Magas teljesülési arány

A tartományi képviselőház mai ülésén a hatalmi pártok képviselői a pénzügyi stabilitást és a megvalósult beruházásokat hangsúlyozták, az ellenzék viszont a fel nem használt forrásokat, a mezőgazdaság helyzetét és a közigazgatásban zajló leépítéseket bírálta.

A vajdasági képviselőház szerdai ülésén többségi szavazással elfogadta a 2025. évi tartományi költségvetés zárszámadásáról szóló határozatot. A többórás vita során a hatalmi pártok képviselői a költségvetés magas teljesülési arányát, az alacsony adósságállományt és a megvalósult beruházásokat emelte ki, az ellenzék szerint azonban jelentős összegek maradtak felhasználatlanul, miközben számos fontos területen – köztük a mezőgazdaságban és a katasztrófavédelemben – elmaradtak a szükséges fejlesztések. A képviselők végül elfogadták mind a hat, napirenden szereplő előterjesztést.

Aleksandra Radak tartományi pénzügyi titkár ismertetése szerint a költségvetés teljes bevétele és forrása – a korábbi évekről áthozott fel nem használt összegekkel együtt – 65,21 milliárd dinár volt, ami a tervezett összeg 97,97 százaléka. A kiadások 60,52 milliárd dinárt értek el, vagyis a tervezett keret 90,92 százalékát használták fel. A tartomány adósságállománya az év végén a törvényben megengedett szintnek mindössze a 1,39 százalékát tette ki. Kiemelte, hogy a legfontosabb bevételi források továbbra is a bérek utáni adóból és a társasági nyereségadóból származtak, miközben jelentős összegek mentek el oktatási, közlekedési, vízgazdálkodási és egészségügyi beruházásokra.
 

A vita során Maja Gojković, a tartományi kormány elnöke hangsúlyozta, hogy 2025 az elmúlt időszak egyik legnehezebb éve volt Szerbia számára. Szerinte az állam működésének akadályozására és a blokádokra irányuló kezdeményezések kedvezőtlenül hatottak a gazdaságra, a turizmusra, az oktatásra és a tudományos életre. Hozzátette, hogy a tartomány az elmúlt években jelentős összegeket fordított tudományos, oktatási és kulturális fejlesztésekre, ugyanakkor a blokádok számos tervezett projekt megvalósítását nehezítették.

Nenad Borović, a Szerb Haladó Párt képviselője szerint a zárszámadás a felelős pénzügyi gazdálkodás bizonyítéka. Kiemelte, hogy a bevételek meghaladták a 65 milliárd dinárt, a bérek utáni adóból származó bevételek rekordmagasságot értek el, miközben a tartomány adóssága történelmi mélypontra süllyedt. Mint mondta, valamennyi tartományi titkárság több mint 90 százalékos teljesítést ért el, a mezőgazdasági titkárság esetében ez 95, az egészségügyi titkárságnál pedig 99 százalékot tett ki. A beruházások között kiemelt helyet foglalt el a Kamenica 3 egészségügyi komplexum fejlesztése, valamint számos oktatási, közlekedési és kommunális projekt megvalósítása – tette hozzá.

A Vajdasági Magyar Szövetség képviselői szintén támogatták a zárszámadás elfogadását. Pintér Anna-Mária, a VMSZ tartományi képviselője rámutatott, hogy a költségvetés számos, a vajdasági magyar közösséget érintő beruházás megvalósítását tette lehetővé. Egyebek mellett megvásárolták a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium új kollégiumának telkét és elkészült a tervdokumentáció, több mint 23 millió dinárt biztosítottak a felsőhegyi egészségház felújítására, befejeződött a topolyai városi uszoda építése, elkészült az Ada–Törökfalu út, valamint a horgosi csatornahálózat kiépítése is. A képviselő szerint a tervezett költségvetés több mint 90 százalékban megvalósult, ami a felelős gazdálkodás eredménye, és jól mutatja a konkrét fejlesztésekre épülő politika eredményességét.

