készülékek számozása, egyelőre úgy tűnik, 1100-tól 1800-ig tart, és találkozhatunk „X”, illetve „Pro” címkékkel is.
ÖSSZEVETVE A CSÚCSKATEGÓRIÁT
Bőven van esély a verseny kiéleződésére, hiszen az AMD hihetetlenül alacsony árazást tervez az első generációs Ryzen CPU-széria számára. Az első körben megjelenő OEM termékváltozatok, lehet, olcsóbbak lesznek, mint a később indítottak, de még mindig lényegesen olcsóbbak a konkurens Intel hasonló processzorainál. Ennek mértéke könnyedén érzékeltethető: az R7-es eszközök legnagyobb ellenfele az Intel Core i7 6900K lehet, de az majdnem háromszor többe kerül némely új AMD processzorainál, ami valószínűleg áresést eredményez. A versenytárs 1049 dolláros árából, jelenleg úgy tűnik, vásárolhatnánk egy GTX 1080-as videokártyát és egy Ryzen R7 1700-es processzort együttesen. Az Intelnek tehát gyorsan kell reagálnia a fenyegetésre, főleg, hogy már a Ryzen R7 1800X, az R7 1700X és az R7 1700 előrendelhető az AMD oldaláról.
A teljesítmény tekintetében az AMD az első körben érkező Ryzen R7 1800X csúcsmodellt az Intel Core i7-6900K processzorhoz mérte. Utóbbin semmit sem állítottak, vagyis úgy működött, ahogy a dobozból kivéve működne mindenkinél, míg a Ryzen processzornak 3,4 GHz-re volt fixen beállítva az órajele, hogy a turbó és az XFR se növelje a teljesítményt. A Blender tesztben gyakorlatilag ugyanúgy teljesített a két CPU, míg a Handbrake tesztben az AMD Ryzen picit gyorsabb volt. Ehhez adalék még, hogy az Intel Core i7-6900K 140 wattos TDP osztályba van besorolva, míg az Ryzen 95 wattos lesz, tehát az energiahatékonyság tekintetében az AMD valamit nagyon eltalálhatott. Alaplapgyártóktól származó információk szerint számos alkalmazásban gyorsabb az AMD terméke, de ha a nagy átlagot nézzük, akkor a két processzor teljesítménye rendkívül hasonló. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a Ryzen fontos funkciójának tekinthető XFR rendkívül környezetfüggő szolgáltatás, ami melegebb szobában talán nem tesz hozzá semmit a mérnöki minták eredményeihez, de kellően hűvös környezetben, a programfuttatás első pár percében akár 5–7%-os extra sebességet is jelenthet. Az AMD fejlesztésének lényeges előnye, hogy 95 wattos TDP osztályon belül képes az Intel termékéhez hasonló teljesítményre, ám a 140 wattos TDP osztályba van sorolva, tehát többet fogyaszt. Tekintve, hogy az Intel Core i7-6900K csaknem 1049 dollárba kerül jelenleg, tehát az AMD terméke csaknem 450 dollárral olcsóbbért hozza ugyanazt a sebességet, mert a legerősebb, 8-magos, 3.6 GHz-es Ryzen 7 1800X modellt csaknem 600 euróért lehet majd megvásárolni.
ÖSSZEVETVE A KÖZÉPMEZŐNYT
A legnépszerűbb processzor valószínűleg a Ryzen R5 1500 vagy a Ryzen R5 1400X lesz, mivel ezek viszonylag nagy számítási teljesítményt garantálnak kedvező áron.
Sőt, az első jelek szerint csaknem 200 dolláros Ryzen R5 1400X túlhúzott órajellel akár egy 350 dolláros Intel Core i7 7700 erejével is bírhat. Az AMD-től megszokott módon azonban a felső kategóriás példányok sem lettek túlárazva: a csaknem 320 dolláros Ryzen R7 1700 például nyolc magjával és 3,7 GHz-es, felpörgetett órajelével a drágább Intel-modulok komoly vetélytársa lehet. Ez is azt jelenti, hogy a költséges i7-es szegmens ereje már 200 dollár alatti összegekért is elérhető lesz.
