Az infláció és a közegészségügy után a korrupciót tartja a lakosság Magyarország harmadik legsúlyosabb társadalmi problémájának. Ennek ellenére csak minden negyedik ember tenne valamit, ha ilyen jellegű visszaélést tapasztalna.
A magyarok 41,6 százaléka a három legsúlyosabb társadalmi probléma egyikének tartja a korrupciót, 73,7 százalékuk pedig úgy véli: a jelenség jelentős vagy rendkívüli mértékben áthatja a társadalmat – derült ki az Integritás Hatóság „Tiszta úton” című reprezentatív kutatásából, amely elsőként vizsgálta átfogóan a témával kapcsolatban a lakosság tapasztalatait és véleményét.
A válaszadók 45,7 százaléka szerint 2020 és 2025 között nőtt a korrupció Magyarországon, további 20,9 százalékuk kisebb mértékű emelkedést érzékelt. Csökkenést csak 5,7 százalék tapasztalt.
A személyes „élmények” ugyanakkor ritkábbak, mint a korrupció elterjedtségébe vetett hit. A megkérdezettek alig 7 százaléka találkozott közvetlenül ilyen visszaéléssel. Ez arra utalhat, hogy az emberek elsősorban a korrupció következményeit érzékelik.
A válaszadók 73,6 százaléka elutasítja a korrupciót, ám 26,4 százalékuk bizonyos körülmények között elfogadhatónak tartja a tisztességtelen előnyszerzést a közintézményekben. A csúszópénz átadását valamilyen előny megszerzéséért a magyarok több mint 90 százaléka helyteleníti, az ajándékozást azonban csak 30 százalék, a szívességek viszonzását pedig 34 százalék tartja elfogadhatatlannak.
A korrupció elleni fellépés egyik fő akadálya, hogy az emberek nem ismerik a bejelentés lehetőségeit. A megkérdezettek 69,2 százaléka egyetlen olyan intézményt sem tudott megnevezni, amelyhez panaszával, észrevételével fordulhatna.
A bejelentés módját ismerők majdnem négyszer nagyobb eséllyel jeleznék a visszaélést, mint azok, akik nem tudják, hová forduljanak. Ennek ellenére a tájékozottak csak 26,8 százaléka tenne valamit ilyen helyzetben
A passzivitásnak több oka van. Például az, hogy az emberek tartanak a megtorlástól, nehezen tudnák hitelt érdemlően igazolni a történteket, bizonytalanok az eljárás menetében, vagy eleve úgy gondolják, a bejelentésüknek nem lenne következménye. A válaszadók 73,6 százaléka szerint az állami intézmények nem vagy inkább nem képesek megvédeni a lakosságot a korrupció káros hatásaitól.
A magyarok 65,4 százaléka elterjedtnek tartja a korrupciót az EU-pénzek hazai felhasználásában is. Mindazonáltal 64 százalékuk úgy véli, helyi szinten megfelelően bánnak az uniós forrásokkal, ám az országos felhasználásról csupán 44 százalékuk nyilatkozott kedvezően.
A kutatás összefüggést talált a tájékozódási szokások és a korrupció megítélése között. A közszolgálati televízióból informálódók kevésbé tartották elterjedtnek a káros jelenséget, mint azok, akik más hírforrásokra támaszkodnak. A visszaélésekről szóló információközlés terén a kormánykritikus sajtó élvezte a legnagyobb bizalmat.
Nyitókép: globalinitiative.net/piacesprofit.hu
