A köztársasági képviselőház szerdán megszavazta a büntetőjogi törvény módosításának javaslatát. Ennek köszönhetően szigorúbb büntetésben részesülhet az, aki az egészségügyi dolgozókra, a tanárokra, vagy a szociális munkásokra támad. A törvény módosítását az érdekszervezetek követelték, ugyanis az elmúlt időszakban egyre gyakoribbá váltak a támadások az egészségügyben, az oktatásban és a szociális védelemben dogozókkal szemben. A szakszervezetek és érdekszervezetek üdvözölték a jogszabályok módosítását, már csak az igazságszolgáltatástól várnak hatékonyabb eljárást.
Az igazságügyi minisztérium a tavalyi tömeggyilkosságok után kezdte meg a büntetőjogi törvény módosítását, azaz szigorítását, ugyanis mint kiderült, az erőszak egyre kegyetlenebb méreteket ölt, illetve egyre gyakrabban jelentkezik az élet különböző területein. Ezúttal négy területen szigorította a parlament jóváhagyásával a büntetőtörvényt. Egyrészt a közlekedési szabálysértők számíthatnak szigorúbb büntetésekre, másrészt pedig azokat, akik az egészségügyben, a szociális védelemben és az oktatásban dolgozókat támadják meg munkavégzésük idején, három hónaptól, akár 3 év börtönbüntetéssel is büntethetik. Ám amennyiben könnyebb testi sérüléseket okoznak, vagy fegyverrel fenyegetik meg az egészségügyben, a szociális védelemben, vagy az oktatásban dolgozókat, hat hónaptól, akár 5 év szabadságvesztésre is ítélhetik őket. Súlyos testi sértés esetén pedig a büntetés 8 év börtön is lehet.
Súlyos testi sértés esetén a büntetés 8 év börtön is lehet (Ótos András felvétele)
Azoknak, akik megsértik, használhatatlanná teszik az adott intézményekben dolgozók személyes, vagy családjuk tulajdonát, pénzbüntetést, de akár 2 év börtönt is kaphatnak. Amennyiben az okozott kár meghaladja a 450 ezer dinárt, az elkövető 6 hónaptól 5 év börtönre számíthat a jogszabályok szerint.
Az oktatásban dolgozók az idén májusban tüntettek is azért, mert a diákok és a szülők jogai megerősödtek, ugyanakkor a tanárok jogai háttérbe szorultak. A média több incidensről is beszámolt, emlékezzünk vissza, hogy az idén októberben Prokupljéban egy ötödikes diák a széket vágta a tanárához, májusban Palánkán egy 16 éves diák okozott súlyos testi sérülést volt tanárának, vagy például két évvel ezelőtt Trstenikben az egyik középiskolában az angoltanárt az egész osztály előtt alázták meg, miközben az egész jelenetet több diák is a telefonjával felvételezte. Ez utóbbi után több oktatási törvényt is módosítottak, így szigorították a fegyelmi eljárás elindítását, illetve magasabb pénzbírságot is meghatároztak a szülők számára, de mindez nem hozta meg a várt eredményt. Az oktatásban dolgozók szakszervezetei ezért is kérték a büntetőjogi törvény szigorítását is, ugyanis a kedvezőtlen munkakörülmények között egyre kevesebben vállalkoznak arra, hogy tanítsanak, nem érzik magukat biztonságban az iskolában. Egyre nagyobb a tanárhiány. A büntetések szigorításától pedig arra számítanak, hogy az visszarettentheti az elkövetőt a tettétől és legalább olyan védelmet élvezhetnek majd az oktatásban dolgozók is, mint az ügyvédek.
Mint az a törvénymódosításban olvasható, a szigorítások az oktatásban dolgozók esetében elsősorban az idősebb kiskorú személyeket érintik, illetve a felnőttkorú tanulókat. Az általános iskolában történő erőszakos viselkedést az oktatási törvény szabályozza, hiszen ebben az esetben a diákok 14 évnél fiatalabbak, akik a büntetőtörvény szerint nem büntethetők. Ennek ellenére, az osztályozásról szóló szabályzat szerint minden tanárra irányuló támadást a legsúlyosabb, harmadik szintű erőszaknak tekintenek, és ekkor már az iskola által indított eljárásba be kell kapcsolni a rendőrséget és a szociális védelmi központokat is. Ha pedig a szülő, a nevelőszülő, vagy rokon támadja meg a tanárt, attól függetlenül, hogy általános iskolában történt az eset, vagy az intézmény falain kívül a pedagógust érte erőszak, a büntetőjogi törvény szigorított büntetésére számíthat a felnőtt korú erőszakoskodó.
Újdonság, hogy nemcsak az iskolában történt támadást veszik figyelembe, hanem az iskolán és tanórán kívüli támadást is, illetve azt is, hogy az erőszakoskodó már nem az iskola tanulója, de a támadás a korábbi tanár-diák viszonyhoz köthető.
A médiának nyilatkozó szakszervezetek üdvözölték, hogy a parlament megszavazta a büntetőjogi törvény szigorítását. Ám egyelőre kétségekkel tekintenek arra, hogy a gyakorlatban az igazságszolgáltatás figyelembe veszi a szigorított előírásokat.
Nyitókép: A tanárra irányuló támadást a legsúlyosabb, harmadik szintű erőszaknak tekintik (Ótos András felvétele)
