közzétette a 2027–2029-es időszakra szóló hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégia tervezetét. Mint jelezték, a dokumentum célja a magyar nyelv vajdasági jelenlétének és jogainak erősítése az oktatásban, a kultúrában, a hivatalos szervekben és a mindennapi életben. Tóth Ramóna, az MNT Végrehajtó Bizottságának hivatalos nyelv- és íráshasználattal megbízott tagja lapunknak kiemelte: bár kisebb, egyes területekre fókuszáló elemzéseket folyamatosan végeztek, átfogó, egész Vajdaságra kiterjedő felmérés hosszabb ideje nem készült. Éppen ezért a készülő stratégia egyik fontos célja ennek a hiánynak a pótlása.
– A Magyar Nemzeti Tanács 2020-ban célzott adatfelmérést végzett az önkormányzatok körében arról, hogy a hivatalokban működik-e fordítói szakszolgálat, illetve ennek hiányában miként gondoskodnak a szükséges fordítások elkészítéséről. Ez fontos képet adott a helyi fordítási kapacitásokról, de csak a hivatalos nyelvhasználat egyetlen területére terjedt ki. A bíróságokon és ügyészségeken dolgozók nemzeti összetételéről és a magyar nyelvű eljárásvezetéshez szükséges terminológiai tudásról pedig utoljára 2015-ben készült felmérés, amelynek megújítása szintén időszerű – részletezte Tóth Ramóna, majd rámutatott, a népszámlálási adatok, az intézményi beszámolók, a jogvédelmi esetek tapasztalatai, valamint a Magyar Nemzeti Tanácshoz és a Zsebtükör alkalmazáson keresztül érkező bejelentések is fontos tájékoztatást adtak, de ezek nem helyettesítik azt a célzott kutatást, amely egyszerre vizsgálná, hogy az oktatásban, a munkahelyen, az egészségügyben, a közigazgatásban és a digitális térben mikor, milyen gyakorisággal és milyen akadályok mellett használják a magyar nyelvet – állapította meg.
Mint megtudtuk, a tervek szerint olyan átfogó, egész Vajdaságra kiterjedő kutatás készül, amely egyszerre vizsgálja majd a magyar nyelv használatának gyakoriságát, színtereit, lehetőségeit és akadályait, mindezt a kutatás pontos módszertanának kidolgozásával, szakemberek bevonásával.
– A vizsgálat várhatóan kérdőíves adatfelvételt, valamint személyes interjúkat és fókuszcsoportos beszélgetéseket is felölel majd, így nemcsak számszerű adatokhoz jutunk, hanem azt is jobban megérthetjük, mi áll az egyes nyelvhasználati döntések és tapasztalatok mögött – emelte ki, majd folytatta: – A kutatásnak területileg és társadalmilag is minél szélesebb körűnek kell lennie. Fontos, hogy a tömbben és a szórványban élők tapasztalatai egyaránt megjelenjenek benne, továbbá különböző korosztályokat, iskolai végzettségű és foglalkozású személyeket is megszólítsunk. Kiemelt figyelmet kívánunk fordítani a fiatalokra, hiszen az ő nyelvhasználati szokásaik alapvetően meghatározzák a magyar nyelv vajdasági jövőjét – mondta Tóth Ramóna.
Tehát a vizsgálat kitérne arra, hogy a közösség tagjai milyen mértékben használják a magyar nyelvet a családban, az oktatásban, a munkahelyen, a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, az egészségügyben, a kulturális életben, a médiában és a digitális térben. Arra is választ keresne, hogy a polgárok mennyire ismerik nyelvi jogaikat, élnek-e ezekkel a lehetőségekkel, illetve milyen gyakorlati akadályokkal találkoznak az ügyintézés során. Ám a lakossági tapasztalatok mellett az intézményi oldal feltérképezése is lényeges. Meg kell vizsgálni, hogy az önkormányzatokban és más közintézményekben rendelkezésre állnak-e a magyar nyelvű ügyintézéshez szükséges személyi, szakmai és technikai feltételek, elérhetők-e magyar nyelvű nyomtatványok és tájékoztatók, valamint miként oldják meg a fordítási feladatokat – mutatott rá.
