Bejárta a hazai sajtót a hír, miszerint nemzetközi választott bírósági eljárást indított a szerb állam ellen az Ahold Delhaize, amit azzal indokoltak, hogy a szerb kormány tavaly ősszel rendeletben korlátozta az árréseket több alapvető termékkategória esetében. A Delhaize a washingtoni székhelyű Nemzetközi Beruházási Viták Rendezésének Központjához (ICSID) fordult, miután – saját közlése szerint – a közös megoldás érdekében hónapokon át eredménytelen tárgyalásokat folytatott a hatóságokkal. A szeptemberben elfogadott rendelet 23 termékkategóriában, hat hónapra maximalizálta a kereskedelmi árréseket. A szabályozás érzékenyen érintette a nagykereskedelmi láncokat. Az érintett termékek az árukínálat több mint háromnegyedét képezik, a bevételeknek pedig több mint négyötödét ezeken keresztül jegyzik. Fontos kiemelni, hogy nem csupán a Delhaize által működtetett üzletláncokra vonatkozott. A szerb kormány célja az volt, hogy a szakértők és a lakosság véleménye alapján is indokolatlanul magas élelmiszerárakat megfékezze. Nem klasszikus bírósági perről beszélünk tehát, ami Szerbia belső jogrendszerében zajlik, hanem egy nemzetközi arbitrázs vizsgálhatja az állam és a külföldi befektető közti szerződéses és befektetési jogvitát. Delhaize azt állítja, hogy sértették a befektetői szerződésben vállalt jogokat, például a tisztességes bánásmódot, valamint a diszkrimináció, azaz a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. A kormány már jelezte, hogy védekezni fog az eljárásban. Hangsúlyozták, hogy a szabályozás nem diszkriminatív, valójában a fogyasztók érdekeit tartották szem előtt. Az eljárás konkrét kimenetele egyelőre nehezen borítékolható. A korábbi gyakorlat egyébként azt mutatja, hogy Szerbiát a hasonló eljárások során általában elmarasztalták. Mindeközben a társadalmi reakciók is erősek. A szakszervezetek és a fogyasztóvédő szervezetek a Delhaize elleni bojkottot szorgalmazzák a lépés miatt. Mindez tovább bonyolíthatja a képet. Ha Delhaize nyer az arbitrázson, anyagi kártérítést követelhet Szerbiától. Ha az ország sikeresen védekezik, nem lesz pénzügyi következménye. Szakemberek és közgazdászok egy része is úgy véli, hogy mindenképp rontja az ország tekintélyét, ha rá lehet sütni azt a bélyeget, hogy a külföldi befektetők váratlan állami intézkedésekre számíthatnak, ami hosszú távon kiszámíthatatlanná teszi a jövedelmezőség tervezését. Az ügy emellett a szerbiai élelmiszerpiac és szabályozás kérdéseit is napi témává tette a nyilvánosságban. A Delhaize álláspontja is az, hogy az intézkedések torzítják a piacot, sértik a befektetővédelmi elveket. A nemzetközi gyakorlat alapján az ilyen ügyekben gyakran kompromisszumos megállapodás születik, így esetenként a kártérítés összege jóval alacsonyabb a kezdeti követelésnél.
