A folyamatosan megújuló személyi számítástechnikai alkotóelemek többségére nem jellemző a lassú fejlődés, sőt akadnak kifejezetten gyorsan fejlődők is, ám a csúcskategóriásakat figyelmen kívül hagyva, a központi processzorok teljesítményét elemezve ezek csak alig fejlődtek hét év leforgása alatt.
Az alapszintű asztali számítógépek magjainak száma nem emelkedett már 8 éve, s a magonkénti teljesítmény (az ezek által nyújtott friss instrukciók felhasználására írt alkalmazások megjelenéséig, a még többnyire kihasználatlan sebességnövekedési esélytől eltekintve) sajnos csak mintegy 7–15%-os teljesítménynövekedésre utal a processzorgenerációk között, a legújabb Kaby Lake sorozatúak érkezésével is. Eme apró előrelépést is csak a processzor órajelének megemelésével érték el főként, tehát attól eltérő teljesítményfokozó mikroelektronikai áramköröktől vajmi kevéssel bővítették ki csak az előző generációs példányokhoz viszonyítva az új processzorokat. Pedig a rendelkezésre álló tranzisztorszámot tekintve, ahogyan a grafikus kártyák fejlesztésénél is, bőven lehetett lehetőség a magok számának bővítésére is. Habár négynél több magosak megjelentek, de csak a drága, kétezernyi érintkezős csúcskategóriában, az ezernyi érintkezősek a vezető processzorgyártótól még mindig legfeljebb négy magosak, de talán lehetnének többmagosak is ma már.
Érdekes az is, hogy 2017-ben sem jelenhet meg az asztali személyi számítógépes platformra négymagosnál nagyobb teljesítményű ezernyi érintkezős Core i processzor, ám a talán túlárazottan drága kétezernyi érintkezős csúcskategóriás asztaliaknál létezik már tízmagos, a csúcs szerverplatformon pedig egyes Xeon processzorok már 32 magos architektúrásak lesznek, s noha órajel tekintetében csaknem feleolyan gyorsak, mint az asztali négymagosak, sebességüket összevetve mégis csaknem négyszeresen gyorsabbnak ígérkeznek (mivel 32 osztva néggyel az nyolccal egyenlő, ám a csaknem a feleakkora órajelből fakadóan mégis csaknem négyszer lesznek így gyorsabbak). Ezzel szemben a jövőre ígért Coffee Lake asztali processzoroknál már a hat, sőt a nyolcmagos példány is feltűnhet, a szerverplatformhoz viszonyítva azonban még mindig kétszer lassabb lehet a teljesítmény. Azt azonban tudni kell, hogy a többmagos processzoroknál a magszámból adódó elméleti sebességtöbbszörözésre csak akkor van esély, ha az alkalmazás, ami a processzoron fut megfelelően, kellően modernen van előkészítve, programozva ahhoz, hogy többmagos processzoron fusson. Az ilyen alkalmazások között is vannak különbségek. Némelyek csak két, illetve négy magon képesek futni, így az ennél több magos processzor alkalmazása részükre nem hozhat sebességnövekedést. Fellelhetőek azonban olyan alkalmazások is, amelyeknél a magszámkorlát nincs meghatározva, tehát amennyivel több magos processzoron futnak, annyival ténylegesen gyorsabbak is. Egy másik szempont egy alkalmazás megítélésénél, az, hogy az új processzorokkal érkezett új instrukciókat vajon támogatja-e. Ha igen, úgy ezek alkalmazásával néha a régebbi processzorok gyorsaságának többszörösével is lefuthatnak az új programok. (S akadnak olyanok is, amelyek e célból megkövetelik az új processzort, bár ezek száma elenyésző.) Tehát összehasonlítva a hét évvel ezelőtti négymagost a ma boltba érkezett friss négymagossal, drága fejlesztésű alkalmazásokkal, kibontakozhat az a sebességi előny, amelyért érdemes az újat megvásárolni, általános fejlesztések céljából, játékok részére azonban talán nem érdemes frissíteni.