Jelenleg Vajdaság 45 helyi önkormányzata közül 28 teljes területén van hivatalos használatban a magyar nyelv. Emellett további öt önkormányzat – Apatin, Inđija, Ürög, Nagykikinda és Pancsova – összesen tizenegy településén helyi szinten szintén hivatalosan használható. Tehát a magyar nyelv összesen 33 vajdasági önkormányzatban van jelen a hivatalos nyelvhasználatban, azzal hogy 28 önkormányzatban a közigazgatás is többnyelvű, míg további ötben pedig csak az úgynevezett „vizuális nyelvhasználat” joga érhető el, azaz a többnyelvű feliratok kihelyezésének kötelezettsége.
– A tapasztalatok alapján a nyelvi jogok érvényesülése területenként és intézményenként jelentősen eltér. Általánosságban ott működik jobban a magyar nyelv használata, ahol nagyobb létszámú magyar közösség él, megfelelő számú magyarul beszélő alkalmazott dolgozik, és az intézmény vezetése is fontosnak tartja a többnyelvű működést. Számos önkormányzatban az anyakönyvi, közigazgatási és egyéb ügyek magyar nyelven intézésére is van lehetőség – emelte ki Tóth Ramóna, majd rámutatott, a nehézségek elsősorban a szórványtelepüléseken, valamint azokban az intézményekben jelentkeznek, amelyek működését központilag irányítják. Az egészségügyben, az igazságszolgáltatásban, a rendőrségi és más államigazgatási eljárásokban, illetve egyes közjegyzői irodákban nem minden esetben áll rendelkezésre magyarul beszélő alkalmazott vagy megfelelő fordítási háttér. Gondot okozhat az is, hogy a magyar nyelvű formanyomtatványok, határozatok és tájékoztatók nem mindenhol érhetők el, illetve az elektronikus ügyintézési felületek gyakran kizárólag szerb nyelven működnek.
– A községi és városi hivatalok működésében is vannak eltérések. Egyes önkormányzatok saját alkalmazottakkal biztosítják a magyar nyelvű ügyintézést és a fordítást, mások külső fordítóirodákat vagy szakembereket vesznek igénybe. Ez utóbbi megoldás lehetővé teszi a hivatalos dokumentumok lefordítását, de az azonnali, szóbeli ügyintézéshez nem minden esetben elegendő. A nyelvi jog ugyanis nem csupán azt jelenti, hogy egy irat később magyarul is elkészül, hanem azt is, hogy a polgár az eljárás során ténylegesen használhassa az anyanyelvét. A hiányosságoknak több oka van. Ezek közé tartozik a magyarul is megfelelő szaknyelvi szinten beszélő alkalmazottak hiánya, valamint az, hogy sem az ügyintézők, sem a polgárok nem mindig ismerik pontosan a nyelvhasználati jogokat. Sok esetben maguk a polgárok sem kérik a magyar nyelvű ügyintézést, mert tartanak attól, hogy az lassabbá vagy bonyolultabbá teszi az eljárást – mondta, majd hozzátette: – Az új stratégia a feltárt problémákra több, egymással összefüggő intézkedéssel kíván válaszolni. Fontosnak tartjuk, hogy ne csupán az egyedi jogsérelmekre reagáljunk, hanem olyan rendszer alakuljon ki, amely folyamatosan figyelemmel kíséri a magyar nyelv helyzetét, segíti a polgárokat jogaik gyakorlásában, és az intézményeket is támogatja kötelezettségeik teljesítésében.
