Nyílt, őszinte megbeszéléseket folytatott a jogállamiságról és Szerbia európai integrációjáról Pere Joan Pons Sampietróval, az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének elnökével, a balti államok – Lettország, Észtország és Litvánia – képviselőivel, valamint Julia Klöcknerrel, a német Bundestag elnökével Ana Brnabić, a szerbiai parlament elnöke tegnap a Nemzetközi Krími Platform negyedik parlamenti csúcstalálkozóján Stockholmban. Brnabić a sajtónak adott nyilatkozatában elmondta, hogy Sampietróval a jogállamiság területén végrehajtandó reformokról és az együttműködés folytatásáról tárgyalt, hangsúlyozva, hogy Szerbia az EBESZ-szel rendkívül intenzíven dolgozik a jogállamiságot előmozdító reformokon. Reményét fejezte ki, hogy a jövőben az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének elnöke látogatást tesz Szerbiában.
A balti államok képviselőivel folytatott találkozók kapcsán Brnabić hangsúlyozta: ezek az országok szkeptikusabbak Szerbia európai integrációjának támogatását illetően, de úgy értékelte, hogy jó találkozók voltak a tegnapiak, amelyek arról szóltak, miért fontos az európai integráció, valamint miért és mennyire lényeges, hogy Szerbia négy év után pozitív jelzést kapjon az Európai Uniótól.
– Rengeteg még a nyitott kérdés, főleg azért, mert eddig hagyományosan nemhogy elegendő, de szinte semmilyen kommunikációnk sem volt a balti országokkal; ez azonban megváltozik majd a Lettországban, Rigában nyíló nagykövetségünkkel. Remélem, hogy hamar létrejön a nagykövetség, sőt, hogy az első lépések még az idén bekövetkeznek – mondta Brnabić.
Kiemelte: ez a nagykövetség „fedi majd le” az összes balti államot, és hozzátette, hogy párbeszédet folytatni mindig jó dolog. Lényeges azokkal beszélni, akik talán más szemszögből értelmezik, milyen irányba halad Szerbia – tette hozzá Brnabić.
A Julia Klöcknerrel való találkozót illetően Brnabić elmondta, Szerbia európai integrációjáról, a reformokról és az európai útról folytattak kiváló eszmecserét.
Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogyan kommentálja a Krími Platform csúcstalálkozóján gyakran elhangzó, a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányának tiszteletben tartásáról tett kijelentéseket, miközben Szerbia éppen erre hivatkozik állandóan Koszovó kapcsán, Brnabić azt válaszolta: a legérdekesebb az, hogy a csúcson elhangzottak olyan mondatok, amelyeket Szerbia államvezetése bármikor aláírná, és mindaz, amit hallott, még inkább arra az igazságtalanságra emlékezteti, amelyet Szerbiával szemben követtek el Koszovó ügyében. Kiemelte: szinte hihetetlen, hogy minden beszédben azt hallotta, hogy a területi integritás és a nemzetközileg elismert határok sérthetetlensége szent, s nem létezik olyan ok vagy körülmény, amely miatt bárki bármilyen módon, erővel vagy valamilyen kitalált jogcímen veszélyeztethetné a nemzetközileg elismert országok, az ENSZ-tagállamok területi integritását. A világ békéje és a stabilitás fenntartása érdekében a legfontosabb az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jogrend, mert ha azt nem tartjuk mindannyian tiszteletben, a világ visszatér a háborúk korszakába, azokhoz a hódító háborúkhoz, melyekben az országok területeket kacsmarnak el egymástól – fejtette ki a házelnök. Mint mondta, amikor mindezt hallja az ember, felmerül benne a kérdés: hol van akkor Szerbia területi integritásának tiszteletben tartása?
– Hogyan lehetséges az, hogy mindez nem érvényes Szerbia esetében? Nem az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog a legfontosabb? Ezek után még erősebb bennem az a gondolat, meggyőződés, hogy milyen igazságtalanság érte országunkat, népünket, mindenekelőtt Koszovóban. Néha viszont jó mindezt hallani, és emlékeztetni beszélgetőpartnereink egy részét arra, hogy ezek az elvek Szerbia vonatkozásában nem érvényesültek – hangsúlyozta Brnabić.
Hozzátette: korábban videóhívás formájában vett részt a Krími Platform csúcstalálkozóin, most jelent meg először személyesen az eseményen, melyen Volodimir Zelenszkij ukrán államfő is beszédet intézett a résztvevőkhöz videóhívás útján, melyben szintén az országok határainak sérthetetlenségéről, valamint az emberi élethez való jog fontosságáról szólt.
Nyitókép: Julia Klöckner és Ana Brnabić (Fotó: Beta)