A közepesen erős, 6 magos, 3.2 GHz-es és 16 MB gyorstárral rendelkező Ryzen 5 1600X csaknem 300 eurós árazású lehet. Az első nem hivatalos mérési eredmények alapján, a hasonló teljesítményű Intel processzorok sokkal drágábbak az AMD új Ryzen processzorainál. Az információk természetesen – mint minden nem hivatalos tájékoztatás – fenntartással kezelendők az AMD hivatalos bejelentéséig. Nemrég például egy nem hivatalos benchmark teszten esett át az AMD Ryzen 5 1600X, mely a felső, illetve középkategóriába érkezik majd. A hatmagos újdonság jócskán megelőzte sebességben az Intel egyik legkedveltebb modelljét, a Core i5 7600K-t, de persze azt sem szabad elfedni, hogy az Intel megoldása kettővel kevesebb maggal működik. A mérések alapján akár 50 százalékos különbség is lehet a két processzor között, de azért érdemes megvárni a megjelenés utáni tesztet. 12544 pontot ért el a Ryzen csip, ami jobbnak bizonyult a jelenleg több mint 550 dolláros Intel Core i7-6850K-nál is, amely csak 10872 pontra volt képes, tehát csaknem 250 dollárral olcsóbban jobb teljesítményt hozhat.
JELLEGZETESSÉGEK
Az AMD új csúcsprocesszorának márkaneve Ryzen. A vállalat elárulta, hogy az első körben piacra kerülő modellek alapórajele legalább 3,4 GHz lesz, de a turbó órajelről nem beszélt a cég. Az összesen 20 MB-nyi L2 és L3 gyorsítótár nem lehet meglepetés, hiszen magonként 512 kB az L2, míg az összevont L3 gyorsítótár 16 MB. Újdonság azonban a SenseMI technológia, amely igazából a gyűjtőneve öt darab Ryzen processzorban megjelenő szolgáltatásnak. A New Horizon prezentáción is kiderült pár fontos részlet. A Summit Ridge kódnevű Ryzen fejlesztésről viszonylag sokat lehet tudni. A lapkának nyolc processzormagja lehet, és magonként két szálat képes a rendszer futtatni.
Az AMD szakemberei a nemrégiben megtartott ISSCC alkalmával egy érdekes előadást tartottak, így elég sok részletre derült fény a Ryzen lapka tulajdonságaival kapcsolatban. A korábban megjelent AMD processzorokban a modulos felépítés miatt két Integer egységre jutott egy FPU, azaz lebegőpontos egység, addig az új Ryzen sorozatúakban már egy Integer és egy FPU alkot egy processzormagot, ezáltal – az egyéb változtatásoknak is köszönhetően – növekedésnek indul az egyetlen órajel alatt végrehajtható műveletek száma, amit IPC rövidítéssel szokás emlegetni (Instructions per Clock). Fejlődött az elágazásbecslő részleg is, amit ezúttal nem egyszerű „Branch Prediction” névvel emleget az AMD, hanem a „Neural Net Prediction System” elnevezést használja, ezzel utalva arra, hogy nemcsak hatékonyabban működik az új rendszer, de bizonyos mértékű tanulásra is képes. Az elágazásbecslésre egyébként annyit tesz, hogy még a kód tényleges lefutása előtt megbecsüli a kimenetelét a műveletnek, hogy már az utána lévő dolgokkal is tudjon foglalkozni. Hibás becslés esetén a munka kárba vész, ezért fontos, hogy viszonylag pontos legyen az elágazásbecslő.
A Neural Net Prediction és Smart Prefetch szolgáltatásokat az AMD külön számolja, de valójában némileg egymáshoz kapcsolódnak. Minden processzor esetében fontos az elágazásbecslés és az előbetöltés megfelelő működése. Erre a cégek minden generációnál nagy hangsúlyt fektetnek, mivel rengeteg teljesítményt lehet nyerni. A Zen processzormag pontos működését titkolja az AMD az említett szolgáltatásokra vonatkozóan, de az elmondásuk szerint minden magban lesz olyan egység, amely figyeli a futtatott szoftverek működését, és az elágazásbecslésnél a begyűjtött adatokat figyelembe véve dönt. A valósághoz hozzátartozik, hogy manapság kezdenek trendivé válni ezek a neurális hálózaton alapuló, „tanuló” elágazásbecslők. Az Intel pár új magja, illetve az ultramobil piacra fejlesztett Samsung M1 is hasonló modellt használ. A Zen mag a perceptron modellre épít, ami elviekben extrém hatékony, és egyelőre nincs okunk kételkedni abban, hogy ez a gyakorlatban ne jönne ki. Ilyen formában az AMD megoldása valóban előnyösebb lehet az eddig elérhető hardverek konstrukciójánál, de végeredményben inkább csak a marketingnél gondoltak rá, hogy ha már beépítettek egy újszerű és tényleg nagyon hatékony elágazásbecslőt, akkor az amúgy is népszerű témának számító neurális hálózatokkal összekapcsolhatnák, végtére is neurális hálózatról van szó, még ha egyszerűről is. A Smart Prefetch is tulajdonképpen az említett részegységet próbálja kamatoztatni, biztosítva, hogy a megfelelő adat a megfelelő időben ott legyen a gyorsítótárakban.
