Dr. Rajsli Ilona egyetemi tanár Diakrón nyelvi metszetek című, nyelvtörténeti tanulmányokat tartalmazó kötetét mutatták be csütörtökön az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán, a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Kontaktzóna programsorozatának keretében. A kötet szerzőjével Dudás Szilvia, Magó Attila és Hunyadi Tünde egyetemi hallgatók beszélgettek.
Dr. Csányi Erzsébet tanszékvezető köszöntőbeszédében elmondta, hogy a Kontaktzóna legfrissebb előadása több szempontból is okot ad az ünneplésre. Elsősorban a szóban forgó kötet bemutatója miatt, amely már az ötödik könyv a Planta könyvtársorozatában, és amely az egyetemi hallgatók tanulmányait célozza segíteni, mélyíteni. Másodsorban az anyanyelv napjára is emlékezünk. Végül a tanárnő megemlítette azt is, hogy mind a BTK, mind a tanszék is jubilál ebben az évben. A kar fennállásának hatvanadik, a tanszék pedig 55. évfordulóját ünnepli.
A kötet szerzője a hallgatókkal való beszélgetés során kifejtette, hogy a nyelvtörténet a nemzeti kultúra szerves része, amelynek ismerete elengedhetetlen a ma nyelvének minél jobb megértésében. Ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy élénkülő tendencia mutatkozik a nemzeti specifikumokhoz való visszatéréshez is, amelynek egy fontos szegmense a nyelvtörténet.
Rajsli tanárnő arról is beszélt, hogy a nyelvtörténettel foglalkozó kötetek nemcsak az egyetemi hallgatók, illetve tanárok számára lehetnek hasznosak, hanem az általános iskolákban és középiskolákban is használatosak lehetnek, hiszen a nyelvtörténetről már az alap-, illetve középfokú képzéseken is szót ejtenek. Fontosnak tartotta a nyelvvel kapcsolatos történeti szemléletmód kialakítását, amelyet már fiatal korban, általános iskolákban el lehet kezdeni formálni, például a személy- és családnevek eredetével, a nyelvváltozatok diakrón bemutatásával.
A kötet írásai egyébként a magyar nyelvtörténet századainak nyelvemlékeit, nyelvi-nyelvhasználati rétegeit, jelenségeit, szerzői-írói attitűdjeit közelítik meg többféle vizsgálati módszer és szempont segítségével.
A beszélgetés során szó esett a kötet szerzőjének tudományos érdeklődéséről, nyelvtörténeti munkásságának kezdeti szakaszairól is. A tanárnő elmondta továbbá, hogy jelen pillanatban a nyelvtörténet társadalmi, szociolingvisztikai vetülete érdekli leginkább, tehát az olyan jellegű kutatások, amelyekből ki lehet deríteni, milyen is lehetett a múltban az élőbeszéd, hogyan alakultak a mindennapi kommunikációs helyzetek. A bemutató során szó esett délvidéki nyelvemlékekről is, mint például a Huszita biblia vagy Szabatkai Mihály históriás éneke. A hallgatók, akik a rendezvényen moderátorként is szerepeltek, nyelvemlékekből olvastak fel részleteket a kötetből.
