A parlament rendkívüli ülésének pontjai között szerepel az Uglješa Mrdić, a Szerb Haladó Párt képviselője által javasolt igazságügyi törvénycsomag, valamint a választói névjegyzék pontosságának és frissítésének felülvizsgálatával, hitelesítésével és ellenőrzésével foglalkozó bizottság tagjaira és póttagjaira vonatkozó jelöltlista. Vitapont továbbá egyebek között egy határozat négy múzeumi tárgy kiemelt jelentőségű kulturális javakká nyilvánításáról is.
Mgr. Újhelyi Ákos, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője bejelentette, hogy képviselőcsoportja támogatja majd a javasolt törvények elfogadását a szavazás napján. Felszólalásában az Értékpapír-bizottság 2026-os pénzügyi tervének jóváhagyásáról szóló pontra tért ki, ez a testület felügyeli a tőkepiac szereplőinek tevékenységét, emlékeztetett, ami azt is jelenti, hogy a befektetőket is védi a törvénytelenségekkel szemben.
Mint azt Újhelyi Ákos megjegyezte, a tőkepiac nem új keletű vívmány Szerbiában, már Dositej Obradović is felismerte a kereskedelem fontosságát, az első részvénytársaságot pedig már 1869-ben megalapították Prva srpska banka néven többségi külföldi tőkével, a Belgrádi Értéktőzsdét pedig 1895-ben hozták létre, így a legidősebb tíz európai börze egyike. Újhelyi rámutatott arra, hogy 2021-ben a tőkepiacról szóló törvény elfogadása révén jobb feltételek teremtődtek ezen a piacon, például a kis- és középvállalkozások bankok hitelezésétől és az állami szubvenciók meglététől való függőségének csökkentésével. Gyorsabb fejlődés, jobb foglalkoztatási adatok is megvalósultak. Elfogadott tény, hogy a vállalatok számára fontos az anyagi források, lehetőségek diverzifikálása. Nehezíti azonban a helyzetet – mutatott rá –, hogy a polgárok esetében továbbra is bonyolult folyamatot jelent az állami értékpapírok vásárlása, a VMSZ ezért szorgalmazza, hogy ezt a procedúrát a Kincstáron keresztül zajló megoldással egyszerűsítsék. Az állami értékpapírok a költségvetési hiánynak a fedezésében nagy jelentőséggel bírnak, s amennyiben az államadósságot fedező papírok külföldi kéz helyett a hazai polgárok kezében vannak, az nagyobb biztonságot jelent az egész országnak, elsősorban a tőkepiaci spekulánsok elleni védelemben, a dinár árfolyamának megőrzésében – nyomatékosította Újhelyi Ákos, s közölte, jobb a kamatot is a polgároknak adni, mint a külföldi spekulánsoknak, emellett a kisrészvényeseknek is kedveznének e változások, akik gyakran a többségi tulajdonosok mesterséges beárazásainak az áldozatai.
MÚLT ÉS JELEN, ADOK-KAPOK
A napirendi pontokra áttérve Slobodan Petrović, a Szerbia Centrum (Srbija centar – SRCE) képviselője kijelentette: továbbra is tisztázatlan, hogy a haladó párti Mrdić igazságügyi törvényjavaslatai alapján megszűnik-e a Harmadik Alapfokú Ügyészség és a Harmadik Alapfokú Bíróság. A képviselő ezt „rejtélynek” nevezte, ahogyan azt is, hogy „Mrdić hol végezte el az egyetem első két évét”.
– Mrdić az egyik szakaszban azt írta, hogy a Harmadik Alapfokú Ügyészség és a Harmadik Alapfokú Bíróság megszűnik, a másikban viszont azt, hogy folytatják munkájukat, majd ezután javasolja a Negyedik Alapfokú Bíróság és ügyészség megalapítását, amiből zűrzavar támad – fogalmazott Petrović. Hangsúlyozta, hogy elemezte Mrdić törvényjavaslatait abban a reményben, hogy azokat módosításokkal valahogy javítani lehet, de rá kellett jönnie, e küldetés lehetetlen.
Mrdić válaszában kijelentette, hogy az SZHP-nek világos terve és programja van, de a „blokádolóknak” csak személyes sértegetéseik.
– Javaslok egy törvényt, ők személyes támadásokkal válaszolnak, javasolok egy másikat, ők megint személyeskednek, ez a különbség – mondta Mrdić. Hozzátette, hogy a javasolt igazságügyi törvények hozzájárulnak a rendszer hatékonyságához. Emlékeztetett, hogy a korábbi hatalom idején a lezáratlan ügyek száma 700 ezerről 3 millióra nőtt.
– A 2009-es és 2010-es sikertelen igazságügyi reform 11 milliárd dinárba került a meg nem választott bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak bérének kifizetése miatt. Az Önök idejében 837 bíró és mintegy 200 ügyészhelyettes maradt tisztség nélkül. A hátralékos ügyek száma pedig 700 ezerről 3 millióra duzzadt. Így vezették az igazságszolgáltatást – mondta Mrdić.
HOL ÜLNEK A TOLVAJOK?
Marina Mijatović, a Zöld–Baloldali Front képviselője a bírákról szóló törvényjavaslat kapcsán megjegyezte: a bírák hatékonyságáról sokat elárul az a tény, hogy az állam 38 millió euróval tartozik a polgároknak, mivel nem tartották tiszteletben az észszerű időn belüli bírósági eljáráshoz való jogot. Miroslav Aleksić, a Szerbiai Népi Mozgalom képviselője felszólította az SZHP képviselőit, hogy ne vádolják lopással „azokat, akik mellettük ülnek”.
– A korábbi hatalom minden olyan tagja, akit az érdek vezérelt, most az SZHP-ben van. Valaki korábban tényleg lopott? Nos, mivel önök már 14 éve kormányoznak, mutathattak volna egy szemernyi képességet, és letartóztathatták volna a tolvajokat. Ha bármilyen korrupciós ügyben részt vettem, állok az intézmények rendelkezésére – mondta Aleksić.
Mint ismeretes, a köztársasági képviselőház rendkívüli ülésén szereplő 25 napirendi pontról a képviselők egységes vitát folytatnak. Napirenden szerepel az igazságszolgáltatást érintő törvénycsomag is, vagyis a képviselők vitát folytatnak a bíróságok és ügyészségek székhelyéről és területéről szóló törvényről, a Felső Ügyészi Tanácsról szóló törvény módosításairól, a csúcstechnológiai bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó állami szervek megszervezéséről és hatásköréről szóló törvény módosításáról, ahogy az ügyészségről szóló jogszabály módosításairól és a bírákról szóló törvény módosításáról is.
Nyitókép: A parlament rendkívüli ülésének pontjai között szerepel az Uglješa Mrdić, a Szerb Haladó Párt képviselője által javasolt igazságügyi törvénycsomag is (Fotó: Beta)