A Core Complex – CCX elnevezés gyakorlatilag egy négymagos modult takar, ami kellően flexibilis, tehát a későbbiekben könnyedén végezhet különböző módosításokat a gyártó mind a processzormagok száma, mind pedig a gyorsítótárak mérete terén. Ez a koncepció persze nem meglepő, hisz az AMD már korábban bejelentette, hogy legalább 4 évre tervez a Ryzen dizájnnal, azaz számos új kiadás érkezhet majd az elkövetkező évek folyamán.
Nagyon fontos újítás a Precision Boost és Pure Power a másik két, részben összefüggő szolgáltatás. Előbbi tulajdonképpen a Carizzo APU-ban bemutatkozó, Bristol Ridge APU-ban kigyúrt AVFS alapos továbbfejlesztése, ami már a GPU-k piacát is megtámadta a Polaris lapkákkal. Ennek a célja a teljes lapka monitorozása számos szenzor által, hogy végül mindig az adott pillanathoz optimális órajel- és energiaprofilt tudja kiválasztani. Itt jön képbe a Precision Boost, amely 25 MHz-es léptékekben képes órajelet váltani. Finoman kapcsolódik ide az új XFR, azaz Extended Frequency Range szolgáltatás, amely gyakorlatilag egy automatikus tuning. A processzor rendelkezik majd garantált alap- és turbó órajelekkel, de ha a hűtési rendszer lehetővé teszi, akkor az XFR megengedi ezek túllépését teljesen automatikusan.
ALAPLAPOK
A Ryzen processzorok a Socket AM4-es foglalatos csúcskategóriás X370-es, a gyengébb csúcskategóriás X300-as, a középkategóriás B350-es és elvileg az alapszintű A320-as vezérlőhídas alaplapba is beleilleszthetőek. Vezérlőhídra az alaplapon azonban nincs feltétlenül szükség, a Summit Ridge – Ryzen ugyanis tartalmaz integrált déli hidat, ami a rendkívül kis méretű PC-k összeállításánál kedvező opció lehet. A CES 2017 alkalmával 17 AMD Ryzen alapú gép, valamint összesen 16 Ryzen processzort támogató X370 és X300 lapkakészletű alaplap volt látható. Az X370 főleg azoknak ajánlott, akik a lehető legnagyobb teljesítményt akarják elérni a legújabb funkciók mellett. Az X300 pedig lényegében az olcsóbb változat azoknak, akik erős, de kompakt rendszert szeretnének. Az X300 és X370 több GPU-t is képes fogadni, míg egyelőre úgy tűnik, csak az A320 nem támogatja a túlhajtást, overclockot.
Az AMD nagyban készül a Ryzen processzorok startjára, amelyeket az alaplapgyártók is megpróbálnak majd a lehető legjobban kiszolgálni. Egy ausztrál online áruházban felbukkant néhány AM4-es ASUS alaplap, ráadásul ezúttal már vételárakkal együtt. Ha hinni lehet a kiírásoknak, akkor február 24-étől kezdve lesznek elérhetőek az alaplapok. Természetesen nehéz lenne megtippelni az ausztrál dollárban megadott árak alapján, hogy nálunk (adóval együtt) melyiket mennyiért lehet majd hazavinni. A közelítő árak mindenesetre így alakulnak az EU-ban: Asus Prime B350M-A: 93 euró; Prime B350–PLUS: 110 euró; Prime X370–PRO: 175 euró; Asus Crosshair VI Hero: 275 euró. A Crosshairről annyit lehet tudni, hogy egy rendes felső kategóriás lap, komoly VRM-mel a tuningot kedvelők számára, és van rajta több M.2 NVMe csatlakozó, ac-s Wi-Fi-adapter, USB 3.1 gen 2, illetve Sabre DAC is. Az X370 Pro hasonló tulajdonságú, de nincs rajta Wi-Fi, a hangcsip pedig az egyszerűbb Realtek 1220 lesz.