A tény, hogy személyi számítógépes platformon az idén sem érkezik a felső kategóriás vállalati szerverplatform várható csúcsához hasonló CPU. A jelenlegi alapszintű asztaliak sebességénél négyszer gyorsabb processzor elsősorban a több magos programozás alapelveit ismerő, egyénileg fejlesztő és működtető felhasználók lehetőségeit korlátozza, ám az ilyen vállalkozások inkább jellemzőek cégekre, vállalati befektetések révén fejlesztett projektumokra. Ők már látják a jövőt, így a személyi számítógépekre is megérkezhet majd a 8–16 magos korszak, a szerverprocesszrok lehetőségeit ma kiismerve ugyanis olyan alkalmazásokat fejleszthetnek, amelyeket néhány év elteltével az asztali platform valamennyi felhasználója számára elérhető közelségébe juttathatnak. Ez vonatkozik számítógépes játékokra és fejlesztést elősegítő alkalmazásokra egyaránt.
Csakhamar az AMD is visszaérkezik az asztali számítógépes piac élmezőnyébe. Nyolcmagos processzorai révén ismét versenyképes termékekkel száll szembe az Intel négymagosaival, akárcsak néhány évvel ezelőtt. Az Intel CPU-k magjaiban a Dual Core processzorok óta lényegében két mag van, így érthető, hogy a processzormagok versenyén miért is lehet egyenértékű a kék emblémás cég négymagosa a piros jelű cég nyolcmagosával, amely megpróbálkozik egy 16 magos processzor megjelentetésével is.
A számítógépes processzorok magszámának hosszú éveken át tartó változatlan mennyisége elsődlegesen a többmagos programozást segíthette volna elő, ha minden érdeklődő számára kellő közelségbe s térítésmentesen jórészt az új instrukciók jellemzésével, a processzorgyártó cégek fejlesztőeszközeivel a módszerek elsajátíthatóvá váltak volna. Ám az ezernyi érintkezős Core i processzorgeneráció sajnos nem erről marad nevezetes. Stagnáló, állandóan ismételt, lényegi fejlődést mellőző számítástechnikai vívmányok sora érkezett az elmúlt hét évben, amely apróságoktól eltekintve, sajnos alig tette gazdagabbá az új személyi számítástechnikai rendszereket a nyolc évvel ezelőttiekkel összehasonlítva. Ezt az is alátámasztja, hogy míg az új játékok többségénél a gyártók és a szaklapok feltüntetik, hogy bezzeg egy Core i5 processzoros (négymagos) gép a minimális futtatásukért, addig, ezek lényegében, ugyan egy négy évvel ezelőtti csúcs grafikus kártyával frissítve, de vígan elfutnak még az olyan régi gépeken is, amelyek a Core i generációs processzoroknál előbb készültek, s csupán kétmagosak. Egy jó grafikus kártya birtokában tehát az Epic Games fejlesztés alatt álló, ingyenesen tesztelhető slágerjátékai, mint az új Unreal Tournament és a Paragon is lefutnak, egy csupán 3GHz-es Core 2 Duón is, a Core i5-ös gépigényű ámításokkal ellentétben. Mi ez, ha nem (sz)ámítástechnika? Talán még nem is fordult elő ilyesmi a személyi komputerek világban, hogy megjelenés előtti, vadonatúj megoldások sorozatát felvonultató játékok elfutottak egy 8 évvel előtti számítógépes processzoron is. Az elmúlt években, a közmédiák értesülései szerint is szemtanúi lehettünk a „számítástechnika állandó megújulásának”, a „folyamatos, állandóan megújuló számítástechnikai fejlesztéseknek”, amelyek talán mégsem történtek meg, mert nincs lényegi különbség (sebességbeli sem) az elmúlt hét-nyolc év processzorai között, amelyeket ha állandó tisztítással, karbantartással és kellő körültekintéssel üzemeltetve használjuk, még mindig igénybe lehet venni, és nemcsak játékok szempontjából, de tervezési és rajzolási munkák készítése céljából is. Amire viszont mindenképpen szükség van, az valóban egy jobb, új 3D gyorsító videókártya, mert a processzor lényegében semmi újat nem hoz, viszont a GPU-k magszáma az újak megjelenésével állandóan növekszik, amelynek tendenciáját sajnos még mindig nem követik a CPU-k.
