Hiába vár kárpótlást Szerbia az 1999-es bombázásokért, az Amerikai Egyesült Államok nem fogja azt megtenni, de továbbra is támogatja az országot, mondta kedden Michael Kirby, az USA szerbiai nagykövete a Kažiprst (Mutatóujj) című műsorban. Hozzátette, hogy az USA 2000 óta rengeteget segített Szerbiának, és ez csak pénzben kifejezve milliárd dollárokat jelent.
– Szerbiának a jövőre, nem pedig a múltra kellene koncentrálnia. A múlttal is lehet foglalkozni, de ha sokat teszik ezt, akkor nem marad idejük a jövővel is foglalkozni. Mindettől függetlenül, továbbra is támogatjuk önöket – mondta a nagykövet.
A nagykövet elmondta, a körülmények vezettek a bombázásokhoz, ami után sok ország támogatta az USA-t. Hozzátette, hogy az ENSZ-en keresztül próbáltak először intézkedni, de sikertelenül, majd csak később született meg az 1244-es ENSZ-határozat. Kiemelte, Szerbia a munkanélküliséggel és a gazdasági reformokkal kapcsolatban továbbra is számíthat az USA segítségére.
A műsorban szó esett a Koszovóban elkövetett háborús bűnökről is, amelyeket az amerikai diplomata szerint ki kell vizsgálni.
– Clint Williamson, aki kiváló ügyész, vizsgálta az ügyet Dick Marty jelentése után. Egyetértettünk abban, hogy az ilyen bűncselekményeket nem szabad tolerálni. Egyes események túlmutatnak azon, ami egy háborúban megtörténhet. Ezért is támogatjuk a háborús bűnöket feltáró bíróságokat, hiszen ki kell mondani, hogy mi történt, és ha bizonyítékok is vannak rá, meg kell büntetni az elkövetőket – érvelt Kirby.
Szavai szerint az, hogy Koszovó függetlenségének elismerése csatlakozási feltétele-e, egyedül az európai tisztségviselők dolga, de az EU jelenlegi álláspontját látva meglepő lenne, ha az EU-s csatlakozás feltételévé tennék azt.
Az új szerb kormányról beszélve az amerikai nagykövet megjegyezte, hogy Szerbiában valóban jobb lesz, ha sikerül megvalósítania mindazt, amit Vučić kabinetjének programjaként mutatott be.
– Az új kormányfő expozéja ambiciózus volt, arról beszélt, amit meg kell tenni, és nem tagadta, hogy ez nehéz lesz. Beszélt a gazdasági gondokról, a munkanélküliségről és az EU-ba vezető útról is. Az összes elengedhetetlen reformról szólt, a kormány működésének megváltozásáról és az igazságszolgáltatási rendszer reformjáról is. Ez utóbbi változások nemcsak Szerbia polgárai, hanem a külföldi befektetők számára is fontosak – mondta a diplomata, és reményét fejezte ki, hogy sikerül megvalósítani mindezt.
A beszélgetés során a melegfelvonulásról is szó esett, amellyel kapcsolatban megjegyezte, ez annak a kérdése, hogy Szerbia milyen társadalmat szeretne, majd az ország multikulturális jellegére gondolva, megjegyezte, hogy jobb egy toleráns társadalomban élni, és ezt világosan meg is mondták. A sajtószabáságról szólva végül megjegyezte, hogy a szerbiai médiaházak nem feltétlenül a hatalom pártján állnak, a gazdasági gondjaik miatt ugyanis a finanszírozóik álláspontját kell képviselniük.