Az egyik kiemelt feladat az egész Vajdaságra kiterjedő nyelvhasználati kutatás elvégzése, attól kezdve, hogy közösségünk tagjai milyen élethelyzetekben használják a magyar nyelvet, mennyire ismerik nyelvi jogaikat, és mely területeken találkoznak akadályokkal. Az így létrejövő adatbázis a későbbi intézkedések kiindulópontja lesz – hangsúlyozta.
Elmondta, a stratégia megerősítené a nyelvi jogok érvényesülésének rendszeres ellenőrzését is, illetve hangsúlyt helyez az intézményi kapacitások fejlesztésére is.
– Ösztönözni kívánjuk, hogy azokban a munkakörökben, amelyekben rendszeres a kapcsolattartás a polgárokkal, a munkaköri rendszerezésben jelenjen meg a hivatalos használatban lévő kisebbségi nyelv ismerete. Szükség van továbbá az ügyintézők, fordítók és más szakemberek képzésére, különösen a magyar jogi és közigazgatási szaknyelv területén – mondta, majd azzal folytatta, hogy a magyar nyelv láthatóságának erősítése is fontos feladat. – A hivatalos nyelvhasználat ugyanis csak akkor működhet, ha a polgárok ismerik a jogaikat, mernek élni velük, és természetesnek érzik, hogy magyarul forduljanak az intézményekhez. Ezért tájékoztató kampányokat, közösségi programokat és a fiatalokat is megszólító kezdeményezéseket tervezünk, miközben támogatni kívánjuk a magyar közösségi terek és digitális tartalmak fejlődését is – mutatott rá.
Arra a kérdésünkre válaszolva, hogy az új országos elektronikus nyilvántartások, illetve az elektronikus ügykezelés, a digitalizálás bevezetése követte-e a kisebbségi jogok érvényesítését, elmondta: csak részben.
– A digitalizáció és az országos elektronikus nyilvántartások bevezetése kétségtelenül gyorsabbá és egyszerűbbé tette számos ügy intézését, ugyanakkor a kisebbségi nyelvi jogok érvényesítése nem minden esetben tartott lépést ezzel a folyamattal. Az új stratégia egyik feladata éppen az, hogy feltérképezze, mely országos elektronikus nyilvántartásokban, ügyintézési felületeken és digitális szolgáltatásokban nem biztosított megfelelően a magyar nyelv használata. Az észlelt hiányosságokat rendszerezni kell, majd az illetékes minisztériumokkal, állami szervekkel és informatikai szolgáltatókkal együttműködve kezdeményezni kell a rendszerek módosítását – mondta Tóth Ramóna.
Rámutatott ugyanakkor, hogy a 2021 és 2026 közötti időszakra szóló stratégia végrehajtása során több fontos intézkedés megvalósult vagy elindult, de mint kihangsúlyozta: ezen a területen ritkán beszélhetünk egyszer és mindenkorra lezárható feladatokról. A nyelvi jogok védelme, a magyar nyelv használatának ösztönzése, az intézmények működésének figyelemmel kísérése, valamint a polgárok tájékoztatása folytonos.
Az előző stratégiai időszak egyik fontos eredménye a Zsebtükör alkalmazás létrehozása volt. Az alkalmazás tájékoztatást nyújt a polgárokat megillető nyelvhasználati jogokról, egyúttal lehetőséget biztosít a tapasztalt hiányosságok bejelentésére is. Folytatódott a nyelvi jogok érvényesülésének figyelemmel kísérése, az önkormányzatokkal és más intézményekkel való kapcsolattartás, a beérkezett panaszok kezelése, valamint a magyar nyelvű dokumentumok, fordítások és terminológiai segédanyagok elkészítése.
Az új stratégia épít a 2021 és 2026 közötti dokumentumra. Megőrzi azokat az intézkedéseket, amelyek eredményesnek bizonyultak, továbbfejleszti a már létrehozott eszközöket, és választ kíván adni az időközben megjelent új kihívásokra. Nem újrakezdik a munkát, hanem folytatják, pontosítják és mérhetőbbé teszik – hangsúlyozta.