A kartellezés gyanúja is felmerülhetett
A kereskedelmi árrés felső szintjének megszabása előtt, 2023–2024 során a szerb kormány több alkalommal vezetett be árstopot és kötelező akciós rendszert („bolja cena – jobb ár” kampány), hogy mérsékelje az inflációt. Ezek az intézkedések a nagykereskedelmi láncokat érintették leginkább, mivel korlátozták az árréseket, kötelezővé tették bizonyos termékek árának csökkentését. A hatóságok eleve úgy jelentették be az intézkedéseket, hogy azok ideiglenesek, a fogyasztók védelmét szolgálják, nem utolsósorban pedig azért nem diszkriminatívak, mert minden kereskedelmi szereplőre vonatkoznak. A kormány érvelése szerint rendkívüli helyzetekben az államnak joga van beavatkozni a piac működésébe. Nehezen cáfolható ugyanakkor az állítás, miszerint az ügy fontos jelzés lehet a külföldi befektetők számára, mert rávilágít a szerb gazdaság egyik strukturális problémájára, az állami beavatkozások kiszámíthatóságára. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy Szerbiában is felmerültek kartellezésre, illetve versenyjogi visszaélésekre vonatkozó gyanúk. Az érintett vállalatok között összehangolt, versenyellenes piaci magatartások mintázata mutatkozott, mint például az árrögzítés, vagy egyeztetések gyanúja azonos árak érdekében. Kartellezésnek azt a vállalatok közti titkos, versenyellenes együttműködést hívjuk, amelyben a szereplők megállapodnak az árakról, vagy a piac felosztásáról, amivel magasabb árakat és jobb piaci pozíciót biztosíthatnak maguknak, ami viszont a fogyasztók számára hátrányos. Az utóbbi években Szerbia versenyhatósága több eljárást indított, vagy vizsgálatot folytatott ilyen esetekkel kapcsolatban: 2024-ben a versenyvédelmi hatóság nagy üzletláncokat vizsgált kiskereskedelmi árkartellgyanújával. A Delhaize Serbia, a Mercator S, az Univerexport és a DIS neve merült fel akkor, azzal, hogy vélhetően azonos árakat szabtak meg bizonyos termékekre, ami a verseny csökkenésére utalt. Ez nyilvános vitát is kiváltott arról, hogy a magas árszinteknek mennyiben lehet köze kartell jellegű összejátszáshoz vagy egyszerű piaci folyamatokhoz. A vásárlók és a közgazdászok is jelezték, hogy a több kiskereskedelmi láncban gyakran azonos vagy nagyon hasonló árak szerepelnek, ami elvileg versenyellenes együttműködésre utalhat. Ezt azonban bizonyítani nehéz, és körülményes.
Megvédték a kereskedelmi láncokat a bojkottól?
A Nemzetközi Beruházási Viták Rendezésének Központja (ICSID – International Centre for Settlement of Investment Disputes) olyan nemzetközi intézmény, amely államok és külföldi befektetők közötti jogviták rendezésével foglalkozik. Az ICSID a Világbankcsoport része, központja Washingtonban van. Jagoda Lazarević bel- és külkereskedelmi miniszter az ügy kapcsán korábban azt nyilatkozta, az állam alaposan felkészül az Ahold Delhaize csoporttal folytatott jogvitára. Véleménye szerint hosszadalmas eljárás lesz. Mindkét fél bizonyítani fogja, és előadja a saját érveit. A kereset közvetlenül érint egy olyan intézkedést, amelynek célja valamennyi fogyasztó érdekeinek védelmét szolgálta. Hozzátette, hogy az állam olyan rendeletet fogadott el, amely megakadályozta a kereskedelmi láncok szeptemberre tervezett újabb bojkottját. A kereskedelmi miniszter szerint ez nem klasszikus beruházási jogvita. A Delhaize egy államközi megállapodásra hivatkozik. Arra a kérdésre, hogy a Delhaize keresete milyen hatással lehet Szerbia megítélésére más kereskedelmi láncok szempontjából, a miniszter azt válaszolta: az állam minden intézkedésével és törvényével, különösen a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló jogszabállyal világosan jelzi, hogy számára elsődleges a rendezett piac és az Európai Unió belső piacán érvényes szabályokkal azonos működési feltételek biztosítása. Jagoda Lazarević azt is kifejtette, hogy olyan példák mentén járnak el, amelyek még mindig hatályban vannak néhány európai uniós országban. A rendeletet egyesek dicsérték, mások kritizálták, de a kereskedelmi miniszter rámutatott, hogy sikerült megállítani az árak emelkedését, most pedig tovább dolgoznak a piac hosszú távú rendezésén.
Nyitókép: Pixabay
