Az új jogszabályok valóban úgy tekintenek a mezőgazdasági termelőkre, valamint az élelmiszeripari kis- és közepes termelőkre, mint a tárgyalási pozícióban levő legkiszolgáltatottabb kategóriára – emelte ki Jagoda Lazarević bel- és külkereskedelmi miniszter a köztársasági képviselőház hétfői ülésén. Rámutatott, hogy a mezőgazdasági termelőknek, valamint azoknak a vállalkozóknak, akik élelmiszert állítanak elő, nagyon nehéz bejutniuk a kereskedelmi láncok polcaira, de még nehezebb ott is maradniuk, szerinte olyan nem egészen törvényes díjak miatt, amelyek előnytelen helyzetbe hozzák a kistermelőket. Az új jogszabályok éppen ezért már feketelistára helyezik mindazokat, akik nem lojális kereskedelmi gyakorlatot folytatnak. A feketelista nyilvános, amely a miniszter szerint a termelők és a fogyasztók érdekeit egyaránt szolgálja.
A köztársasági képviselőház a múlt héten kezdte meg a tavaszi ülésszak második ülését, amelynek napirendjén 40 napirendi pont szerepel, közöttük az emberkereskedelem elleni törvény, a kohéziós politikával foglalkozó törvény, illetve három kereskedelmi törvény: a kereskedelmi törvény, a fogyasztóvédelmi törvény és a bizonyos típusú termékek kereskedelmi gyakorlatával foglalkozó törvény.
Újhelyi Ákos, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője ez utóbbi törvények kapcsán kiemelte, hogy elválaszthatatlan egységet alkotnak a piaci helyzet rendezésében, módosításuk a VMSZ számára nem csak jogi kérdés vagy éppen az uniós elvárásokkal való összehangolás, hiszen az hatással van a polgárok gazdasági biztonságára és a méltóságuk megőrzésére, és olyan kereskedelmi környezetet teremthet, amelyben a becsületes munka érvényesül.
Kiemelte, a fogyasztóvédelmi törvény módosítása a digitalizáció világának kihívásaira reagál, aminek kapcsán dr. Pásztor Bálintnak, a VMSZ elnökének kezdeményezésére elkészült a mesterséges intelligencia stratégiájának tervezete, amely szoros összefüggésben van a II. terület- és gazdaságfejlesztési stratégiával. Rámutatott, hogy tavaly novemberben, amikor fókuszba került a mesterséges intelligencia, megállapították, hogy új irányt mutat majd az oktatásban, a gazdaságban és az innovációk területén is. A mesterséges intelligencia már ma is olyan algoritmusokat irányít, amelyek meghatározott termékeket kínálnak fel a fogyasztóknak, személyre szabott árak és online piacok rangsorolása alapján – mutatott rá Újhelyi Ákos, összekapcsolva a törvényt a mesterséges intelligenciával. Kiemelte, hogy a két technológia összekapcsolásával a fogyasztók csak még nagyobb biztonságot kapnának.
Kitért arra is, hogy VMSZ célja a hazai termelők megerősítése, ezt szolgálja az Prosperitati Alapítvány támogatása is, hiszen mint Újhelyi rámutatott, a hazai termelőtől való vásárlás nyújtja a legmagasabb biztonsági szintet.
Külön kiemelte a fogyasztóvédelmi törvény azon cikkelyét, amely arra kötelezi a kereskedőt, hogy érthető módon adjon tájékoztatást a fogyasztónak szerb nyelven vagy a törvénynek megfelelően a kisebbség nyelvén. Az anyanyelvi reklamációs lehetőség nemcsak technikai kérdés, hanem a kollektív jogok tiszteletben tartása is egyben – mutatott rá.
Újhelyi Ákos kitért a napirenden szereplő, Banja faluban található Dvorina – Magyar temető régészeti lelőhely kiemelt jelentőségének meghatározására is. A Šumadija körzet területén, Aranđelovac mellett található régészeti lelőhelyen egy középkori, szerb–bizánci stílusban épített templom maradványait fedezték fel a 14. századból. Újhelyi Ákos elmondta, hogy ez a lelőhely olyan kulturális érték, amely a két népet összeköti. Pavle Bakić despota alakját emelte ki, akinek a vára a kutatások szerint éppen ezen a területen állhatott, és akinek életútja a szerb–magyar közös küzdelemmel függ össze az akkori török erők ellen. Mint rámutatott, az ilyen kulturális javak kiemelése a szerb–magyar kapcsolatok történelmi magaslatán lehetséges, köszönhetően Pásztor Istvánnak, a VMSZ egykori elnökének, dr. Pásztor Bálint jelenlegi elnöknek, Aleksandar Vučić államfőnek és Orbán Viktornak, Magyarország eddigi miniszterelnökének. A VMSZ eddig is, ezek után is megtesz mindent, hogy jó kapcsolatok maradjanak a vajdasági magyar közösség és az anyaország között, és a jövőben is erre törekszik majd – mondta.
A parlamenti vita ezúttal ezúttal sem volt mentes a személyeskedésektől és az a indulatoktól. Az ellenzéki képviselők arra mutattak rá, hogy bár a hatalmi párt azt hangsúlyozza, hogy a napirenden szereplő törvények fontosak és sürgősek Szerbia európai útja miatt, az ország a tárgyalási folyamatokban már évek óta stagnál. Öreg Anna, a Szabad Polgárok Mozgalma képviselője rámutatott, fennáll annak lehetősége, hogy az Európai Bizottság befagyasztja a növekedési terv alapján Szerbiának szánt 1,25 milliárd euró átutalását, méghozzá a Mrdić-törvények miatt. Kiemelte, hogy a hatalmi pártok a napirenden szereplő törvényekkel szeretnék behízelegni magukat, miután jelentős kárt okoztak már az országnak. Szerinte ha nem történik meg az átutalás, az csak a hatalmi párt felelőssége lesz, nem okolhatnak mást. Megállapította, ahogy Magyarország leszámolt a zsarnokával, úgy Szerbia is meg fogja tenni.
A képviselőnő kijelentésére Ana Brnabić házelnök úgy reagált, hogy szavai szerint először meg kell várni a döntést, csak utána lehet kritizálni, hiszen megtörténhet, hogy nem fagyasztják be ennek az összegnek az átutalását. Milenko Jovanov, a Szerb Haladó Párt frakcióvezetője megjegyezte, hogy az ország fejlődése leállásának csakis az ellenzék örülne. Rákérdezett: ha minden úgy történik, ahogy az ellenzéki képviselők várják, és befagyasztják az uniós összegek átutalását, az ország pedig izolációba kerül a független politikája miatt, milyen alternatívát kínál az ellenzék? Hogyan birkózik meg Koszovó függetlenségével vagy a kínai beruházások távozásával? Hozzátette, hogy az SZHP tisztában van a saját népszerűségi mutatóival, majd felsorolta azokat az önkormányzatokat, ahol március végén helyhatósági választásokat tartottak, és az ő listájuk szerezte meg a legtöbb mandátumot.
Nyitókép: Beta
