A Szabadkai Nyári Akadémián a sikerességhez vezető útról is szó volt, amihez útmutatót a Sikeres fiatalok 7 szokása program ad. Ezt mutatta be Halmai Csilla, az Európa 2000 Gimnázium tanára, a program mentortanára, valamint Hidasi Zsófia gyógypedagógus, fejlesztő.
A sikeresség hét szokását Stephen Covey fogalmazta meg, apja gondolatait pedig a fia, Sean Covey vitte tovább, kifejezetten a tinédzser korosztályt megcélozva.
Halmai Csilla és Hidasi Zsófia előadása nem csak izgalmas volt, hanem nagyon úgy néz ki, hogy szükségszerű is. Ahogyan azt a két szakember hangsúlyozta a 7 szokás kapcsán, ezek lehetnek a jövő tantárgyai, mert a mesterséges intelligencia mindent megválaszol majd, mindent megír helyettünk, de nem fogja tudni az érzelmeinket irányítani, az időnket menedzselni, és egyre fontosabbá válik majd a szociális kompetenciák erősítése.
Halmai Csillával a tavalyi akadémián is találkozhattunk:
– Akkor Európa 2000 gimnáziumról volt szó, a szervezeti kultúrába való beépülésről, a szülőkhöz való kapcsolódásról, a diákok megszólításáról, valamint arról, hogyan jött létre ez a nyitott iskolakép. Most pedig magát a programot hoztuk el, egy tréning formájában dolgozzuk fel, hogy mit jelent a 7 szokás életvezetési program, mik az alapelvei, az elemei, és hogyan lehet a pedagógia gyakorlatába beépíteni. Mivel az iskolánk digitális, vegyes tanulási környezetet hoztunk létre itt az akadémián is. A műhelymunka során papír alapú feladatokat használunk, de digitális-játékos formájút is, amivel megmutatjuk, hogy a különböző online applikációkat mily módon lehet beépíteni e program átadásába. Igyekeztünk módszertanilag is segíteni a kollégákat – hallottuk a tanártól.
A titok nyitja
Hét szokás, hét lépés, amivel sikeresebbek lehetünk, ezeket vettük sorra Halmasi Csillával és Hidasi Zsófiával:
– Ez a program leegyszerűsítve arról szól, hogyan lehetünk eredményesek és sikeresek. Ennek első pillére, a proaktivitás, a felelősségvállalás, olyan értelemben, hogy önmagunk vagyunk felelősek a döntéseinkért, az életünk irányításáért. A második szokás a hosszú és rövid távú célok meghatározása, a lépések meghatározása, illetve az, hogy a cél ne csak egy álom maradjon, hanem megvalósítható legyen. Érezzük azt, hogy haladunk, fejlődünk. Emiatt is fontos az, hogy a célok beépíthetőek legyenek az életünkbe, hozzánk fűződjenek. Az önismeret része az is, hogy a kitűzött a célt, úgymond menedzseljük a hétköznapokban. Az első három szokás az egyéni felelősségvállalásról szól, az egyéni győzelemről, aminek lényege: ha változást szeretnénk az életünkben, azt belülről kell kezdeni. Először önmagunkon kell dolgoznunk, felismerni azt, hogy a vágyaink mellett mik a készségeink.
A negyedik, ötödik és hatodik szokás a közös győzelem felé vezet. Megmutatják, hogyan tudunk a kapcsolati hálónkkal dolgozni, milyen energiákat kell belefektetni abba, hogy ezek jól működő, hatékony kapcsolatokká alakuljanak. A negyedik szokás a nyer-nyer helyzet kialakítása, hogy kölcsönösen jó megoldások szülessenek. Azután jön az, hogy: először érts, majd értesd meg magad. Ez az ún. empatikus hallgatás, amikor nem csak a saját fókuszunkból tekintünk rá egy-egy helyzetre, hanem készek vagyunk arra, hogy meghallgassuk a másik felet, feltérképezni a másik fél érzelmeit, motivációit, belső hajtóerőit. Ez nem könnyű, mert sok mindent kell hozzá megfigyelnünk, akár a testbeszédet, a hanglejtést, és a szavakat is. Itt a workshop során is nagy hangsúlyt helyezünk a kommunikációra, hiszen amikor a szülőkkel vagy a diákokkal beszélgetünk, számos probléma megoldása épp a kommunikációtól függ. Nagyon fontos a meghallgatás, de az ún. tükröző kérdések is, a másik megértése, de az is, hogy a mondandónk ne tartalmazzon túl sok negatív szót, inkább fogalmazzuk át magunkban, koncentráljunk a lehetőségekre, a megoldásokra. A hatodik szokás a szinergia, a kölcsönös együttműködés. Mindannyian különbözőek vagyunk, és mivel ez nem hátrány, így dolgozhatunk azon, hogyan tudjuk a hasznunkra fordítani a különbözőséget, hiszen akár az ellentétesnek tűnő nézőpontokból is lehet jó eredményt, hatékonyságot elérni.
Hidasi Zsófia és Halmai Csilla a Szabadkai Nyári Akadémián (Lukács Melinda felvétele)
„A hetedik, te magad légy”
– Az egész program csúcsa, az önmegvalósítás, az „énidő”. A hetedik szokást úgy hívják: élezd meg a fűrészt. Amikor a műhelymunkák során megkérdezzük a résztvevőktől, hogy ezt ki hogyan értelmezi, nagyon sokan eltalálják. A fűrész mi magunk vagyunk, a testünk, a lelkünk, a szívünk. A lényeg pedig magyarán az, hogy nem vágjuk le az arany tojást tojó tyúkot, amik mi vagyunk, hiszen a saját életünkben mi vagyunk a legfontosabb szereplő. Nem elég adni, folyton másokra figyelni, hanem meg kell élnünk az élet habos oldalát is, az önjutalmazást, amitől feltöltődünk. A lényeg tehát az, hogy figyeljünk a saját igényeinkre is.
A hét szokás, ez a keretrendszer, azért zseniális, mert már készen kapjuk és evidenciákat tartalmaz. Nincs benne semmi olyasmi, amit már ne hallottunk volna a részleteiben, de annyira jól lett összeállítva, hogy amennyiben ennek nyomán haladunk, egy ún. tudatos életvezetési tanácsot kaphatunk, és akár adhatunk át. Ebbe a hét szokásba bárki belekapaszkodhat valahol, valamely részét beépítheti az életébe. Abban hiszünk, hogy egyfajta közös nyelvet, közös gondolkodást alakít ki, nem csak magunk közt, hanem a szülőkkel is. Elvégre egy csapatban vagyunk, a mi célunk is az, és az övéké is, hogy a diák élete, az ő életük, sínen legyen. Ha pedig így van, fogjunk össze. Ebbe a szokás-keretbe kapaszkodva jóval könnyebb kommunikációt folytatni egymással és a nehézségekre megoldást találni – mondták a lapunknak a szakemberek.
Nyitókép: Halmai Csilla és Hidasi Zsófia (Lukács Melinda felvétele)
