Csökkenő bővítési esélyek

Abban a kérdésben egyetértést lehet kialakítani a visegrádi és délkelet-európai országok között, hogy a Nyugat-Balkán uniós integrációja közös érdeknek számít az EU további fejlődése szempontjából - mondta egyebek között Orbán Viktor magyar kormányfő Budapesten az Országházban, a Délkelet-európai Országok Parlamenti Elnökeinek 12. Konferenciáján, melyre a visegrádi államok házelnökeit is meghívták. 

Szerbiát a tanácskozáson Ana Brnabić parlamenti elnök, Kovács Elvira alelnök, dr. Juhász Bálint, a tartományi parlament elnöke, és Aleksandra Maletić, a tartományi képviselőház alelnöke képviseli.  

Helyzetelemzésében Orbán rámtatott arra, Európa bajban van, s ahhoz, hogy a nemzetközi politikában kezelni lehessen a problémákat, egyetértésre van szükség a baj természetét illetően. A magyar nézőpontot ismertette ezzzel kapcsolatban, rámutatva arra, hogy maga is számos válságot élt már meg az EU-n belül, így például a közös fizetőeszköz, a pandémia, a háború s a zöld átmenet üzleti világgal való megegyezés nélküli bevezetése okozta válságot is. Európa ma annak az áldozata, hogy a világban egy hatalmi rendszerbeli átmenet zajlik, összeomlott a  liberális világ kora, melyet elsősorban a  pénzintézetek, és a nem kormányzati szervezetek uralma határozott meg. Az eddigiekben, mint mondta, föderalista berendezkedésekben gondolkodtak Brüsszelben, ma viszont már a nemzetállamokban hívők kora vette kezdetét, s noha ugyan jelen van a korábbi felfogás is, ez utóbbi folyamatosan erősödik. 

Orbán Viktor a második problémakörként az USA elnökének magatartását nevezte meg, aki felborította a bejáródott transzatlanti viszonyokat, melyek ugyancsak liberális értékrendszeren alapultak. Orbán meglátása szerint ez káoszt és tanácstalanságot okozott az EU-ban. 

Elmondása szerint a változás ma az, hogy az amerikaiak nem értékek, hanem érdekek mentén tárgyalnak bilaterális eszmecserék formájában, s ez felveti azt a kérdést, hogyan kell viszonyulni az új stratégiához. Orbán szerint a magyarok örülnek annak, hogy ma már nem szimpatikus a föderalista elképzelés, azt azonban nem szeretnék, ha az európai szoros együttműködés biztonsági lába meginogna, éppen ezzel ellentétben ennek megerősítése a magyarok célja. A kontinensnek a  gazdasági kérdéseket kell előtérbe helyeznie Orbán szerint, ehhez pedig szükség van a  Nyugat-Balkánra, az ugyanis erőforrást jelent, nem pedig problémát, impulzust ad, új energiát hoz az EU-ba. Sajnálattal állapította meg, hogy az uniós bővítési lehetőségek ma szűkebbek mint valaha, mint mondta, két iskola létezik a  bővítés témakörében: az egyik egy belső szerkezeti átalakítás után valósítaná csak meg az integrációt, egy végeláthatatlan folyamat lezárásaként, míg a másik iskola nem ellenzi ugyan ezt a szerkezeti átalakítást, de a csatlakozást ezzel párhzamosan vinné véghez - Magyarország ez utóbbi iskola híve.  

Kövér László, az Országgyűlés elnöke kifejtette, húsz éve tart az integrációra várás folyamata, s joggal tehetik fel sokan a kérdést, ha Brüsszel valóban egy rössz, föderalista irányelvet követ ma, miért javasolja akkor Magyarország a nyugat-balkáni országok csatlakozását. A feltett kérdésre válaszolva közölte, Budapest azt reméli, ezeknek az országoknak az integrációja révén az EU könnyebben visszatérhet azokhoz az alapelvekhez, amelyekre korábban alapozott. 

Kövér elmondta, élesek ma az ellentétek Magyarország és Brüsszel között a migráció, a háború kezelése, a gazdasági kérdések és a bővítés tekintetében, ez utóbbi kapcsán az Európai Bizottság politikai szempontokra, míg Magyarország érdemekre alapozna a döntések meghozásakor.