Hugyik Karolina, a VMSZ tartományi képviselője a Vajdasági Pedagógiai Intézet munkájáról szóló jelentés kapcsán szólalt fel. Kiemelte a nemzeti kisebbségi nyelvű tankönyvek fejlesztésének fontosságát, valamint a multikulturális oktatás, a nevelőmunka és az innovatív tanítási módszerek szerepét az oktatási rendszerben. Hangsúlyozta, hogy a kisebbségi nyelvű oktatás fejlesztése továbbra is kiemelt jelentőségű kérdés.

Az ellenzék ugyanakkor több ponton is bírálta a költségvetés végrehajtását. Sebők Róbert,  a Szabadság és Igazságosság Pártjának tartományi frakcióvezetője szerint a zárszámadásból az rajzolódik ki, hogy a tartományi vezetés rossz prioritások szerint működik. Úgy fogalmazott, hogy amikor politikai döntésekről vagy a közigazgatásban dolgozók elbocsátásáról van szó, a végrehajtás szinte százszázalékos, ugyanakkor számos, a polgárok érdekeit szolgáló projekt nem valósult meg. A képviselő rámutatott, hogy a rendelkezésre álló 65,21 milliárd dinárból mindössze 60,52 milliárdot költöttek el, így mintegy ötmilliárd dinár felhasználatlan maradt. Véleménye szerint ezt az összeget iskolákra, kórházakra, utakra és fejlesztésekre lehetett volna fordítani. Kifogásolta azt is, hogy Vajdaság katasztrófakockázati felmérésére, valamint a vészhelyzeti védekezési és mentési terv kidolgozására előirányzott projekt nem valósult meg, miközben a mezőgazdasági termelők az elmúlt hetekben súlyos aszállyal és viharkárokkal szembesültek. A frakcióvezető a kulturális élet helyzetére is kitért. Mint mondta, több olyan rendezvény szűnt meg vagy került veszélybe, amely jelentős szerepet játszott Vajdaság kulturális és turisztikai életében. Példaként a Shakespeare Fesztivált, a Vuk-fesztivált és az EXIT-et említette. Az utóbbi szerinte Újvidék egyik legismertebb nemzetközi márkájává vált, és jelentős gazdasági hasznot hozott a városnak.

Dejan Kuljak ellenzéki képviselő szintén élesen bírálta a tartományi vezetést. Állítása szerint a tartományi közigazgatásban racionalizáció címén mintegy 500 alkalmazott elbocsátását készítették elő, ami a teljes alkalmazotti állománynak csaknem a tíz százalékát érintheti. Szerinte a dolgozókat gyakran más munkakörökbe helyezik át, majd a munkakörök megszüntetésével veszítik el állásukat. A képviselő úgy vélte, hogy miközben a vezetés takarékosságra hivatkozik, számos olyan munkatárs kerül veszélybe, aki akár húsz éve vagy ennél is hosszabb ideje dolgozik a tartományi közigazgatásban. A képviselő szerint a dolgozókra nyomás nehezedik, és sokan bizonytalan körülmények között végzik munkájukat.

Hangsúlyozta, hogy a közszolgálatban dolgozóknak lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy politikai nyomás nélkül, szakmai alapon végezhessék feladataikat.

A költségvetési zárszámadás mellett a képviselők elfogadták a Karlócai kulturális táj különleges rendeltetésű területi tervének módosítását, a Mostonga védett természeti területre vonatkozó terv kidolgozásának módosítását, valamint döntöttek a Kúla–Gombos elsőrendű állami út tervének elkészítéséről is, amely a nyugat-bácskai közlekedés és a horvátországi határátkelő megközelítésének fejlesztését alapozhatja meg. Jóváhagyták továbbá a Menekültekért, Kitelepített Személyekért és a Régióban Élő Szerbekkel Való Együttműködésért Alap, valamint a Vajdasági Pedagógiai Intézet 2025. évi munkájáról és gazdálkodásáról szóló jelentést is.