Annak kapcsán pedig, hogy miért három évet ölel fel az új stratégia, elmondta ennek egyik oka az MNT stratégiai dokumentumainak összehangolása. Az oktatási, a kulturális és a tájékoztatási stratégia is 2029-ben jár le.
– A hivatalos nyelv- és íráshasználat szorosan kapcsolódik az oktatáshoz, a kultúrához és a tájékoztatáshoz. A magyar nyelv jövője nem választható el attól, milyen nyelven tanulnak a gyermekek, milyen kulturális tartalmakhoz fér hozzá a közösség, illetve milyen nyelven kap tájékoztatást a közéletről. Az összehangolt stratégiák révén a célok és intézkedések párhuzamosan, egymást erősítve valósulhatnak meg – mutatott rá.
Annak kapcsán pedig, hogy a stratégia foglalkozik a közösség létszámának csökkenésével is, illetve ez a jelenség veszélyezteti-e a szerzett jogok elvesztését, elmondta, a magyar közösség létszámának csökkenése súlyos és összetett kihívás, de önmagában a népességfogyás nem jár a már megszerzett nyelvi jogok automatikus elvesztésével.
– A hatályos szerbiai szabályozás szerint egy kisebbségi nyelvet kötelező bevezetni az adott helyi önkormányzat teljes területén egyenrangú hivatalos használatba, ha a kisebbségi közösség részaránya a legutóbbi népszámlálás alapján eléri a 15 százalékot. Ez a küszöb azonban elsősorban a jog kötelező bevezetésére vonatkozik, nem pedig a már megszerzett jog megszüntetésére.
A szerzett jogok védelmének elve tehát jogi biztonságot nyújt. A demográfiai fogyás azonban a gyakorlatban mégis veszélyeztetheti a magyar nyelv tényleges használatát. Vagyis különbséget kell tennünk a jog formális fennmaradása és annak tényleges gyakorlása között. A jogszabály megőrizheti a magyar nyelv hivatalos státusát, de ha nincs, aki használja, nincs, aki magyarul kiszolgálja a polgárokat, vagy nem állnak rendelkezésre a szükséges nyomtatványok és elektronikus felületek, akkor a jog tartalma fokozatosan kiüresedhet – magyarázta, majd hozzátette, a megszerzett jogok védelme mellett az új stratégiának ösztönöznie kell a polgárokat arra, hogy ismerjék és használják jogaikat, mert egy nyelvi jog akkor marad igazán erős, ha a közösség a mindennapokban is él vele.
A hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégia tervezetének közvitája 2026. augusztus 7-én kezdődött és szeptember 7-éig tart. A tervezet online elérhető a Magyar Nemzeti Tanács honlapján, amelyen az érdeklődők megismerhetik annak tartalmát, észrevételeiket, javaslataikat pedig a megadott elérhetőségeken küldhetik el.
Tóth Ramóna elmondta azt is, hogy a közvita keretében személyes részvétellel zajló nyilvános találkozót is szerveznek, ám ennek pontos időpontjáról és helyszínéről később adnak tájékoztatást.
– A közvita minden érdeklődő számára nyitott, ezért közösségünk valamennyi tagjának részvételére és véleményére számítunk. Számítunk az önkormányzatok, a közigazgatási és igazságügyi szervek, az oktatási, kulturális, tájékoztatási és egészségügyi intézmények, valamint a civil szervezetek képviselőinek részvételére. Várjuk továbbá a nyelvészek, jogászok, fordítók, pedagógusok, újságírók, kutatók és más, a nyelvhasználat kérdésével foglalkozó szakemberek észrevételeit. A közvita célja, hogy minél több nézőpontot megismerjünk – hívta fel a figyelmet.
Nyitókép: Tóth Ramóna
