Magyar kapcsolatok, támogatások, jövőkép - frissített

A vajdasági magyar közélet négy meghatározó szereplője vett részt a Pannon RTV Közbeszéd című műsorának különkiadásában, amelyben először nyílt lehetőség arra, hogy egy asztalnál ütköztessék véleményüket a közösséget érintő legfontosabb kérdésekről. A beszélgetésen dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség, Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, Surányi Zoltán, a Vajdasági Magyar Plénum, valamint Rózsa Zsombor, a Vajdasági Magyar Újrakezdés képviseletében vett részt.

A vita során szó esett az új magyar kormánnyal kialakítandó kapcsolatokról, a támogatáspolitikáról, a szerb–magyar viszonyról, a közelgő nemzeti tanácsi választásokról, valamint a vajdasági magyar sajtó, oktatás és kultúra helyzetéről. A résztvevők emellett a demográfiai folyamatokról és az elvándorlás kérdéséről is kifejtették álláspontjukat.

Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a kapcsolatfelvétel kérdéséről, valamint a magyarországi kormányváltást követő együttműködési lehetőségekről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a választásokat követően gyorsan megindultak az egyeztetések az új magyar politikai vezetéssel, és a VMSZ továbbra is a párbeszédet és az együttműködést tartja elsődlegesnek.

Elmondta, hogy már a választásokat követő hetekben sor került fontos találkozókra, amelyek célja a kapcsolatépítés és a kölcsönös bizalom erősítése volt.

– Az elmúlt két hónapban egyrészt el kell azt mondani, hogy Magyarország polgárai döntöttek arról, hogy kinek juttatják a kormányzásnak a felelősségét, illetve a lehetőségét. Ezt követően az új magyar miniszterelnökkel még miniszterelnökké történő megválasztását megelőzően Magyar Péter úrral volt lehetőségem az ő meghívására egyeztetni. Erre a beszélgetésre április 24-én, tehát két héttel a választásokat követően került sor. Az egy kemény, de egyenes beszélgetés volt, mi ennek vagyunk a hívei – mondta.

A VMSZ elnöke ismertette, hogy az egyeztetések nem értek véget az első találkozóval, hanem a későbbiekben is folytatódtak. Kiemelte, hogy a bizalomépítés és a rendszeres párbeszéd elengedhetetlen a vajdasági magyar közösség érdekeinek képviseletéhez.

Dr. Pásztor Bálint kitért a támogatási rendszerek kérdésére is. Elmondta, hogy a határon túli magyar közösségek szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy a magyarországi támogatások a jövőben is rendelkezésre álljanak. Hozzátette, hogy a vajdasági magyar közösség érdekérvényesítésének másik fontos pillére a hazai parlamenti képviselet.

A VMSZ elnöke az átvilágítás kérdésére is reagált. Leszögezte, hogy a párt és az érintett intézmények készek együttműködni minden ilyen folyamatban, és szerintük az átláthatóság alapvető feltétele a továbblépésnek.

Surányi Zoltán, a Vajdasági Magyar Plénum elnöke a Pannon Televízió Közbeszéd című műsorában beszélt a vajdasági magyar közösség és a mindenkori magyar kormány kapcsolatáról, valamint a tájékoztatás és a párbeszéd fontosságáról. A Vajdasági Magyar Plénum elnöke ezt követően arról beszélt, hogy fontosnak tartja az eltérő politikai nézeteket képviselő szereplők megszólaltatását és a nyilvános párbeszédet. Kiemelte, hogy a műsorban való részvételt ebből a szempontból pozitív lépésnek tekinti.

– Ami a mindenkori magyar kormánnyal való kapcsolatokat illeti, természetes, hogy a mindenkori magyar kormánnyal a határon túli kisebbségeknek, így a vajdasági magyaroknak is jó viszonyt kell ápolniuk. Találni kell olyan csatornákat, amelyeken keresztül egymást tudjuk tájékoztatni, mi az itteni helyzetről, a kormány pedig az aktuális nemzetpolitikáról, arról, hogy mit szándékoznak tenni, hogyan szándékozzák támogatni a kisebbségeket a határon túl és milyen eszközökkel tudják ezt megvalósítani – hangsúlyozta.

Surányi Zoltán szerint a magyar kormány számára kiemelten fontos, hogy hiteles és közvetlen információkat kapjon a vajdasági magyar közösség helyzetéről. Ismertette, hogy véleménye szerint ezt elsősorban a helyi szereplőkkel folytatott rendszeres egyeztetések révén lehet biztosítani.

A politikus összegzésként azt hangsúlyozta, hogy a vajdasági magyar közösség és a magyar kormány közötti kapcsolatnak a kölcsönös tájékoztatásra, az egymás iránti bizalomra és a közvetlen párbeszédre kell épülnie. Véleménye szerint csak így lehet biztosítani, hogy a határon túli magyarságot érintő döntések megfelelő információk alapján szülessenek meg.

