Az optimizmus mégis várat még magára

A hivatalos mutatók értelmében egy nap alatt az országban 8659 koronavírus-tesztet végeztek el, ebből 344 eredménye volt pozitív (4 százalék). Lélegeztetőgép segítségére a légzésben 170 személynek van szüksége, 16-tal többnek, mint egy nappal korábban. 24 óra leforgása alatt 13 páciens halt meg a COVID-19 szövődményeinek következtében, ezzel 418-ra növekedett az elhunytak száma. Jelenleg 4574 az aktív megbetegedések száma. Pillanatnyilag 570 egészségügyi dolgozó fertőzött a SARS-CoV-2 vírussal, közülük 70 személyt kórházban kezelnek, 500-an pedig házi elkülönülésben lábadoznak. Ezekről az aktuális COVID-mutatókról Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter számolt be. Mint hozzátette, a számok magukért beszélnek és arra utalnak, hogy fegyelmezett magatartásra van szükség.

A belgrádi kórházak kapacitását 90 százalékban kihasználták, a nap folyamán a reumatológiai intézet is elkezdi a COVID-páciensek fogadását, itt száz ágy áll rendelkezésre, mondta a folytatásban a miniszter újságírói kérdésre válaszolva. A lélegeztetőberendezés segítségével lélegeztetett páciensek átlagéletkorával kapcsolatban közölte, hogy mind fiatalabb pácienseknek is lélegeztetésre van szükségük, akár 20, 30 és 40 éveseknek is. Az egészségügyi rendszer stabilitásának tekintetében Zlatibor Lončar kifejtette, hogy akármennyi egészségügyi dolgozó is betegszik meg, a rendszer eddig egyszer sem maradt orvos, vagy egészségügyi nővér nélkül, elsősorban az egészségügyi dolgozók szolidaritásának köszönhetően.

A jelenleg kórházakban kezelt betegek klinikai kórképe súlyosabb, mint az márciusban, vagy áprilisban volt jellemző, a legtöbbjüket már akkor helyezik el a kórházakban, amikor kialakult náluk a kétoldali tüdőgyulladás, mondta a sajtótájékoztató folytatásában Goran Stevanović infektológus, az egészségügyi válságstáb tagja. Mint hozzátette, a kórházakban elhelyezettek átlagéletkora 30–50 év.

A jövőbeni intézkedések kapcsán Darija Kisić Tepavčević epidemiológus ismét az egyéni felelősség fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte, mindenkinek úgy kellene viselkednie, mintha fertőzött lenne. A mozgásszabadságnak a kijárási tilalom formájában való korlátozásának a lehetősége egyelőre nem szerepel napirenden, tette hozzá a válságstáb tagja, majd rámutatott arra, hogy a koronavírus új típusa elleni küzdelem még sokáig fog tartani, a társadalom pedig nem működhet mindvégig rendkívüli körülmények között, ezért az egyéni felelősség fontosabb mindennél.

A VÍRUS ÁTTÖRTE A GÁTAT

A vírus Belgrádban minden kétséget kizáróan áttörte az „epidemiológiai gátat” és zavartalanul terjed a társadalomban, értékelte az aktuális helyzetet Predrag Kon epidemiológus, az egészségügyi válságstáb tagja a Szerbiai Rádió és Televíziónak nyilatkozva. A járványügyi helyzet súlyossága miatt az egészségügyi rendszer egészének segítségre van szüksége, emelte ki a szakértő, valamint rámutatott arra, hogy a helyzet az egész ország területén kedvezőtlen, annak ellenére, hogy bizonyos településeken nincsenek, vagy csak alig vannak fertőzöttek. Az egészségügyi rendszernek nemcsak az államvezetés, hanem a polgárok segítségére is szüksége van, tette hozzá Predrag Kon, majd elmondta, hogy az átlagember azzal segíthet a legtöbbet, ha viseli a védőmaszkot, továbbá nem vesz részt tömegrendezvényeken, illetve különböző alkalmi rendezvényeken.

