Talán az illatos bácskai levegő vagy a tündérporral hintett szántóföldek teszik, a Telecskai-dombok dallamos lankái, esetleg a Kunságba és a Jászságba nyúló gyökerek miatt olyan egyedi falu. A más településeken élőknek olykor rejtélyesnek tűnik az odavalósiak mentalitása, és a helyiek sincsenek sokszor tisztában a saját értékeikkel, és talán ezért nem is becsülik meg. Még a tősgyökeresek is elvágyódnak, többen el is vándorolnak, másokat hazahúz a honvágy, fiatal szülőket a tudat, hogy egészségesebb közegben nevelhetik gyermekeiket, mint bárhol a világon. Egy biztos, Bácskossuthfalva, ahogyan sokan hívják, Ómoravica, vagy ahogy még többen, Moravica, az elmúlt 240 évben valamivel mindig is kitűnt a környező települések közül. Előfordult, hogy lakosai konokságával, büszkeségével, bátor helytállásával, karakán véleményével. Ez az év a faluban több jubileum jegyében is telik.
Kossuth Lajos szobra és az I. világháborús emlékmű ölelésében szervezték meg az Ady, az Életfa Nagycsaládosok Egyesülete és a Mofisz Ifjúsági Tanács húsvéti édességvadászatát (Fotó: Kazinczy Paszterkó Diana)
Nyíltan merték vállalni Kossuth Lajos nevét, aminek következtében 130 évvel ezelőtt avatták fel a világ 7. Kossuth-szobrát, amely a helyiek leleményességének köszönhetően kalandosan ugyan, de túlélte a vészterhes időket.
Ma is büszkeséget sugároz, irányt mutat nemcsak az ott élőknek, hanem a teljes vajdasági magyar közösségnek is. A településen 100 évvel ezelőtt indult be a villanyáram-szolgáltatás, legelőször a református egyházban fénylett fel a korabeli villanykörte egy szénnel és tűzifával működő áramfejlesztőnek köszönhetően. És bár „ezek a moroviciak”, amióta világ a világ, folyton forronganak – egymás között is –, a falu büszke tartása az impériumváltások után sem tört meg. Az I. világháború áldozatainak tiszteletére 1943-ban emelt emlékműnek egy évre rá kínossá vált részeit talpraesetten és óvatosan, na meg csendben levakolta az egyik helyi kőműves, így az elkerülte a rombolást. A település csodával határos módon az 1944-es razziát is megúszta. Aztán az 50-es évek elején furfanggal elérték, hogy az egyesített, „közös iskolát” egy református kántortanítóról, id. Kovács Gyuláról nevezzék el, az elvtársaknak „megmagyarázva”, hogy a falu egykori oktatója lázadó szellemiségével kiállt a munkásosztály mellett. Bácskossuthfalva ugyan zokon vette, de akkor sem „hajolt meg”, amikor megfosztották a községi rangjától. A békésnek hitt 70-es és 80-as években a település erős gazdaságának: gyárainak és a rátermett mesterembereknek, olykor a szántóföldeken és munkahelyeken is egyszerre helytálló lakosságnak köszönhetően fellendülés következett, a zord 90-es évekig. Mégis, a legnehezebb időkben is példát mutattak a helyiek, amikor 1992 áprilisában a környékbéliekkel együtt az életveszélyes fenyegetések ellenére is megtagadták a frontra vonulást, a néhai Kiss Antal esperes, Csubela Ferenc és mások közreműködésével, megmozdítva ezzel a lakosság jelentős részét, akik tüntettek a katonai behívókat elvetők és a béke mellett.
Bácskossuthfalva küldöttsége Jászkiséren a kirajzás 240. évfordulójára emlékező ünnepségen, Kunmadarason is szerveztek találkozót (Fotó: Jászkisér Város Önkormányzata)
Bácskossuthfalva első telepesei, református nyakas és konok kunok és büszke jászok 240 évvel ezelőtt Karcagról, Kunmadarasról és Jászkisérről érkeztek a Bácskába a könnyebb megélhetés reményében. A kirajzás kerek évfordulója jegyében zajlik ezen a hétvégén is a falunapi ünnepségsorozat.
