Nem sokkal a magyarországi országgyűlési választásokat követően a Szabad Magyar Szó hírportál, majd más hazai és külföldi médiumok is beszámoltak arról, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) közvetlenül a választásokat megelőzően, február és március folyamán valamivel több mint 12 millió eurót hagyott jóvá mintegy 40 vajdasági magyar intézmény és szervezet számára. Bár a BGA támogatási határozatai – a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan – bárki számára nyilvánosak az intézmény honlapján, a kifizetések volumene és időzítése élénk érdeklődést váltott ki a közvéleményben. Lapunk cikksorozatot indít, melynek keretében lehetővé tesszük a támogatott intézmények vezetői számára, hogy beszámoljanak arról, milyen konkrét programokat és projektumokat valósítanak meg ebből a forrásból, változott-e a BGA korábbi gyakorlata, és milyen elszámolási, illetve ellenőrzési szabályoknak kell megfelelniük a lebonyolítás során.
A Magyar Szó Lapkiadó Kft. neve is szerepelt azon támogatott szervezetek és médiumok között, amelyek részesültek bizonyos támogatásban a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. részéről. A támogatást az említett hírportálok elsősorban akként értelmezték, mint a Fidesz–KDNP kampányát segítő tudósításokért fizetett „jutalompénzt”. Erdődi Edvinát, a lapkiadó igazgatóját kérdeztük a szóban forgó 200 millió forintos, azaz mintegy félmillió eurós, bő hatvanmillió dináros támogatás részleteiről.
Mire fordítja a Magyar Szó Lapkiadó Kft. a BGA támogatását?
– Mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy az említett támogatást a Magyar Szó Lapkiadó Kft. teljes körű működésének fenntartására kaptuk. Ezt azért is lényeges hangsúlyozni, mert egy rendkívül összetett, ma már négy szervezeti egységet felölelő intézményről van szó. A szerkesztőség mellett ide tartozik a nyomdánk, a nemrégiben átadott Sajtó- és Nyomdamúzeumunk, valamint a szakszolgálatunk is. Tehát nem egy-egy részfeladatról, hanem a teljes intézményfenntartásról és a napi szintű működési költségek fedezéséről beszélünk. Igazgatóként a felelősségem egyértelmű: a stabilitás megőrzése mellett a folyamatos fejlődést kell koordinálnom, s úgy gondolom, intézményünk szilárd alapjai ma már nem képezhetik vita tárgyát.
Hogy pontosan mire is fordítjuk a forrásokat, azt egy világos kimutatással tudom szemléltetni. A 200 millió forintos támogatás – amely valamivel több mint 62 millió dinárnak felel meg – három fő pilléren nyugszik. A keret 30 százalékát személyi kiadásokra fordítjuk: ebből fedezzük mintegy 70-80 tiszteletdíjas munkatársunk javadalmazását, valamint a terjesztési hálózatban dolgozó lapkihordóink díjazását. A legnagyobb tétel, az összeg 45 százaléka, az anyagbeszerzést és a gyártási ráfordításokat teszi ki. Ne feledjük, hogy Szerbia egyetlen magyar nyelvű napilapjaként évente több mint 300 alkalommal jelenünk meg, amihez hatalmas mennyiségű rotópapírra, nyomólemezre és festékre van szükség. A fennmaradó 25 százalékot a rezsiköltségek – az áram-, a fűtés- és gázszámlák – kifizetésére fordítjuk. Ez nem csekély tétel, hiszen csak az újvidéki székházunk a Vojvoda Mišić utcában egy 6000 négyzetméteres épületkomplexum, de emellett működtetjük a Laza Nančić utcai nyomdánkat és az erős bázisnak számító zentai, szabadkai, topolyai szerkesztőségünket is. Külön kiemelném a tiszteletdíjas munkatársaink szerepét. Mivel a létszámbővítés lehetőségei korlátozottak, az ő alkalmazásukkal tudjuk szavatolni a teljes Vajdaságot lefedő tudósítói hálózatot. Írásaikkal az olvasók nemcsak az anyalap rovataiban találkozhatnak, hanem olyan népszerű tematikus mellékleteinkben és kiadványainkban is mint a Mézeskalács, a Jó Pajtás, a Képes Ifjúság, az Üveggolyó, a Sportvilág, a Magvető, a Filkó, a Tarka Világ, a Gyógykalauz, a Hétvége vagy a Kilátó.
Végezetül látni kell az infrastruktúra mögött az embert is: 21 lapkihordónk havonta házhoz viszi a Magyar Szót, a legkisebb településektől a nagyvárosokig, Temerin, Bácskossuthfalva, Kishegyes, Magyarkanizsa, Óbecse, Palics, Péterréve, Gunaras, Felsőhegy, Szabadka, Bácsfeketehegy, Csóka, Zenta, Csantavér, Adorján, Tornyos, Újvidék, Hajdújárás, Mohol és Topolya területén. Az, hogy Szerbiában egyedüli kisebbségként saját napilappal rendelkezünk, hatalmas eredmény, s küldetésünk ma is az, hogy ott legyünk az emberek között, segítve nemzeti identitásuk megélését és anyanyelvük megőrzését.
Hogyan történik, mi a módja a támogatás odaítélésének a BGA-nál?
– A 2026-ban átutalt támogatási összeg nem egy rendkívüli, és nem eseti támogatás, tehát nem arról beszélünk, hogy ez most kivételes formában történt meg, hiszen 2019 óta folyamatos és kiszámítható működési forrásról tudok beszámolni.
