Bosznia-Hercegovina már csak néhány reformlépésre van attól, hogy továbbléphessen az európai uniós csatlakozási folyamat következő szakaszába, ugyanakkor több százmillió eurónyi uniós támogatást kockáztat, ha nem gyorsítja fel a szükséges intézkedések végrehajtását – jelentette ki António Costa, az Európai Tanács elnöke hétfőn Szarajevóban.
Az ország jelentős fejlődést ért el az 1995-ös daytoni békemegállapodás óta, és ma már nem ugyanabban a helyzetben van, mint a háború lezárásakor – húzta alá, miután tárgyalást folytatott a háromtagú boszniai államelnökség tagjaival.
Bosznia-Hercegovina jövőjéről és a nemzetközi főképviselői hivatal szerepéről szólva az Európai Tanács elnöke kiemelte, hogy Bosznia-Hercegovina az elmúlt három évtizedben számottevő politikai, gazdasági és intézményi előrelépést tett. „Ha ennek az országnak a jövője az Európai Unióban van, akkor ezt a célt meg fogjuk valósítani. Fontos, hogy az új főképviselő Bosznia-Hercegovina választását testesítse meg, vagyis az Európai Unióhoz való csatlakozásra törekedjen. Továbbra is együtt fogunk dolgozni az európai jövő érdekében" – szögezte le.
Az Európai Tanács elnöke rámutatott: az Európai Unió elkötelezettsége a Nyugat-Balkán iránt továbbra is erős, és a bővítés reális lehetőség maradt. Ennek bizonyítékaként említette, hogy megkezdődött Montenegró csatlakozási szerződésének kidolgozása.
„Bosznia-Hercegovinának is el kell végeznie a szükséges feladatokat. Az út nem könnyű, ugyanakkor vannak olyan eredmények, amelyek gyorsan elérhetők, ha teljesítik az uniós joghoz történő igazodás feltételeit" – mondta. Felszólította a boszniai vezetést, hogy fogadja el az igazságügyi reform még hiányzó elemeit.
Costa arra is figyelmeztetett, hogy Bosznia-Hercegovina már elveszített 108 millió eurónyi uniós támogatást, további 373 millió euró pedig veszélybe került. „Ne szalasszák el a lehetőséget, hogy biztosítsák ezeket az előnyöket" – hívta fel a figyelmet az Európai Tanács elnöke.
Denis Becirovic, a háromtagú boszniai államelnökség soros, bosnyák tagja a közös sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az ország többségében szerbek lakta részének, a boszniai Szerb Köztársaságnak a vezetése Moszkva iránymutatását követi, és akadályozza az európai integrációs folyamatot. Szerinte a nemzetközi főképviselői hivatal szerepének gyengítése visszavezethetné Bosznia-Hercegovinát a háborús kilencvenes évekbe.
Hangsúlyozta, hogy az ország európai integrációjának támogatása kulcsfontosságú, ugyanakkor a nemzetközi közösségnek fenn kell tartania azokat a mechanizmusokat, amelyek garantálják a daytoni békerendszer működését. Emlékeztetett arra, hogy a boszniai Szerb Köztársaság vezetése az elmúlt években többször is megkérdőjelezte Bosznia-Hercegovina alkotmányos rendjét és területi integritását.
A bosnyák politikus szerint az ország jövője az Európai Unióban van, ezért elengedhetetlen az állami intézmények megerősítése és a reformok folytatása. Hozzátette: a nemzetközi közösségnek egyértelműen támogatnia kell Bosznia-Hercegovina szuverenitását, és fel kell lépnie minden olyan törekvéssel szemben, amely az ország megosztását vagy az állami intézmények gyengítését célozza.
Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két, nagy önállósággal rendelkező részből áll, a Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból. Az egyezmény értelmében a három államalkotó nép – a bosnyák, a szerb és a horvát – egyetértésére van szükség minden döntésben, így a törvények elfogadásában is.
Nyitókép: Az Európai Tanács elnöke rámutatott: az Európai Unió elkötelezettsége a Nyugat-Balkán iránt továbbra is erős, és a bővítés reális lehetőség maradt (Fotó: pixabay.com)