– Fennmaradt, hogy már 1785-ben 72 karcagi család itt volt a faluban, de mivel 1786-ban érkeztek még többen, velük együtt a lelkész és a tanító is, elődeink is ezt, a református egyház megalakulásának dátumát jegyezték a betelepítés évfordulójaként, így mi, utódok is ezt követjük. A betelepült 344 család, azaz 1700 lélek református vallású volt, és amikor megérkeztek, első dolguk volt a lakóházakat megépíteni. Egy év alatt 348 lakóház épült a faluban, valamivel több, mint ahány betelepülő család érkezett. Külön épületet kapott a jegyző, a tanító és az első tiszteletes, Halasi Gózon Gyula. Három év után nem várt módon jobbágyokká váltak az addig szabadon élő kunok és jászok, és kiderült az is, hogy mégsem lettek a beígért föld tulajdonosai. 1801-re öt földbirtokost kapott a falunk, akiknek egy hónapnyi munkával kellett adózni, kapás és igavonó kötelezettségeik voltak az ősöknek. Közben megérkeztek a katolikusok is a faluba, és ezzel a vallási feszültség is megjelent. Később a földbirtokosok újramérették a határt, és becsapták a lakosságot, amiből éveken át tartó perlekedés kerekedett. Református templomot a betelepítéskor már elkezdtek építeni, de még csak egy vályogépületet. Minden család köteles volt 100 vályogtéglával adózni a célért, 1788-ra el is készült egy épület, tornyot 1811-ben kapott téglából. A jelenlegi templom a mostani formáját 1822-ben nyerte el – tudtuk meg Papp Lászlótól, a település tanácselnökétől, helytörténésztől.
Papp László tárlatvezetése a Kossuth-szoba megnyitóján (Ótos András felvétele)
A legutóbbi népszámlálás 3994 lelket vett lajstromba a településen, ahol több vallási közösség is aktív. A megalakulása 240. évébe lépett helyi református egyház napjainkban mintegy 700 tagot számlál, az istentiszteleteket általában 40-50-en látogatják. Az ország első egyházi alapítású óvodája, az idén 21 éves Napsugár Református Óvoda három csoportban 45 gyermekkel foglalkozik. A betelepülésének évével és a református egyházzal egyidős, 240 éves az oktatás is Bácskossuthfalván. Ennek és a tanintézmény névadója, id. Kovács Gyula kántortanító születésének 180. évfordulója jegyében szervezte a közelmúltban a mintegy 270 diákkal foglalkozó tanintézmény az iskolanapi ünnepségét.
– Az egykori karcagi, kunmadarasi és jászkiséri családok az új lakhelyül kijelölt elnéptelenedett Bácskába, Ómoravica pusztába menet közben 1786 májusában Nagykőrösön megpihentek, és onnan a felfogadott református lelkész mellett tanítót is hoztak magukkal. A telepeseknek az első dolguk az volt, hogy közösségi épületet emeljenek Isten dicsőítésére és az utódok oktatására-nevelésére. Az a ma is élő hagyomány, ahogy a közösségünket összetartjuk, erősítjük, és gyermekeinket neveljük, formáljuk, őseink keresztény, konzervatív szellemiségéből táplálkozik, és az itt tanítók tapasztalatán nyugszik. Névadónk, id. Kovács Gyula a tanulmányait Nagykőrösön végezte, Győrből szegődött falunkba tanítónak 1872-ben. Fennmaradt, hogy haladó gondolkodású, de szigorú volt. Nagy hangsúlyt fektetett tanítványai jellemének a nevelésére. A társadalmi és kulturális életben is maradandót alkotott, nevéhez fűződik a polgári kör megalakítása, szorgalmazta a könyvtár megnyitását, és a kisdedóvóért is síkra szállt – ismertette egyebek mellett az iskolaigazgató, dr. Crnkovity Gábor. Az idén megalakulása ötödik évtizedét jegyző Monográfia Helytörténeti Egyesület és Papp László március 15-én a Kossuth-szobor múltjával foglalkozó, fotó-, videóanyagból és könyvekből álló tárlatot állított össze az emlékházban. Továbbá pénteken brosúrát jelentettek meg a szervezet tevékenységéről, majd első alkalommal kerül nyilvános vetítésre az az amatőr filmösszefoglaló, amelyet Csubela Ferenc és dr. Bordás László készített 1986-ban a falu betelepítésének 200. évfordulóján rendezett legendás tornagyakorlatról.
