A 2023-ban parlamenti szavazás megkerülésével elfogadott nyugdíjreform felfüggesztését jelentette be Sébastien Lecornu francia miniszterelnök kedden annak érdekében, hogy ne buktassák meg azonnal a kormányt.
A múlt pénteken újból kinevezett kormányfő a Nemzetgyűlésben elmondott általános politikai beszédében bejelentette, hogy javasolni fogja a parlamentnek a nyugdíjreform felfüggesztését a következő elnökválasztásig.
A nyugdíjreform Emmanuel Macron második ötéves ciklusának legemblematikusabb reformja és egyben jelképe. A nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre történő emelését előíró törvény ellen hónapokig tartó tömegtüntetések voltak az országban, s azóta is vitatják a szakszervezetek.
A probléma jelentőségére utal az is, hogy az idei közgazdasági Nobel-díjas, a francia Philippe Aghion is a nyugdíjreform „leállítását” szorgalmazta a 2027-es elnökválasztásig Nobel-díjasként adott első interjújában hétfő este.
A reform felfüggesztését – a többi ellenzéki párt mellett – régóta követeli az ellenzéki Szocialista Párt, amelynek szavazatai kulcsfontosságúak a kormány parlamenti megbuktatása és az újabb előrehozott parlamenti választások elkerülése érdekében.
A miniszterelnök programbeszédében úgy vélte, hogy „egyesek azt szeretnék, ha a jelenlegi parlamenti válság rendszerválsággá fajulna. Ez nem fog megtörténni” – mondta Lecornu.
Arra utalt, hogy a 64 tagú szocialista frakció kivételével valamennyi ellenzéki párt jelezte még a programbeszéd meghallgatása előtt, hogy bizalmatlansági indítvánnyal meg kívánják buktatni az új kormányt is, függetlenül annak javaslataitól.
A nyugdíjreform felfüggesztése „2026-ban 400 millió euróba, 2027-ben pedig 1,8 milliárd euróba kerül”, ezért „megtakarításokkal kell kompenzálni” – figyelmeztetett a kormányfő.
Az új kormány az első ülésén, kedden elfogadta a 2026-ra vonatkozó költségvetési tervezetét, amelyet december 31-ig kell megszavaznia a parlamentnek. Miközben Franciaország adóssága eléri a 3300 milliárd eurót – meghaladja a GDP 115 százalékát –, az új kormány tervezete 30 milliárd eurós megtakarítást irányoz elő.
A Szocialista Párt kivételével valamennyi ellenzéki párt, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a kommunisták, a Zöldek, valamint a jobboldali Nemzeti Tömörülés már jelezte, hogy bizalmatlansági indítvánnyal meg kívánják buktatni az új kormányt.
Az Engedetlen Franciaország és a Nemzeti Tömörülés hétfő este benyújtott egy-egy bizalmatlansági indítványt, amelyekről ma szavaz a Nemzetgyűlés. Ezek elfogadására azonban nincs sok esély, mert a szocialisták még a miniszterelnök beszéde előtt jelezték, hogy a két említett párt által benyújtott indítványokat nem szavazzák meg.
Macron a keddi kormányülésen arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben a Nemzetgyűlésben megbukik az új kormány – amely a negyedik kabinet másfél év alatt, és a hatodik az államfő 2022-es újraválasztása óta –, előrehozott parlamenti választásokat ír ki.
Nyitókép: Sébastien Lecornu francia miniszterelnök (Fotó: AP via Beta)
