A szerb–francia kapcsolatok kivételesen magas szintet értek el, az együttműködés pedig számos területen folyamatosan fejlődik – hangsúlyozta csütörtökön Bécsben Marko Đurić külügyminiszter a Benjamin Haddad francia Európa-ügyi miniszterrel folytatott megbeszélésén. Đurić az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bécsi miniszteri tanácsának margóján tartott egyeztetésen kifejezte: Szerbia nagyra értékeli Franciaország erőteljes támogatását az európai integrációs úton, különös tekintettel a 3-as fejezetcsoport (klaszter) megnyitására. A tárcavezető hangsúlyozta: az Európai Bizottság idei jelentésében ismét megerősítette, hogy Szerbia teljes mértékben felkészült ennek a klaszternek a megnyitására, és véleménye szerint ez további ösztönzést ad az ország csatlakozási törekvéseihez.
Haddad miniszterrel Đurić áttekintette a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) körül kialakult aktuális helyzetet, valamint azokat az erőfeszítéseket is, amelyeket Szerbia a probléma megoldása érdekében tesz.
A bécsi miniszteri tanácsi összejövetel egyik fő témájának, ahogyan az várható is volt, az ukrajnai háborús válság kezelésének kérdései számítottak. Ukrajna valódi békét akar, nem csupán megbékélést Oroszországgal, jelentette ki Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter. – Még emlékszünk azoknak a nevére, akik Münchenben elárulták a jövő generációit. Ez soha többé nem ismétlődhet meg. Az elveknek sérthetetlennek kell maradniuk. Békére van szükség, nem pedig megalkuvásra – fogalmazott Szibiha. Utalva ezzel a náci Németország, Olaszország, Nagy-Britannia és Franciaország által 1938-ban megkötött, a Szudéta-vidék elcsatolásáról szóló egyezményre – számolt be a Reutersre hivatkozva a Tanjug hírügynökség. Az ukrán diplomácia vezetője úgy vélekedett, hogy Európában számos igazságtalan békeszerződés született a múltban, s mindez csupán újabb katasztrófákhoz vezetett. Ismételten köszönetet mondott az Egyesült Államoknak a „béke elérésére irányuló erőfeszítések előmozdításáért”, és ígéretet tett arra, hogy Ukrajna „minden lehetőséget megragad a háború lezárására”.
Feridun Sinirlioğlu, az EBESZ főtitkára beszédében kiemelte: az 50 évvel ezelőtt elfogadott Helsinki Záróokmány legfőbb öröksége az a felismerés, hogy a párbeszéd mindig lehetséges, ám ma egy új, őszinte, befogadó és jövőorientált dialógusra van szükség.
– Olyan országok képviselői ülnek egymással szemben, amelyek jelenleg háborúban állnak. Olyan nemzetek foglalnak helyet egymás közelében, amelyek évtizedekig harcoltak, most pedig a békét építik. Ez azért lehetséges, mert bár voltak kísérletek a párbeszéd haszontalannak nyilvánítására, a szervezet marginalizálására és a történelem süllyesztőjébe küldésére, az EBESZ ma is az a fórum, amelyre szükségünk van Európa összetört biztonsági architektúrájának újjáépítéséhez – húzta alá Sinirlioğlu.
Elina Valtonen finn külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke megnyitójában leszögezte: a helsinki alapelvek tiszteletben tartása továbbra is a szervezet alapköve. Emlékeztetett arra, hogy Finnország az elnökség átvételekor három világos kötelezettséget vállalt.
– Az EBESZ alapelveinek tiszteletben tartása, egyrészt válasz a mai sürgető kihívásokra, másrészt a szervezet felkészítése a jövőre. Ezek a célok vezéreltek minket egész évben. A helsinki elvek tisztelete az alap; ezek határozzák meg az EBESZ célját és legitimitását. Egy olyan időszakban, amikor sokan megkérdőjelezik, hogy az EBESZ képes-e még együttműködési fórumként szolgálni, Finnország tettekkel válaszolt. Befogadóak, átláthatóak és elvhűek voltunk, munkánkat mindig a nemzetközi jogra és közös kötelezettségeinkre alapoztuk – mondta Valtonen.
Marko Đurić szerb külügyminiszter tegnap érkezett Bécsbe, hogy részt vegyen a szóban forgó fórumon. A találkozó hivatalosan is lezárja a finn elnökséget, Svájc veszi át a „stafétát”. Az eseményen az 57 tagállam minisztériumi képviselői mellett 11 partnerország delegáltjai is jelen vannak. A kétnapos megbeszélés során a miniszterek a biztonsági kérdések széles skáláját vitatják meg – a politikai-katonai stabilitástól és a válságkezeléstől kezdve a jogállamiság megerősítésén át az emberi jogok és a sajtószabadság védelméig. A rendezvény margóján Đurić több kétoldalú találkozót is lebonyolít, továbbá részt vesz a Nyugat-Balkán Barátai informális csoport, valamint a régió külügyminisztereinek egyeztetésén is.
Nyitókép: Beta