Az idén jegyzi a Moravicai Önkéntes Tűzoltótestület a megalapításának 150. évét.
– Egyesületünk 78 aktív tagot számlál, gyerekekkel együtt vagyunk bő 100-an, 40-en rendelkeznek a minisztérium által is előirányozott szakvizsgával, tehát bevetéseken is részt vehetnek. A közeljövőben 10 újabb önkéntes tesz majd vizsgát. Aktívak a gyerekek is, több korcsoporttal foglalkozunk, szervezünk, és részt is veszünk tűzoltóversenyeken, most kaptak meghívást a legkisebbek Horvátországba, és az ifjúsági csoportunk is nagyon lelkes és ügyes. A kerek évfordulót szeptemberben ünnepeljük majd meg több eseménnyel és egy könyvbemutatóval. A 145. évfordulónkra megjelent kiadvány folytatását mutatjuk majd be az elmúlt öt év eseményeiről. Erre az évre egy tűzoltókocsi vásárlását tűztük ki célul, amihez megkaptuk Topolya Község Önkormányzatának támogatását. A gépjármű beszerzése azonban nem csak ennyiből áll, a behozatala is komoly költség. Ennek fedezésére gyűjtést hirdettünk meg – tudtuk meg Saša Vurdeljától, az MÖTT elnökétől.
Jubileumot ünnepel az idén, megalapítása 80. évfordulóját az Otthon Értelmi Fogyatékosokat Gondozó Intézet is.
– Az egész ország területéről származó 261 klienssel és 115, nagyrészt helyi dolgozóval működünk. A szociális védelem hálózati szintű az országban, mi a súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékos egyének intézete vagyunk, klienseink igen gyakran az alacsony 20-as IQ-szint mellett más súlyos betegséggel is küzdenek. Intézményünk 1946-ban kezdte meg működését, de maga a szociális ellátás a faluban 1831-től működik szervezett formában megszakítás nélkül, vagyis 195 éve. Kezdetben idősek otthonaként, és akkor aggok házának hívták. Ahol ma működünk, a falunk szélén, a tó partján, már a harmadik helyszín. Habár „új otthonnak” nevezzük, valójában immár 40 évvel ezelőtt, 1986-ban épültek fel a jelenleg is használatos épületek – tudtuk meg az intézmény igazgatójától, Majláth Bélától, aki kitért arra is, hogy mivel rendkívül szerény anyagi keretből boldogul az intézmény, és több fontos kiadást emiatt kénytelenek elhalasztani, az évfordulót szűk körben és szerényen, a jubiláló és nyugdíjas dolgozóik köszöntésével ünnepelték meg.
Saša Vurdelja, a Moravicai Önkéntes Tűzoltótestület elnöke (Fotó: Kazinczy Paszterkó Diana)
Majláth Béla a Sloboda Labdarúgóklub elnöke is, aminek keretében összesen 65 gyermek és szenior rúgja a labdát. Az U7-es csapat mellett az U9-es csapat igen ígéretesnek mutatkozik, ők a Szabadkai Ligában a TSC és a szabadkai Spartacus után a 3. helyen állnak. A községközi ligában szereplő szeniorok a falunapi ünnepség keretében szombaton a csikériapusztai (Radičević) csapatot fogadják.
Az idei falunapi ünnepség lehetőséget ad a településen működő több mint húsz, valóban aktív civil szervezetnek és egyesületnek is bemutatkozni, rendezvényt, találkozót szervezni, vagy színpadra lépni, ahogyan azt az Ady Endre Művelődési Központ és több mint 80 gyermeket megmozgató tánccsoportjai teszik.
A hagyományos tavaszi munkaakció során a református templom kertje is megszépült (Fotó: Kazinczy Paszterkó Diana)
Nyitókép: Bácskossuthfalva (Fotó: Kazinczy Paszterkó Diana)
