Az eddigi legnagyobb orosz légitámadás

Oroszország legnagyobb éjszakai légitámadásában vasárnap kigyulladt az ukrán kormány székháza Kijevben, az országot érő légicsapásokban legalább öt ember életét vesztette, közülük kettő a fővárosban.

„Először fordult elő, hogy a kormány székhelyének teteje és felső emeletei ellenséges támadás következtében megrongálódtak” – jelentette ki Julia Szvidirenko miniszterelnök a Telegramon, egyúttal képeket tett közzé a lángokról, amelyek az elnöki palota és a parlament közelében álló impozáns épület homlokzatából törtek elő. Az ukrán légierő a Telegramon közölte, hogy Oroszország 805 drónnal és 13 rakétával vette célba Ukrajnát, az ukrán védelmi egységek 751 drónt és négy rakétát lőttek le. Ez volt a legnagyobb dróntámadás, amelyet Oroszország Ukrajna ellen indított. Timur Tkacsenko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője elmondta, hogy egy csecsemő holttestét a Darnickij kerületben, egy négyemeletes lakóház romjai közül emelték ki. Hozzátette, egy fiatal nő is meghalt a Dnyipro folyótól keletre fekvő kerület elleni támadásban. Az állami vészhelyzeti hatóságok szerint 18 ember megsebesült az éjszakai támadásban, amely tűzvészt okozott az egész városban.

Korábban Vitali Klicsko kijevi polgármester elmondta, hogy egy idős nő meghalt egy óvóhelyen, és a sérültek között volt egy terhes nő is. Az állami vészhelyzeti hatóságok szerint tűz ütött ki a dróntámadásban eltalált kerületben található lakóépület négy emeletéből kettőben, amelynek szerkezete részben megsemmisült. Klicsko és a vészhelyzeti tisztviselők szerint a nyugati Szvjatosinszkij kerületben egy kilencemeletes lakóépület több emelete is részben megsemmisült. A kijevi polgármester hozzátette, hogy a lezuhant drón roncsai tüzet okoztak egy 16 emeletes lakóépületben és további két kilencemeletes épületben. Több tucat robbanás rázta meg a közép-ukrajnai Kremencsukot is, ami miatt egyes területeken áramszünet alakult ki, és megrongálódott a Dnyipro folyón átívelő híd – közölte Vitalij Maleckij polgármester a Telegram közösségi oldalon. Az orosz dróncsapás elérte az ugyancsak közép-ukrajnai Krivij Rih városát is. A támadás célpontja a közlekedési és városi infrastruktúra volt – emelte ki Olekszandr Vilkul, a város katonai adminisztrációjának vezetője a Telegramon, de sérültekről nem érkezett jelentés. A déli városban, Odesszában a polgári infrastruktúra és lakóépületek megrongálódtak, több lakóházban tűz ütött ki – számolt be Oleh Kiper regionális kormányzó a Telegramon.

A moszkvai védelmi minisztérium vasárnap közölte, hogy az orosz hadsereg elfoglalta Horose települést az ukrajnai Dnyipropetrovszk megyében. A hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők a hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előrenyomultak, és a különleges hadművelet övezetében csaknem 1400 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan. A tárca a megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok, illetve haditechnikai eszközök között sorolt fel több hadiüzemet, valamint az ukrán közlekedési infrastruktúrának a hadsereg által használt objektumait, nagy hatótávolságú drónokat összeszerelő és indító létesítményeket, fegyver- és lőszerraktárakat, katonai reptereket, két légvédelmi rádiólokátor-állomást, három harckocsit és kilenc egyéb páncélozott harcjárművet, három irányított légibombát, három HIMARS-rakétát, továbbá 210 repülőgép-típusú drónt.

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek szombaton adott interjújában kijelentette, az ukrán hadsereget finanszírozó külföldi vállalatok Oroszország ellenségeivé váltak. A Vlagyivosztokban megtartott X. Keleti Gazdasági Fórum szünetében Peszkov azt mondta: Oroszország tisztelettudó párbeszédet folytat azokkal a cégekkel, amelyek az orosz piacról távozva is teljesítették kötelezettségvállalásaikat, azoknak, amelyek helytelenül jártak el, ez igen sokba fog kerülni, azok pedig, amelyek az ukrán hadsereget finanszírozták, egy harmadik csoportba tartoznak. Ők már ellenségekké váltak, és úgy is kell velük bánni – hangsúlyozta a Kreml szóvivője.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mindeközben visszautasította Vlagyimir Putyin orosz államfő felvetését, hogy Moszkvában tárgyaljon vele a háború lezárásáról, ehelyett azt javasolta, hogy ő látogasson el Kijevbe. „Ő eljöhet Kijevbe, én viszont nem mehetek Moszkvába, amikor hazámat nap mint nap rakétatámadások érik. Nem mehetek el ennek a terroristának a fővárosába. Putyin ezt jól tudja” – mondta Zelenszkij az ABC News amerikai televíziónak adott interjújában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett szombaton. Szerinte Putyin Moszkvát azért ajánlotta helyszínül, hogy elodázza vele a találkozót. „Ha valaki nem akar találkozni a háború alatt, akkor természetesen felajánlhat valamit, ami számomra vagy mások számára elfogadhatatlan lesz” – jegyezte meg az ukrán elnök.

Vlagyimir Putyin pénteken Vlagyivosztokban, a Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén jelentette ki, hogy szerinte Moszkva a legjobb helyszín az orosz–ukrán csúcstalálkozóra, Ukrajna arra vonatkozó igényét pedig, hogy máshol tartsák meg a találkozót, eltúlzott kérésnek nevezte.

Volodimir Zelenszkij szombaton a Telegramon tett bejegyzésében arról írt, hogy szeptember első öt napja alatt Oroszország több mint 1300 csapásmérő drónt, mintegy 900 irányított légibombát és csaknem ötven különböző típusú rakétát vetett be Ukrajna ellen. Kiemelte, hogy Ukrajna több mint felét, 14 megyét értek ez alatt az idő alatt orosz támadások. „Oroszország tovább húzza ezt a háborút, és bohózatot próbál csinálni a diplomáciából. Erre közös választ kell adni: a lövetésekre és a rombolásokra, a diplomáciai erőfeszítések és a civilizált párbeszéd semmibevételére. Donald Trump (amerikai) elnöknek teljesen igaza van: a diplomácia feloldásához hatékony korlátozások szükségesek az orosz olaj- és gázkereskedelemben. Fokoznunk kell a szankciós nyomást, növelni kell az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat, és garantálni kell, hogy a jövőben ne ismétlődhessen meg hasonló invázió” – írta bejegyzésében Zelenszkij.