A nyugati kultúrkör időszámításának a kezdőpontja a Názáreti Jézus születésének éve. Pedig vallási értelemben nem a születés a Krisztus földi életéhez kötődő legfontosabb ünnepelendő dátum, hanem a halála és föltámadása.
Nem ismerjük sem születésének, sem kereszthalálának a pontos időpontját. Onnan tudhatjuk, hogy Dionysius Exiguus tévedett születésének a meghatározásában, hogy a Máté evangéliumában leírt betlehemi gyermekgyilkosságról hírhedtté vált Nagy Heródes i. e. 4-ben már elhunyt. A vallástudósok többsége ezért i. e. 4 és 7 között valószínűsíti a Názáreti Jézus születési évét.
Halála dátumáról és napjáról sincs konszenzus, a vallástudósok többség az i. u. 30 és 33 közötti év valamelyikére esküszik, némelyek pénteki, mások viszont csütörtöki vagy szerdai napot emlegetnek. A Hiszekegybe kéretlenül bekerült Pontius Pilatus épp kétezer évvel ezelőtt, i. u. 26-ban vette át a helytartói hivatalát Júdeában, amit tíz évig töltött be. Ezen tíz év egyikében feszítették keresztre Jézust. A kétezer éves évfordulóról így a következő évek egyikében emlékezhetne meg az egykorvolt keresztény kultúrkör, ha meglenne ehhez az időpont biztos ismerete és a megemlékezés szándéka.
Ami bizonyosnak tűnik, hogy niszán hó 14-én történt, a János evangéliumában leírtak szerint pontosan azon a napon és abban az órában, amikor a zsidók az egyiptomi szabadulás emlékére leölték a húsvéti bárányt.
