Egységesen a délvidéki magyarságról

Cikkünkhöz képgaléria kapcsolódik!

Habár a programok már szerdán megkezdődtek, a XXII. Vajdasági Szabadegyetem hivatalos megnyitójára csütörtökön délelőtt került sor, a kishegyesi Kátai-tanya amfiteátrumában. A résztvevőket Szabó Szabados Ádám, az esemény fő szervezője köszöntötte, majd felszólalt dr. Szilágyi Péter, nemzetpolitikáért felelős helyette államtitkár és dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. A rövid megnyitó után egy délvidéki panelbeszélgetés következett, amelyen Szilágyi és Pásztor mellett részt vett Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke és Orban Dušan, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke. A beszélgetést Bíró Tamara vezette és olyan témákról esett szó, mint a magyarságot képviselő szervezet helyzete az adott országban, a gazdasági helyzet, a jövőkép és egyéb kihívások.

Pásztor Bálint arról beszélt, fontos, hogy a VMSZ-nek legitimitása legyen, vagyis szavazók, akik mögötte állnak. Emellett szüksége van szövetségesekre is, akikkel egyenrangú. A VMSZ kiáll a magyar érdekekért, de mindig jelzi, ha olyasmi történik, amivel nem ért egyet. Például a sorkatonaság bevezetése ellen is felszólalt. Pásztor a tüntetések kapcsán elmondta, hogy nehézségeket okoznak, és a VMSZ nem sorakozott fel egyik oldal mögé sem, a vajdasági magyar közösség érdekeit tartja szem előtt. A lázadás sokszor előrevitte az adott nemzet sorsát, viszont ami Szerbiában zajlik, az egyáltalán nem előremutató. Mindig kellett egy világos program a lázadóknak, és beazonosítható vezető. Szerbiában történt egy tragédia, és néhány követeléssel álltak elő. Viszont a pozitív kezdeményezés átfordult, újabbnál újabb követelésekkel álltak elő, és önmaga paródiája lett az egész – fogalmazott az elnök.

Nincs igazi ellenzék – folytatta Pásztor Bálint –, a pártpolitikát pedig nem szabad bevinni az egyetemekre. A vajdasági magyar közösség bizonyította az érettségét: továbbra is van ösztöndíj, működik az Európa Kollégium. A szerbek viszont leépítik az oktatási rendszert, és egy hangos kisebbség terrorizálja az országot, konkrét tervek és elképzelések nélkül, fogalmazott, majd a gazdasági helyzet kapcsán elmondta, hogy az anyaország és a Prosperitai Alapítvány 500 millió euróval támogatta a vajdasági magyarságot. A kedvezményezettek között vannak nagy-, közép- és kisvállalkozások, de családok is, amelyek házvásárlásra kaptak pénzt. Ha nincs ez, akkor szegényebb lenne a vajdasági magyarság, és az elvándorlás is nagyobb mértékű lenne – mondta Pásztor.

Szilágyi Péter a külhoni magyarok vonatkozásában arról beszélt, hogy Fidesz–KDNP kormány elérte, hogy az alkotmány kimondja: felelősséget viselnek a határon túli magyarokról, és elfogadták a kettős állampolgárságot is. Állandóság van Magyarországon és a határon túl is, így ugyanazokkal a partnerekkel tudnak együtt dolgozni, fél szavakból is megértik egymást. Ketten tettek sokat a Kárpát-medencei magyar politikáért: Pásztor István és Potápi Árpád János. Amit itt, Vajdaságban megfogalmaztak, azt az anyagország támogatja – mondta Szilágyi. Infrastrukturális fejlesztések, képzések valósultak meg, és a VMSZ híd a magyar és szerb kormány között. Ennek köszönhetően olyan fejlesztéseket tudnak megvalósítani, amikre eddig nem volt példa. Megfelelő partnereknek köszönhetően Horvátországban és a Muravidéken is számos hasonló fejlesztés valósult meg. A helyettes államtitkár kiemelte, hogy Ukrajnában háború dúl, és bizonyos okok miatt rossz a kapcsolat az országgal. A kialakult helyzet miatt nagyon komoly segítségeket kell odaküldeni, pl. tanárok fizetését kell fizetnie a magyar államnak, iskolákat kell fönntartania. Kárpátalján jobb a gazdasági helyzet, mint Ukrajna nagy részén, mert odaköltöznek a cégek a nyugalom miatt. Ezzel szemben a magyar közösség nehéz helyzetben van, és nagyban az anyaországra kell támaszkodnia – fogalmazott Szilágyi, majd arról is szólt, hogy Pásztor István volt az, aki kezdeményezte a határon túliakat segítő programot.

Orban Dušan arról szólt, hogy Szlovéniában nincsenek nemzeti pártok. Szlovénia jogi rendszere példamutató, viszont a jelenlegi baloldali kormány nem támogató jellegű az őshonos nemzetekhez, mint a magyarok vagy az olaszok. Jelenleg egy stratégia összeállításán dolgoznak, amelyről a következő kormánnyal egyeztetnek majd. Hamarosan választás lesz, és Orban reméli, hogy olyan jelöltekre szavaznak az emberek, akik a közösségért dolgoznak és a keresztény értékeket propagálják. A jövőkép kapcsán elmondta, hogy a mai fiatalok nem tudják, hogy milyen nehéz volt régen, mert jóléti államban élnek. Viszont hiányzik belőlük a szolgálatkészség, és nem akarnak semmit sem.

Jankovics Róbert elmondta, hogy Horvátországban négy választás volt az elmúlt egy évben. A HNDK olyan meghatározó szerepet kapott, és olyan döntéseket kell néha hoznia, amire nem mindig büszkék, de a magyar közösség számára komoly eredményeket értek el. Jankovics szerint Magyarország nagy sikere a nemzetpolitika, ennek köszönhetően jó pozícióban vannak a délvidéki magyar közösségek. Immár Magyarország is partnerük, és Zágráb is, amire korábban nem volt példa. Szűk parlamenti többségükkel elérték, hogy Horvátország csatlakozott a schengeni övezethez. Ha Magyarországra mennek, akkor senki sem állítja meg őket, nem kell várakozni a határon. Sikerült elérni, hogy befejeződjön a Budapest–Eszék autópálya utolsó horvátországi szakasz, így Eszékről két óra alatt el lehet majd érni Budapestet – fogalmazott Jankovics, majd megjegyezte, hogy ma sokkal könnyebb politikai szerepet vállalniuk a fiataloknak, mint korábban.