Jelentősen magasabbak a villamosenergia-árak a régióban, mint tavaly nyáron, az esti csúcsidőszakokban pedig a tőzsdei árak megawattóránként a 700 eurót is meghaladják. Eközben az európai piacon a földgáz ára csaknem kétszerese az egy évvel korábbinak. A dráguláshoz az aszály, az alacsony vízállás, valamint egyes víz- és atomerőművek termelésének visszaesése is hozzájárul – nyilatkozta a Szerbiai RTV-nek Željko Marković, a Szerbiai Energetikusok Szövetségének tagja.
Marković szerint tavaly a régióban és a nyugat-európai tőzsdéken megawattóránként 70–80 euró között alakult a villamos energia átlagára. Idén Nyugat-Európában mintegy 100 euróra, augusztus első 15 napjában pedig 120 euróra emelkedett, míg a regionális tőzsdéken az aszály és a Duna alacsony vízállása miatt a 150 eurót is elérte.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a régióban csaknem négy gigawattnyi atomerőművi termelőkapacitás esett ki. Romániában a második reaktort is le kellett állítani, és Paks sem működik teljes kapacitással. Marković ugyanakkor hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs áramhiány, az árak azonban jóval magasabbak a tavaly augusztusiaknál.
Különösen az esti, 19 és 21 óra közötti fogyasztási csúcs idején emelkednek meg az árak: Szerbiában is gyakran elérték a 300–500 eurót, esetenként pedig megawattóránként a 700 eurót is meghaladták. A déli órákban ezzel szemben a magas napenergia-termelés miatt Nyugat-Európában az ár akár a nullához is közelíthet, míg Szerbiában 80–100 euró körül alakul.
A régióban Bulgária van kedvezőbb helyzetben, és jelentős villamosenergia-többlettel rendelkezik exportra. Mintegy hat gigawattnyi naperőművi, valamint több mint három gigawattnyi akkumulátoros tárolókapacitása lehetővé teszi, hogy az energiát eltárolja, majd akkor értékesítse, amikor az áram a legdrágább.
Szerbia továbbra is nagymértékben támaszkodik a hőerőművekre, miközben az aszály és az alacsony vízállás miatt a vízerőművek termelése jelentősen csökkent. Ilyen körülmények között fontos szerepet tölt be a Bajina Bašta-i szivattyús-tározós vízerőmű: az olcsóbb éjszakai és déli órákban vizet szivattyúznak a tározóba, majd az esti fogyasztási csúcs idején ebből ismét áramot termelnek.
A földgáz ára az európai piacon jelenleg valamivel meghaladja a megawattóránkénti 60 eurót, ami csaknem kétszerese a tavaly ilyenkor jegyzett árnak.
- Korábban az Európába importált földgáz több mint 40 százaléka Oroszországból érkezett, mára azonban ez az arány 12–13 százalékra csökkent – mondta Marković, majd hozzátette, hogy az európai gáztárolók mintegy 58 százalékos töltöttségen állnak, ami az ötéves minimum alatt van. Az Európai Unió ezért a november 1-jére előirányzott töltöttségi célt 90-ről 80 százalékra mérsékelte.
Marković szerint Szerbia helyzete kedvezőbb Európa nagy részénél, mivel eltérő ellátási struktúrával rendelkezik, és továbbra is vásárol orosz gázt. Mint fogalmazott, Szerbia ebből a szempontból „nem osztozik Európa sorsában”.
A kőolaj ára eközben megközelítette a hordónkénti 89 dollárt, további alakulása pedig nagymértékben függ a geopolitikai helyzettől. Szerbia számára Marković szerint különösen fontos, hogy tovább működjön a pancsovai kőolaj-finomító, mivel a hazai feldolgozás csökkenti az ország importfüggőségét. A NIS működési engedélye augusztus 28-áig érvényes, a szakértő pedig bízik abban, hogy sikerül újabb hosszabbítást elérni.
A Szerbiai RTV műsorában megszólaló szakértők szerint Európa a tél közeledtével magasabb gázárakkal és nagyobb ellátási kockázatokkal szembesülhet. Szerbia számára ugyanakkor kedvező körülmény, hogy továbbra is lehetősége van vezetéken keresztül orosz gázt importálni.
Nyitókép: Pixabay