– Hiába csökkent az elmúlt napokban az újonnan azonosított fertőzötteknek a száma, ez még nem jelenti azt, hogy javulni kezdett volna a járványügyi helyzet. A számok nem hatottak bátorítólag, hiszen a kórházak megteltek és a lélegeztetőgép segítségével lélegeztetett pácienseknek a száma is növekszik. A COVID-kórházakra és -rendelőkre hatalmas nyomás nehezedik, túlságosan sok embert kell megvizsgálni a betegség tüneteivel és túlságosan sokak szervezetéből mutatják ki ezt követően a vírus jelenlétét – fejtette ki Predrag Kon, aki Luca Zaia, az olasz Veneto tartomány elnökének azon nyilatkozatára is reagált, hogy a helyi laboratóriumi vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy a SARS-CoV-2 jelenleg Szerbiában körforgásban lévő alpopulációja sokkal agresszívabb az „olasz koronavírusnál”, és röviden megállapította: bárki bármit mondhat, ám az állításokat illene bizonyítékokkal is alátámasztani.

Luca Zaia hétfőn közölte, hogy az olasz kutatóknak egyebek mellett szerbiai betegektől vett mintákból sikerült izolálniuk a koronavírust és arra a megállapításra jutottak, hogy az agresszívabb a vírusnak annál az alpopulációjánál, amellyel eddig Olaszországban találkoztak a kutatók.

AZ ORVOSOK IS VÁSÁROLJÁK A MASZKOT

Ismét cáfolat érkezett az államvezetés azon állítására, hogy az ország összes egészségügyi intézményében kellő mennyiségben áll rendelkezésre védőfelszerelés. Milica Nikolić Urošević, a Házi Orvosok Jogvédő Egyesületének elnöke az N1 Tv-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a házi, azaz a választott orvosok legnagyobb problémája, hogy nem bocsátják rendelkezésükre a szükséges védőfelszerelést, legalábbis nem annyit, amennyit kellene, de azt is hiányosságként éli meg, hogy az orvostársadalomnak az említett rétegéhez egymástól eltérő és ellentétes utasítások érkeznek.

A doktornő elmondta, hogy munkahelyén múlt héten védőmaszkot kért, kapni azonban nem kapott, mivel az intézmény igazgatója az 5 munkanapra alkalmazottként 10 maszkot rendelt, az pedig mind elfogyott.

– Ekkor hivatalos úton tájékoztattam az igazgatót, hogy a köztársasági szaktestület álláspontjának értelmében az egészségügyi dolgozóknak kétóránként kell cserélniük a védőmaszkot, ha pedig fertőzésgyanús személyt vizsgálnak meg, akkor azt követően azonnal maszkot kell cserélniük. Másnap megérkezett a döntés, hogy 20 maszkot kapunk. Tegnap például hat olyan személyt vizsgáltam meg, akik a gyanú szerint koronavírussal fertőzöttek, később a teszt is megerősítette a fertőzés tényét. Mindegyik fertőzött megvizsgálását követően lecseréltem a maszkot, vagyis egy nap alatt hét maszkot használtam el. Hogyan védekezzünk ilyen körülmények között? Nem marad más hátra, mint hogy magunk vásároljuk meg a védőmaszkot. Az szintén bonyolítja a dolgokat, hogy csakis szóbeli utasításokat kapunk, az esetek többségében az egészségházak megbízott státuszban kinevezett igazgatóitól. Ez ahhoz vezet, hogy kizárólag saját tapasztalatunkra és az egymás közötti tapasztalatcserére támaszkodva tudjuk végezni a munkánkat. Az egészségügyi minisztériumtól kértük, hogy tegye közzé a járvány idején hatályos protokollt, nemcsak az egészségügyi dolgozók magatartásának és védelmének, hanem a páciensekkel való eljárás vonatkozásában is. Tudnunk kell, hogy mely tünetek azok, amelyek miatt a választott orvos vizsgálja ki a pácienst és melyek azok, amelyek indokolttá teszik a COVID-rendelőkben való kivizsgálást – taglalta Milica Nikolić Urošević.