Štefan Füle, az Európai Unió bővítési biztosa kedden Pristinában reményét fejezte ki, hogy Koszovó a következő néhány hónapban fokozottan hajtja végre a reformokat és építő jelleggel áll hozzá a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok rendezéséhez. Ez szükséges ahhoz, hogy Koszovó 2015 tavaszán aláírhassa a Társulási és Stabilizációs Megállapodást (SAA), mondta Füle, majd megerősítette, hogy pénteken formálisan is lezárták a Koszovó és az EU közötti tárgyalásokat az SAA-ról.
Füle amiatt is méltatta a pristinai vezetést, hogy az EULEX mandátumának a meghosszabbítása mellett döntött, valamint hogy támogatja a szervkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények ügyében eljáró bíróság megalapítását. Mindez azt bizonyítja, hogy Koszovó nyitott, nincsen takargatnivalója és nem retteg a múlttól, hangsúlyozta Füle, valamint hozzátette: mindennek ellenére Koszovónak még számtalan feladatot kell teljesítenie, végrehajtania a reformokat, elsősorban a jogállamiság területén.
– Fontos, hogy a közelgő választások a nemzetközi mércékkel összhangban valósuljanak meg. A következő összetételű koszovói kormánytól az EU elvárja, hogy tartsa magát nemzetközi kötelezettségeihez és legyen aktív a Belgráddal folytatott párbeszéd tekintetében. Koszovó jelentős előrelépést valósított meg az EU felé vezető úton. Igaz, hogy még hosszú út áll Koszovó előtt, ugyanakkor mindenkit biztosítok arról, hogy Koszovó nem áll egyedül, az utat együtt fogjuk megtenni – fogalmazott Füle.
Hashim Thaçi koszovói kormányfő a Fülével folytatott beszélgetést követően szintén elégedettségének adott hangot, hogy Koszovó sikeresen lezárta az SAA-ról folytatott tárgyalásokat. Ez a siker megnyitotta Koszovó előtt az EU-tagság kapuját, szögezte le Thaçi.
Atifete Jahjaga, Koszovó államfője szintén találkozott az EU bővítési biztosával, majd ezt követően kifejtette, hogy Brüsszelnek Szerbia uniós tagságát a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok teljes rendezésének a feltételéhez kell kötnie.
– A jelenlegi fontos időszak Délkelet-Európa számára, hiszen a Belgrád és Pristina közötti párbeszéddel a béke, illetve a jószomszédi viszonyok építésének új perspektívái nyíltak meg. A Belgrád és Pristina közötti megállapodásokat teljes egészében alkalmazni kell – magyarázta Jahjaga.
Füle ellátogatott Kosovska Mitrovicába is, ahol az észak-koszovói szerb községek polgármestereivel találkozott. A feleknek a tervek szerint a Belgrád–Pristina-párbeszédről, valamint az uniós alapok minél hatékonyabb kihasználásáról kellett volna beszélgetniük.
Mindeközben kedden ismét aktuális volt a megalapítandó koszovói hadsereg témája. Miután a Koszovói Képviselőház hétfőn elnapolta ülését, amelyen a hadsereg megalapításáról kellett volna a képviselőknek dönteniük, keddre ismét összehívták az ülést, végül azonban úgy határoztak, hogy a parlamentet feloszlatják és a valószínűleg június 8-án megtartandó koszovói parlamenti választások után megalakuló képviselőházra bízzák a hadseregről szóló törvény elfogadását. Hashim Thaçi kormányfő, a Koszovói Demokrata Párt elnöke és Isa Mustafa, a Demokratikus Szövetség elnöke állítólag megállapodtak abban, hogy a jövőben a nemzeti kisebbségi képviselők nem jogosultak dupla szavazatra azoknak a témáknak a tekintetében, amelyek nem érintik közvetlenül a kisebbségeket. Arsim Bajrami parlamenti képviselő, alkotmányjogász ezzel kapcsolatban kijelentette: a kisebbségi képviselők dupla szavazati jogával kapcsolatos rendelkezést csakis a koszovói alkotmány módosításával lehet módosítani.
Saša Milosavljević, az Önálló Liberális Párt képviselője ezzel kapcsolatban kifejtette: mivel a hadsereg megalapítása alkotmányos kérdés, ezért a vonatkozó jogszabály elfogadásához kétharmados többség szükséges. A hadseregről szóló törvényt egyébként sem lehetne a koszovói alkotmány módosítása nélkül elfogadni, hiszen ellenkező esetben a jogszabály nem állna összhangban az alaptörvénnyel, nyomatékosította Milosavljević.
Milan Mijalkovski és Zoran Dragišić, a Belgrádi Egyetem Biztonságtudományi Karának professzorai megerősítették, hogy a koszovói hadsereg megalapítása nem áll összhangban az ENSZ 1244-es határozatával. A sokadik kísérletről van szó, hogy az illegális állam megszerezze az önálló államiság egyik újabb jegyét, emelték ki a szakértők.