A választási kampánytól függetlenül tehát a korábbi években is megkapta a Magyar Szó ezeket a támogatásokat?
– Pontosan, nem történt most semmi rendkívüli. 2025-ben is az áprilisi hónap folyamán egy összegben kaptuk meg a támogatásunkat. A támogatás igénylésének és jóváhagyásának folyamata pontosan meghatározott: a kérelmet a Nemzetpolitikai Államtitkársághoz nyújtjuk be, az érdemi döntést és a jóváhagyást az államtitkárság hozza meg. Ebben a folyamatban a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. a lebonyolító szerv, amely a támogatások folyósításáért és a pénzügyi technikai részletekért felelős.
Mikor született döntés az idei összeg odaítéléséről?
– Kérelmünk pozitív elbírálásáról 2026. március 13-án kaptunk hivatalos értesítést, elektronikus úton. A folyamat következő lépéseként a támogatási szerződést – amelyet a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója április 2-án látott el kézjegyével – április 7-én kaptuk kézhez. A támogatási összeg folyósítása a választásokat követően, április 13-án indult el. A pénz április 14-én érkezett meg intézményünk devizaszámlájára, majd a következő napon, április 15-én történt meg a dinárra való átváltás és a tranzakció a kereskedelmi számlánkra.
Volt-e különbség az összegeket tekintve az előző évekhez képest?
– Sem az összegeket, sem a támogatási eljárást tekintve nem tapasztaltunk változást a 2025-ös esztendőhöz képest. A gyakorlatnak megfelelően tavaly áprilisban is 200 millió forintos működési támogatást biztosított intézményünk számára Magyarország kormánya. Mivel azonban az év végére a globális gazdasági nehézségek jelentősen megnehezítették a fenntartási körülményeket, a zavartalan működés megőrzése érdekében decemberben még egy 20 millió forintos forrásban is részesült a lapkiadónk.
Van-e bármilyen ellenőrzési folyamat a költekezéssel kapcsolatban?
– Természetesen minden egyes átutalt forinttal a hatályos szabályok szerint, maradéktalanul el kell számolnunk, s ennek intézményünk minden esetben eleget is tesz. Ebben a tekintetben teljes az átláthatóság: a 2024-es évre vonatkozó elszámolásunkat már hivatalosan lezártuk, a szükséges dokumentációt aláírva, papíralapon is megküldtük az illetékeseknek. A 2025-ös esztendő pénzeszközeinek adminisztrációja is rendben zajlik; az elszámolási folyamat részeként benyújtott hiánypótlásunkat az Alapkezelő már elfogadta, így jelenleg csupán a hivatalos záróértesítést várjuk. Hangsúlyozom: minden évben, minden egyes támogatási tétel felhasználását szigorú és precíz elszámolás követi.
Kritikával illetik a Magyar Szót a vajdasági tartományi támogatások miatt is. Mekkora összegről van szó?
– Ez a támogatás 203.740.000 dinárt tesz ki. A magyarországi támogatások, ahogyan azt megfigyelhette mindenki, nem érintették a munkatársaknak a bérét, így a tartományi támogatás az ő bérüknek a fedezésére szolgál leginkább, de a szükséges papírmennyiséget, illetve a nyomtatáshoz szükséges egyéb anyagbeszerzéseket is ebből az összegből pótoljuk.
A két támogatás együttvéve elegendő-e ahhoz, hogy fenntartsa a Magyar Szót?
– A támogatások nem elegendőek a fenntartáshoz. Nem szabad illúziókba ringatnunk magunkat, és azt gondolnunk, hogy a Magyar Szó pusztán a lapeladásból, a digitális tartalmakból vagy a reklámbevételekből fennmaradhatna. Egy kisebbségi napilap esetében – ahol objektív okokból nem tudjuk tartani a piac diktálta tempót – ez egyszerűen lehetetlen; bárki is ülne ebben a székben, nem állíthatna mást. Természetesen vannak saját bevételeink, hiszen a lapeladás is hoz a konyhára, és a nyomdánk is igyekszik megtalálni a helyét a piacon, új perspektívákat keresve. Rengeteg olyan kiadásunk van, amelyet nem a támogatási összegekből fedezünk. Gondoljunk csak a járműpark fenntartására, a hatalmas nyomdagépek javíttatására, a munkatársak útiköltségére, a különböző szolidáris segélyekre, a jubiláris jutalmakra vagy az üzemanyagköltségekre. Emellett ott vannak a hírügynökségi szolgáltatások – mint a Beta vagy az MTI – díjai, az internetköltségek, a külső szakmai szolgáltatások és revíziók, vagy a nyomdai folyamatok során keletkező veszélyes hulladék elszállítása, ami szintén jelentős tétel. Az ISO-szabványok bevezetése, a belső ellenőrzések és a munkavédelem is komoly ráfordítást igényel. Végezetül ott a terjesztés kérdése: bár a települési lapkihordókat kifizetjük, saját logisztikai hálózat híján költséget jelent számunkra, hogy az újságokat külső szolgáltatók révén, napi szinten juttassuk el az újvidéki nyomdából a vidéki településekre.
Milyenek az éves fiskális adatok?
– A 2026-os évre 530 millió dinárt terveztünk be, ha a magyarországi, illetve a tartományi költségvetési támogatásokat összesítjük, akkor kijelenthetem, hogy azok az éves terv valamennyivel több mint 50 százalékát teszik ki. Ha valaki nem tudná egyébként: pénzügyi jelentésünket a Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség (APR) honlapján bárki szabadon megtekintheti.
Nyitókép: Erdődi Edvina (Dávid Csilla felvétele)
