A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a feltámadás örömhíre mellett a családi együttlét ideje is. Ma, nagypénteken a keresztény világban a hívők a Jézus kereszthalálára emlékeznek, böjtölnek, csendes imádsággal és hagyományos szertartásokkal készülnek a feltámadás ünnepére. Magyarcsernyén is a hagyományoknak megfelelően telik a nap. A helyi Kormányos Erzsébet elmondta, hogy ilyenkor szigorúan böjtölnek, egyszerű ételek kerülnek az asztalra, miközben közösen készülnek az ünnepre. Hozzátette, a nagyhét különlegességét az adja, hogy a család is összegyűlik.
– A nagypéntek számunkra mindig különleges, a böjt és a közös készülődés adja meg az ünnep hangulatát, miközben együtt lehetünk, beszélgetünk, és közben lassan készülünk a húsvét vasárnapjára – mondta Kormányos Erzsébet.
A szintén magyarcsernyei Sári Piroska felidézte, hogy régen ezen a napon még tüzet sem gyújtottak, nem főztek, csak pattogatott kukoricát ettek és a fonott kalácsot sütötték, délután pedig a tojásokat festették.
– Ma is fontos számunkra a csend, a szertartások és a feltámadásra való közös várakozás. Emellett a hagyományok megőrzése, a családi beszélgetések és a kisebb, apró előkészületek adják meg a húsvét igazi, bensőséges jelentését – tette hozzá.
Sári Piroska (Vidács Hajnalka felvétele)
Kormányos Erzsébet elmondta, munkája miatt nem tud minden vasárnapi szentmisén részt venni, de a nagyheti szertartásokat nem hagyja ki. Kifejtette, hogy a nagyhétnek több olyan momentuma is van, amit családjával nagyon szigorúan betartanak.
– A nagyhétre már elvégzem a nagytakarítást, mivel bennünket arra tanítottak, hogy nagyhéten nagy ruhát nem jó mosni. Ezen a héten jobbára csak a veteményeskertet rendezzük. Nagypéntekre megérkeznek a gyermekeim, és közösen festjük a tojást, díszítjük fel barkával a házat. Ez a program különleges hangulatban telik el. Nagypénteken szigorúan böjtölünk, csak pattogatott kukorica, sós vízben főtt krumplileves és fonott kalács (Magyarcsernyén ezt guduc kalácsnak hívják – a szerző megjegyzése) kerül az asztalra. Szombaton főzzük a húsvéti sonkát és a tojást. Vasárnap közösen veszünk részt az ünnepi szentmisén, utána elfogyasztjuk az ünnepi ebédet. Az unokám mindeközben szorgalmasan készül a locsolkodásra, és örül a tojásnak – mesélte Kormányos Erzsébet.
A szintén magyarcsernyei Sári Piroska elmondta, hogy ők nagycsütörtökön az apróbb munkákat még elvégezik, de pénteken semmit sem dolgoznak.
‒ Szombaton a kisebb munkák mellett megfőzzük a húsvéti sonkát és a tojást, lereszeljük a tormát, vasárnap elfogyasztjuk az ünnepi ebédet. Valamikor sokan eljártuk őrizni a szent sírt a templomba, ahol csendben virrasztottunk. Részt veszünk a nagyheti szertartásokon, a feltámadási körmeneten, és a mi családunk hétfőn is ünnepel – összegezte Sári Piroska.
Nyitókép: Kormányos Erzsébet (Vidács Hajnalka felvétele)
