Egyetlen szikra is elég

Az újvidéki vasútállomáson történt tragédiát követően kezdődött tüntetés- és megmozdulássorozat kezdetén ugyanaz a hatalmi hozzáállás volt jellemző, mint az elmúlt évek tiltakozásai esetében – skandáljon és sétáljon, aki akar –, az államvezetés nem sokkal később retorikát váltott, és államellenes tevékenységgel, polgárháború szításával vádolta az utcára vonulókat. A korábbi gyakorlathoz képest újdonság, hogy a tüntetők közé már nem kizárólag a hatalom kapucnis emberei vegyülnek – legalábbis a gyanú szerint –, hanem a hatalmi Szerb Haladó Párt kilétüket vállaló tagjai, tisztségviselői is. Ez történt tíz nappal ezelőtt Belgrádban, majd pénteken Karlócán, ahol a 15 perces kegyeletadó megmozduláshoz csatlakozó gimnazistákat és tanárokat sértegető, fenyegető és rágalmazó férfiak között volt Dražen Đurđić, az SZHP delegálta polgármester és Jovo Kolundžić, a községi képviselő-testület haladó tagja, a helyi biztonsági szövetség elnöke. Később a Karlócai Gimnázium és az újvidéki Jovan Jovanović Zmaj Gimnázium diákjai és tanárai is cáfolták, hogy a diákokat kényszerítették a kegyeletadó megmozduláson való részvételre.

ROBBANÁSKÖZELI KUKTAFAZÉK

Igor Mihaljević újvidéki újságíró véleménye, hogy az Újvidéken történtek miatt kezdődött tüntetéssorozat egyhamar biztosan nem ér véget. Szerinte „túlságosan sok volt a vér, kinyílt Pandóra szelencéje”. Persze most figyelemelterelő hadművelet kezdődött, továbbá téziscserével próbálkozik a hatalom. A hatalom fél a „népharagtól”, ezért ennyire ideges és reagál erőszakkal, rádöbbent, hogy regnálása véges is lehet. Ebben a történetben nem a hatalom és annak a módszerei ellen tüntetőkre kell kockázati vagy megosztást generáló tényezőként tekinteni, hanem a polarizációt emlegető félre – hangsúlyozta Mihajlević.

– Egyre erősebb a nyomás. Már nem az egyetemistákra összpontosítanak, hanem a középiskolásokra. Erről győződhettünk meg a Karlócai Gimnázium vagy az újvidéki Zmaj Gimnázium esetében. A karlócai diákoknak át kellett élniük, hogy a község polgármestere sértegeti őket és olyan emberekkel veszi magát körül, akik a helyiek szerint drogkereskedők, bűnözők. A kialakult miliő egy kuktafazékra hasonlít, amely bármikor felrobbanhat. Ehhez kapcsolódik a felvétel, amely leleplezte Damir Zobenicát, hogy a tiltakozásokon résztvevők provokálására utasított. Később voltak annyira arcátlanok, hogy azt állítsák, a felvételt mesterséges intelligencia készítette. Mostanra azonban sikerült bizonyítani, hogy ez nem így van – taglalta Mihajlević.

TÁPTALAJRA TALÁLT AZ ELÉGEDETLENSÉG

Az újvidéki tragédia után szinte robbant az elégedetlenség – jegyezte meg szintén az N1 tv műsorában Dragan Popović, a Gyakorlati Politika Központjának (Centar za praktičnu politiku) igazgatója. Kifejtette, ez egyáltalán nem meglepő, hisz a történtek kiváltotta érzések megfelelő táptalajra találtak. Ez ugyancsak érthető, elvégre Szerbiában 12 éve abnormális körülmények uralkodnak, s azóta a düh egyre csak nő. Szerinte sokkal kedvezőbb lenne a helyzet, ha az elmúlt években nem lehetetlenítették volna el a párbeszédet a politikában és a közéletben egyaránt.

– Az emberek egyszerűen már nem képesek elviselni azt, hogy ilyen társadalomban kénytelenek élni. Ezért vált robbanásközelivé a helyzet. Ez persze nem jelenti azt, hogy rövidesen minden befejeződik vagy valóban robban, ugyanakkor még a legkisebb szikra is képes kiváltani az elégedetlenség tüzét. A felszín alatt végig ott parázslott a tűz, a hatalomközeli média hiába próbálja ideális körülmények látszatát kelteni. A hatalom nem csillapítja, hanem tovább szítja a feszültséget. Vučić mindig is félelemkeltés révén regnált, de ezúttal rá kellett döbbennie arra, hogy jelen körülmények között ez nem lesz elég, ezért küldték a tiltakozók közé a verőlegényeket, akik nemcsak sértegetik, hanem verik is az embereket. Mindazonáltal bizonyos jelek szerint beláthatták, hogy ez a módszer sem vezet eredményre. Legutóbb, noha jelen voltak, javarészt csak figyelték a tiltakozókat – fogalmazott Popović.