Mamut- és Veterán-lábak dobbantottak együtt a nemzedékeket jelző The gang, a Zizz és az Alpha csoportok fiataljaival az Újvidéki Színház deszkáin ma este. Negyvennyolc – hivatásos színész, egykori szárnybontogató, valamint ifjú, tini és gyermek – diákszínpados ünnepelte egyként, hogy harminc évvel ezelőtt a három alapító, Ábrahám Irén, Juhász Valéria és Klemm Márta úgy gondolták, be kell vonni az újvidéki és környékbeli fiatalokat a színházi életbe. A kezdetektől ott volt köztük Figura Terézia is, aki akkoriban a Művészeti Akadémia elsős hallgatójaként csöppent bele az azóta generációkat nevelő és formáló kezdeményezésbe.
Ótos András felvétele
Zia, ahogyan minden egykori és mai diákszínpados is szólítja, továbbra is töretlen lelkesedéssel alakítja a közösség sorsát: vasárnap este is „mindenki anyukájaként” köszönte meg mindazoknak a támogatást, akik az elmúlt három évtizedben hozzájárultak a munkájukhoz.
A Színes Szilánkok Diákszínpad egykori és jelenlegi tagsága arany plakettel méltányolta a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség támogatását. Sutus Áron, a szövetség elnöke nemzetmegőrzőként és -építőként jellemezte azt a közösséget, amely az elmúlt évtizedekben több mint 800 gyermek és ifjú sorsát alakította. A Színes Szilánkok Diákszínpad jelentőségét Hajvert Ákos, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) Végrehajtó Bizottságának művelődéssel megbízott tagja is méltatta: az elkövetkezőkben is olyan töretlen hitet kívánt a mindenkori társulatnak és vezetőinek, amellyel eddig is kitartottak. A diákszínpadosok ugyanis az MNT-nek is plakettel köszönték meg a többéves támogatást, ahogyan a Vajdasági Barát Egyesület és a Telepi Care polgári csoportosulás idei hozzájárulásáért is köszönetet mondtak. Az Újvidéki Színháznak pedig otthont biztosító intézményként adtak hálát mindazok, akik az elmúlt hónapokban a 30 éves jubileumra készültek.
Ótos András felvétele
A Generációk c. ősbemutatóra hetekkel ezelőtt elkeltek a jegyek, de a holnapi reprízre sem maradtak üres helyek a nagyteremben. Okkal, hisz a táncprodukciót a már harmadik diákszínpados jubileumi előadást rendező Puskás Zoltán állította színpadra. A bemutatón beigazolódott a tapasztalata, amellyel elsősorban azt a kihívást kezelte, hogy szöveg nélkül, csupán mozgással meséljen történetet. Az előadásba belecsempészte azt az iróniát és humort is, amellyel a zenei betétek egymásutánjában a nemzedékek közötti különbségekre érezhetett rá a közönség. Ebben nagy szerepe volt Klemm Dávid és Erős Ervin zeneszerzőknek is, akik az alapként alkalmazott dzsesszes, broadwayes hangzásba mesterien építették bele a punkfolkot, a dubstepet vagy éppen a rockot, miközben a generációkhoz illeszkedve a kommunikációs hiányt például a silent discoval érzékeltették. A történetmesélő koreográfiákat a Budapestről érkező Gyenes Ildikó dolgozta ki a csapatokkal.
Ótos András felvétele
Méltón lehetett büszke az egykori és mostani tagokra Zia, aki szerint a mai napig az a legfontosabb a diákszínpad munkájában, hogy alkalmat ad a tagoknak az önmegfigyelésre és -kifejezésre. „Ezt tartom a legértékesebbnek az elmúlt harminc évből, mert minden generáció erre tér vissza: később is ezt mondják nekem, hogy milyen sokat számított nekik az, hogy megbeszélhettek és elmondhattak dolgokat” – erősítette meg a diákszínpad alapelvét Zia.
Ótos András felvétele
A három évtizede élő meggyőződés a Generációk ősbemutatóján tapintható volt minden láb- és szívdobbanásban. Holnap pedig ugyanezt ismétlik meg a diákszínpadosok az előadás reprízén este hét órai kezdettel.
Nyitókép: Ótos András felvétele



