A Szerbiai Képviselőház vasárnap megválasztotta az új összetételű köztársasági kormányt. Aleksandar Vučić, Szerbia új miniszterelnöke hetvenoldalas expozéjában, amelynek előterjesztése szinte három órát vett igénybe, a reformokra és a gazdaság újjáélesztésére helyezte a hangsúlyt. A reformfolyamatoknak három alappillére lesz: a költségvetési konszolidáció, a magánszektor fejlesztése és a gazdaság alapjainak a reformja. Az oktatás, az egészségügyi és az állami közigazgatás átalakítását szintén prioritásként jelölte meg a kormányfő.
A jelen levő 227 képviselő közül 198 képviselő támogatta szavazatával az új összetételű kormányt, 23-an ellene szavaztak, hatan pedig tartózkodtak.
Mint az Vučić expozéjából kiderült, a reformok három szakaszban fognak megvalósulni. Az idei év első felében a költségvetési konszolidációra összpontosítanak, év végéig kívánják megszüntetni a pénzügyi fegyelmezetlenséget, 2015 és 2017 között pedig az államadósság növekedését állítanák meg.
– Az új összetételű kormány első feladata, hogy más alapokra helyezze a szerbiai gazdaságot. Ennek érdekében olyan új, átfogó törvényeket fogad majd el a köztársasági parlament, amelyek valódi piaci légkört teremtenek az országban. A reformokat tartalmazó törvénycsomagot a kormány május első hetében továbbítja a parlamentnek. Június végéig módosítjuk a költségvetést, és számottevően csökkentjük az államháztartási hiányt. Az új összetételű kormánynak éves szinten legalább 1,5 milliárd eurót kell megspórolnia. A megtakarításnak egy jelentős részét már ebben az évben megvalósítjuk. 2017 végén az államháztartási hiány várhatóan a GDP 3-4 százalékát teszi majd ki – fogalmazott expozéjában Vučić.
A költségvetési konszolidációt a kiadások csökkentésére és a bevételek növelésére alapozza a kormány. A bevételeket elsősorban a szürkegazdaság visszaszorításával, valamint a jövedéki adó újabb termékekre való kiterjesztésével kívánják növelni, hangsúlyozta Aleksandar Vučić miniszterelnök, majd bejelentette, hogy a költségvetési konszolidációt követően az új kormány azonnal megkezdi a magánszektor fejlesztését. Elsősorban a kis- és középvállalkozásokat kívánják támogatni. Az az elképzelés, hogy a magánszektor vonzóbbá váljék a közszféránál. A kormány felhagy az értelmetlen pénzköltéssel, csökkenti kiadásait és növeli bevételeit.
A költségvetési konszolidációnak köszönhetően több pénz jut a magánszektorban megnyitandó munkahelyekre, valamint az életszínvonal javítására, az oktatásra, az egészségügyre, az infrastruktúrára és a tudományra.
Az állami közvállalatokra a szakmaiság növelése, átszervezés és helyenként magánosítás vár. Vučić a magánosítás előtt álló vállalatok között említette a Szerbiai Telekomot – száz napon belül –, a Szerbiai Vasutak áruszállítással foglalkozó részlegét, a Bori bányát és a Duna Biztosítót. A Szerbiai Villanygazdaságnak az állam maradna a többségi tulajdonosa, ugyanakkor év végéig egy kisebbségi társtulajdonos bevonását tervezik. A Szerbiai Állami Sorsjegyiroda szerencsejátékok megszervezésére felhatalmazó engedélyének a megvásárlása iránt is érdeklődik egy külföldi beruházó. A Srbijagasra átszervezés vár.
Ami a nyugdíjakat illeti, azok egyelőre biztosan nem csökkennek, erősítette meg Vučić, majd hozzátette, hogy a nyugdíjakból azért sem lenne ésszerű lefaragni, mert a nyugdíjasok a legrendszeresebb vásárlók, akik elsősorban hazai termékre költik pénzüket.
– Azt hiszem, egyértelmű voltam: addig biztosan nem csökkentjük a nyugdíjakat, amíg minden egyéb módon nem próbáltuk meg csökkenteni a kiadásokat. Ha most csökkentenénk a nyugdíjakat, akkor 25–30 százalékkal kellene, hiszen 2007-ben ennyit tett ki azok ésszerűtlen növelése. A közszférában tíz százalékkal csökkentjük a fizetéseket, a szolidáris adót pedig eltöröljük. A bérek a közszférában év végétől az új költségvetési szabályokkal összhangban kezdhetnek el növekedni. Mindennek köszönhetően 2016 végéig a közszférában nagyobbak lesznek a bérek, mint most – foglalta össze Vučić, aki biztos abban, hogy 2016 elejétől mindenki jobban él majd az országban, mint most.
2015 és 2017 között az egészségügy, az oktatás, az állami közigazgatás és a helyi önkormányzatok területén válnak aktuálissá a rendszerbeli reformok. A szerbiai diákok felkészületlenül hagyják el az iskolákat, harminc százalékuk funkcionális analfabéta, legalább húszéves tankönyvekből tanulnak, lényegtelen információkkal bombázzák őket, szüleik pedig magánórákat kénytelenek fizetni számukra, érvelt az oktatás reformja mellett Vučić. A felsőoktatást sem kerüli el az átalakítás, az intézményeknek ismét minőségivé kell válniuk, az akkreditáció folyamatában pedig csakis szakértők vehetnek részt, ígérte Vučić, majd az agyelszívás megállításának fontosságát hangsúlyozta.
Az egészségügy átszervezése során a sürgősségi szolgáltatások és a primáris egészségvédelem megerősítésére fogják helyezni a hangsúlyt. Az állam egy alapot hoz majd létre, amelyből olyan beteg gyermekeket támogatna, akik gyógyítását nem fedezi a Köztársasági Egészségbiztosító Alap. A várakozási idő a szakorvosi vizsgálatokra három éven belül a felére fog csökkenni, helyezte kilátásba a kormányfő.
Az új kormányfő bejelentette, hogy szerb részről a jövőben ő vezeti a Belgrád–Pristina közötti tárgyalásokat. Ami pedig a koszovói kérdést illeti, az eddigi álláspont nem változott: Szerbia nem ismeri el Koszovó államiságát, a problémákat pedig párbeszéddel kívánja megoldani, emelte ki Vučić, az európai integráció témájával kapcsolatban pedig abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy Szerbiának 2018-ig az összes tárgyalási fejezetet sikerül lezárnia. A kormány teljes erőbevetéssel készül a tárgyalásokra, nyomatékosította Vučić, valamint bejelentette, hogy a sajtószabadság érvényesülésének érdekében három médiatörvényt fogadnak el a nyári hónapok folyamán.
Hamarosan létrejön a kormány döntéseinek az alkalmazásával megbízott testület is. Ennek az lesz a feladata, hogy felügyelje a jövőben elfogadandó törvények alkalmazását. Munkájával a testület a kormányfőnek és a pénzügyminiszternek felel majd, közölte Vučić.
