Jelentős hatást gyakorol a világgazdaságra az Irán körül kialakuló geopolitikai konfliktus. A hatások elsősorban az energiapiachoz, de emellett a pénzügyi bizonytalansághoz, a kereskedelmi útvonalak biztonságához és a befektetői hangulathoz is kapcsolódnak. Irán a világ egyik legnagyobb kőolaj- és földgázkészletével bíró állama. Ez az egyik oka annak, hogy minden hozzá köthető geopolitikai feszültség azonnal megjelenik az energiaárakban. Kiemelt jelentőségű a Hormuzi-szoros, amelyen keresztül a globális tengeri olajszállítás jelentős része halad át. Ezen keresztül más olajexportáló és -importáló országok is érintettek. Amennyiben a konfliktus tovább eszkalálódna, és a szoros forgalma tartósan, vagy akár ideiglenesen is akadályozottá válna, akkor az olajárak gyors és jelentős emelkedése várható. Az olajár emelkedése újabb inflációs nyomást okozna világszerte, mivel az energia számos iparág alapvető költségtényezője.
Az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) termelési döntései ilyenkor kulcsfontosságúvá válnak. Ha a szervezet nem növeli a kitermelést, az árak tartósan magas szinten maradhatnak. Az OPEC egy 1960-ban alapított nemzetközi szervezet, amelynek célja a tagállamok olajpolitikájának összehangolása, a globális kőolajpiac stabilitásának biztosítása, valamint az olajárak befolyásolása a termelési kvóták meghatározásán keresztül. Az olajexportáló országok szervezetének 8 tagja és szövetségeseik (OPEC+) a hét végén úgy döntöttek, hogy áprilisra napi 206 ezer hordóval növelik olajtermelési kvótáikat. Ez nagyobb mértékű emelés a vártnál. Félő azonban, hogy az Iránban és környékén zajló háború destabilizálja a Közel-Keletet és a kőolaj szállítási útvonalait. Egyes elemzők szerint, ha az olaj tényleg tartósan nem tud áthaladni Hormuzon, a többlettermelési kvóta nem lesz elegendő a piac ellátására. A közel-keleti konfliktus miatt veszélybe került a tengeri szállítás a Hormuzi-szoroson keresztül, amelyen a globális olajfogyasztás mintegy 20 százaléka halad át.
Megint megjelenhet az infláció
A nemzetközi referenciaárnak számító Brent kőolaj ára már a konfliktus előtt is magas volt a geopolitikai kockázatok miatt. Hordónként 72 dollár környékén alakult, most nem kizárt, hogy további meredek emelkedésre kerülhet sor. A Közel-Keleten léteznek alternatív infrastruktúrák, amelyekkel megkerülhetők a szoroson áthaladó útvonalak. A nettó hatás az elemzők számításai szerint így is napi 8–10 millió hordó nyersolaj tényleges kiesését jelenti. A magas energiaárak növelik a termelési és szállítási költségeket, ami globális szinteken ismét inflációt generál. Ez különösen érzékenyen érinti az energiaimportőr országokat, köztük az Európai Unió tagállamait vagy Szerbiát. Az infláció erősödése miatt a jegybankok ismét magasabb kamatszinteket lesznek kénytelenek fenntartani, ami a gazdasági növekedést lassíthatja. A nemzetközi intézmények, mint a Nemzetközi Valutaalap vagy a Világbank, rendszeresen figyelmeztetnek arra, hogy a geopolitikai konfliktusok az elmúlt években a világgazdasági kockázatok egyik legfontosabb forrásává váltak. Az elektronikai, autóipari és vegyipari ágazatok érzékenyen reagálhatnak az olyan jellegű zavarokra, amilyeneket a Közel-Keleti válság okozhat. A térség instabilitása hatással van a globális szállítási útvonalakra is. A biztosítási költségek növekedése, a tengeri útvonalak kockázata és a szállítási idők meghosszabbodása az ipari termelést is befolyásolja.
Átalakulóban a világgazdaság szerkezete
Geopolitikai feszültségek idején a befektetők általában a biztonságos eszközök felé fordulnak. Ennek következtében gyakran erősödik az arany ára, a részvénypiacok volatilitása pedig ilyenkor növekszik. A feltörekvő piacok ekkor különösen sérülékenyek, mert a tőke gyorsan kivonulhat ezekből az országokból. Kína, mint jelentős energiaimportőr, különösen érdekelt a stabil olajellátásban. Oroszország számára ugyanakkor az esetlegesen magasabb energiaárak rövid távon a bevételek növekedését eredményezhetik. Az iráni konfliktus egyik legfontosabb hosszú távú hatása az energiapolitikai átrendeződés lehet. Az országok igyekeznek csökkenteni a geopolitikai kockázatoknak való kitettséget, ezért felgyorsulhat a megújuló energiaforrásokra való átállás, illetve az energiaellátási diverzifikáció.
Rövid távon az energiaárak emelkedése, a pénzügyi piacok bizonytalansága, valamint az infláció növekedése a legjelentősebb következmények. Hosszabb távon a globális gazdasági szerkezet átalakulása, az energiapolitikai stratégiák módosulása és a geopolitikai blokkosodás erősödése várható. A konfliktus kimenetele ezért nemcsak regionális, hanem globális gazdasági jelentőségű. A hétvégi amerikai és izraeli csapások Irán ellen, majd az ezt követő válaszcsapások hatására a világ legnagyobb konténeres hajótársaságai sorra módosítják útvonalaikat, miközben az olajár emelkedik, a légi közlekedés akadozik, a konfliktus pedig újabb országokat érint.
