Az EU elfogadta tegnap az Oroszországot célzó 19. szankciós csomagot. Egy nappal korábban az amerikai pénzügyminiszter két meghatározó orosz olajipari nagyvállalat, a Rosznyefty és a Lukoil ellen jelentett be szankciókat. Az ukrán államfő szerint a tűzszünet lehetséges, azonban csak az Oroszországra nehezedő nyomás fokozásával érhető el. Később tartja meg tervezett találkozóját Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Elfogadta az Európai Unió Tanácsa az Ukrajna elleni folytatódó háború miatt a tizenkilencedik szankciós csomagját, amely további orosz energiaembargót tartalmaz, valamint az orosz háborús erőfeszítésekhez segítséget nyújtó, de az unión kívül letelepedett banki- és kriptoszolgáltatásokat sújtja – közölte az EU-tagországok kormányait képviselő Tanács tegnap Brüsszelben.
Az egynaposra tervezett találkozón a tagállamok állam- és kormányfői megvitatták, hogy az EU miként fokozhatja az Ukrajnának szánt támogatását az elkövetkező években nyújtani kívánt pénzügyi hozzájárulás megerősítésével.
Az újabb csomag részeként az EU megerősíti az orosz diplomaták unión belüli mozgásának ellenőrzését is, és további intézkedéseket vezet be az ukrán gyermekek jogellenes elhurcolásáért felelősökkel szemben. Az EU újabb büntetőintézkedéseket vezetett be Fehéroroszország ellen is, hogy korlátozza Minszknek az orosz háborús erőfeszítésekhez nyújtott támogatását.
A SZANKCIÓS CSOMAG
A csomag egyebek mellett hosszú távú szerződések esetén 2027 januárjától, rövid távú szerződések esetén pedig hat hónapon belül tilalmat vezet be az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) EU-ba történő behozatalára, és szigorítja a két nagy orosz állami tulajdonú olajtermelőre (Rosznyefty és a Gazprom) vonatkozó jelenlegi tranzakciós tilalmat. Ezzel párhuzamosan megszorító intézkedések lesznek érvényben olyan, nem uniós gazdasági szereplőkkel szemben, amelyek olajat vásárolnak Oroszországtól. A végrehajtás megerősítése érdekében az EU az eddigi megszorító intézkedéseket megkerülő, úgynevezett orosz árnyékflotta további 117 tankerhajóját szankcionálja. Ezzel immár 557 hajó van EU-szankciók hatálya alatt.
Az EU tranzakciós tilalmat vezet be további orosz és más, nem uniós országok bankjaira, hogy bezárja azon pénzügyi kiskapukat, amelyeket Oroszország a szankciók megkerülésére használ. Az EU új, közvetlen exportkorlátozásokat is bevezet a harctéren használt termékekre és technológiákra.
Az új szankciók értelmében a schengeni térségen keresztül történő utazás során az orosz diplomaták kötelesek lesznek előzetes tájékoztatást adni az utazásban érintett uniós tagállamoknak. Az intézkedés célja az „Oroszország Ukrajna elleni agresszióját támogató, egyre ellenségesebb hírszerzési tevékenységek” megakadályozása.
Az EU továbbra is készen áll arra, hogy fokozza az Oroszországra nehezedő nyomást, egyebek között további szankciók elfogadása révén – tette hozzá közleményében az uniós tanács.
VAN ALTERNATÍVÁJA AZ OROSZ OLAJNAK
Minden EU-tagállam számára van életképes alternatívája az orosz olajnak – jelentette ki Dan Jørgensen energiaügyi biztos az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén.
Az Európai Bizottság támogatni fogja a még mindig orosz olajat importáló tagállamokat abban, hogy elfogadják ezeket az alternatívákat, és teljesen megszüntessék az orosz olajtól való függőségüket a kötelező diverzifikációs terveik révén – mondta.
Jørgensen közölte: májusban nagyon egyértelmű üzenetet küldtek Oroszországnak, amikor az EU bemutatta az orosz energiától való teljes függetlenedésének ütemtervét.
Európa többé nem lesz kitéve az orosz olaj energiafegyverként való felhasználásnak. „Nem engedjük többé, hogy gazdaságainkat zsarolással tartsák sakkban. Nem fogjuk többé közvetve finanszírozni Putyin háborúját” – fogalmazott.
KÉSŐBB TALÁLKOZNAK
Később tartja meg tervezett találkozóját Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, a jövő hétre kilátásba helyezett időpontot törölték. Az amerikai elnök ezt szerdán ismertette, miután tárgyalt Mark Ruttéval, a NATO főtitkárával.
Trump a Fehér Házban tartott megbeszélést követően elmondta, úgy érzi, hogy a találkozó most nem hozná meg az elvárt eredményt. Azt is közölte, hogy hosszú megfontolás után hozta meg a szankciós döntést két nagy orosz olajvállalat ellen, aminek célja, hogy a háború lezárását elősegítse. A büntetőlépések hatályát illetően kijelentette: „reméljük, hogy nem lesznek életben túlságosan hosszú ideig, reméljük, hogy a háború lezárul”.
Szerdán Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter két meghatározó orosz olajipari nagyvállalat, a Rosznyefty és a Lukoil ellen jelentett be szankciókat.
Az elnök megismételte kedden is hangoztatott véleményét, hogy mind az ukrán, mind az orosz fél békét akar, és egyben kifejezte meggyőződését, hogy sikerül pontot tenni az ukrajnai konfliktus végére. Kifejtette, hogy a közelmúltban nyolc háborús konfliktus lezárását sikerült elérni, egy maradt hátra: az orosz–ukrán háború.
A TŰZSZÜNET LEHETSÉGES
Az ukrajnai tűzszünet lehetséges, azonban csak az Oroszországra nehezedő nyomás fokozásával érhető el – jelentette ki az ukrán elnök Brüsszelben tegnap.
Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta: mivel Oroszország nem akarja megállítani a háborút, nyomást kell gyakorolni további, még szigorúbb szankciós csomagok elfogadásával, valamint nagy hatótávolságú légvédelmi rendszerek felállítása és pénzügyi támogatás formájában.
„Ukrajna készen áll bármilyen formátumban folytatott tárgyalást támogatni, ugyanis nagyon fontos azok kimenetele a nemzetünk számára: tartós békére van szükségünk” – fogalmazott.
Az ukrán elnök üdvözölte az Oroszország elleni immár 19. szankciós csomag tanácsi elfogadását, amit kulcsfontosságúnak nevezett Ukrajna számára, különös tekintettel arra, hogy – mint kiemelte – az összhangban van Trump amerikai elnök kormányzatának energiaügyi és szankciós döntéseivel.
„BÁRMIBE IS KERÜLJÖN”
António Costa, az Európai Tanács elnöke azt mondta, a Trump kezdeményezései által keltett nagy várakozások ellenére egyértelművé vált, hogy azok nem találkoznak Putyin jóindulatával. Oroszország fokozza a csapásokat a civilek és civil létesítmények ellen, ami azt jelenti, hogy továbbra is támogatni kell Ukrajna küzdelmét az igazságos és tartós béke eléréséért – hangoztatta.
Közölte: a tagállamok jóváhagyták az Oroszország elleni 19. szankciócsomagot, amely Oroszország árnyékflottáját, banki és energiaszektorát célozza meg. Az Európai Tanács továbbá politikai döntést fog hozni Ukrajna 2026-os és 2027-es pénzügyi szükségleteinek biztosításáról, beleértve a katonai felszerelések beszerzését is.
„Ez egy nagyon erős üzenet Oroszország számára arról, hogy mindaddig támogatni fogjuk Ukrajnát, ameddig szükséges, bármibe is kerüljön” – tette hozzá. „Már mindenki számára világos, hogy Zelenszkij elnök elfogadja a tűzszünetet, a béketárgyalásokat. Amire szükségünk van, az az, hogy Oroszország is elfogadja” – tette hozzá az Európai Tanács elnöke.
KONTRAPRODUKTÍV SZANKCIÓK
Gyakorlatilag Brüsszel ellen dolgoznak az EU Oroszország ellen bevezetett gazdasági büntetőintézkedései, és kiterjesztésükre már nincs további lehetőség – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője tegnap a 19. szankciócsomagról.
A szóvivő közölte, hogy az EU bármilyen, az orosz eszközök elkobzására irányuló intézkedése jogi szempontból érvénytelen, és Moszkva fájdalmas válaszlépéseket fog tenni, a kölcsönösség elve alapján, az okozott kár megtérítésére.
Zaharova kontraproduktívnak nevezte az amerikai pénzügyminisztérium által a Rosznyefty és a Lukoil ellen arra hivatkozva meghirdetett szankciókat, hogy az orosz fél nem eléggé elkötelezett az ukrajnai békefolyamat iránt. Mint mondta, ez a lépés nem segít előmozdítani abban, hogy jelentősebb tárgyalási eredményeket érjenek el az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban.
OROSZ DRÓNTÁMADÁSOK
Újabb orosz dróntámadás érte az ukrán fővárost tegnapra virradó éjjel, az eddigi adatok szerint ebben hét ember megsebesült, közülük ötöt kórházba szállítottak – közölte Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere. Tájékoztatása szerint a támadás és a lelőtt drónok roncsainak lezuhanása miatt a város Pogyilszkij kerületében három lakóépületben tűz keletkezett, a lökéshullám pedig betörte több lakóház, valamint egy iskola és egy óvoda ablakait. Több lakóház udvarán autók gyulladtak ki, és roncsdarabok estek egy zsinagóga közelébe is.
Az ukrán légierő jelentése szerint az éjjel Oroszország 130 drónnal támadta Ukrajnát, a légvédelem ebből 92-t megsemmisített, 25 csapásmérő drón azonban 11 helyszínen célba talált.
Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat közölte, hogy mentés közben egy szakemberük életét vesztette, öt pedig megsebesült a Harkiv megyei Kupjanszk mellett fekvő Zelenij Haj településen, miután az orosz erők ismételt csapást mértek a térségre.
HELYREÁLLT AZ ÁRAMELLÁTÁS
A délkelet-ukrajnai zaporizzsjai atomerőműben a 30 napos áramszünet után helyreállt az áramellátás, a szakemberek megjavították a megrongálódott nagyfeszültségű vezetéket és helyreállították a külső áramellátást – közölte tegnap az orosz ellenőrzés alatt álló létesítmény vezetése.
Az erőmű – amely hat reaktorával Európa legnagyobbja – 2022-ben, az ukrajnai háború első heteiben került orosz csapatok kezére. Jelenleg nem termel áramot, de külső áramellátásra van szüksége a nukleáris üzemanyag hűtéséhez és a megolvadás kockázatának elkerüléséhez.
A közelben dúló harcok miatt a létesítmény biztonsága elsődleges fontosságú kérdés az ENSZ nukleáris felügyeleti szerve, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) számára. Oroszország és Ukrajna gyakran vádolta egymást a létesítmény támadásával, és egymást okolták a legutóbbi áramellátás-megszakításért.
Tegnapig az erőmű 30 napig külső áramellátás nélkül működött, tartalék dízelgenerátorokra támaszkodva.
Nyitókép: Kiégett autók hevernek egy udvaron az orosz támadást követően Kijevben (Fotó: AP via Beta)