Rózsa Zsombor, a Vajdasági Magyar Újrakezdés koordinációs testületének elnöke a magyarországi politikai változások, a vajdasági magyar közösség képviselete, valamint a Prosperitati Alapítvány támogatási politikája kapcsán fogalmazta meg álláspontját. Hangsúlyozta, hogy szerinte a vajdasági magyar közösség nevében való tárgyalás kérdése legitimációs szempontból is felvet bizonyos kérdéseket.

– Többször elhangzott, hogy stratégiai partner a VMSZ és a Fidesz, közben viszont változások történtek Magyarországon, és Pásztor Bálint már ilyenkor nem a VMSZ nevében, hanem inkább a vajdasági magyar közösség nevében kíván tárgyalni a Tisza-kormánnyal, amire én azt gondolom, hogy igazából nem kérte föl senki, és nincs is talán legitimitása erre, ő a saját pártja nevében  tárgyalhat csak – mondta Rózsa Zsombor.

A Vajdasági Magyar Újrakezdés koordinációs testületének elnöke ezt követően a Prosperitati Alapítvány működéséről és a támogatások felhasználásáról beszélt. Elmondta, hogy véleménye szerint az eredeti célkitűzések és a jelenlegi gyakorlat között több esetben is jelentős eltérések tapasztalhatók.

Rózsa Zsombor szerint a felsorolt példák azt mutatják, hogy a magyarországi adófizetők pénzéből finanszírozott támogatások nem minden esetben jutottak el azokhoz a célcsoportokhoz, amelyek számára eredetileg szánták őket.

Rózsa Zsombor végül a magyarországi kapcsolatok alakulásáról is beszélt. Hangsúlyozta, hogy szervezetük számára kiemelten fontos a magyar kormánnyal való együttműködés, és már több egyeztetésre is sor került.

Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke a magyarországi politikai változások, a külhoni magyar közösségek képviselete és a támogatáspolitika kérdéseiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a VMDK hosszú ideje következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy a mindenkori magyar kormánnyal jó kapcsolatot kell ápolni, ugyanakkor fontosnak tartja a politikai önállóság megőrzését is.

– A VMDK álláspontja szerint, amely már következetesen folytatja ezt a fajta politizálást talán már 20 éve, ugye mindig kerestük és mindig is azt gondoltuk, hogy az aktuális és a mindenkori magyar kormánnyal jó kapcsolatokat kell ápolni. Azonban történt a magyarországi politikában egy olyan átállás, amely hát mondjam úgy, hogy a Fidesz körülbelül második mandátumánál került előtérbe, amikor is egy olyan nemzetpolitikai stratégiát választottak, hogy minden külhoni területen egy pártot vagy egy szervezetet hoztak helyzetbe stratégiai partnerség révén. Megmutatkozott, hogy ez a stratégia nem igazán vált be, hiszen a budapesti döntéshozók valójában sok esetben csak egy forrásból tudtak tájékozódni egy-egy külhoni területnek vagy egy-egy külhoni nemzetrésznek a problémáiról. Ezért sokszor olyan döntéseket hoztak, amelyek nem igazán tükröződtek vissza az adott nemzetrésznek a valós helyzetében – mondta Csonka Áron.

A VMDK elnöke ezt követően arról beszélt, hogy szervezetük a magyar kormánnyal való kapcsolattartást fontosnak tartja, de ezt kizárólag partneri alapon tudja elképzelni. Kiemelte, hogy a kölcsönös együttműködésnek nem alá-fölérendeltségi viszonyra, hanem közös ügyekre és elképzelésekre kell épülnie.

Csonka Áron kitért arra is, hogy a VMDK már megtette a kapcsolatfelvételhez szükséges lépéseket az új magyar kormány irányába. Elmondta, hogy az eddigi visszajelzések biztatóak voltak, és reményeik szerint a korábban megfogalmazott ígéretek a gyakorlatban is megvalósulnak majd.

Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a szerb–magyar kapcsolatok alakulásáról, a történelmi megbékélés jelentőségéről, valamint a nemzetek közötti incidensek kezeléséről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a vajdasági magyar közösség alapvető érdeke a szerb közösséggel való együttműködés és a jó viszony fenntartása.

Elmondta, hogy ennek előfeltétele a múltbeli sérelmek rendezése volt, amely szerinte a 2013–2014-es időszakban valósult meg. Kiemelte, hogy ezt a folyamatot a VMSZ a szerb politikai partnerekkel közösen vitte véghez.

– A vajdasági magyar közösségnek az az érdeke, hogy a magyar közösség és a szerb közösség, a szerb nemzet, a két nép együtt tudjon működni. Ehhez arra volt szükség, hogy a múltbéli teljes mértékben valós sérelmeket, történelmi igazságtalanságokat helyre tegyük. És ezt sikerült 2013-ban, illetve 2014-ben, ezt nevezzük mi szerb–magyar történelmi megbékélésnek. A kedves nézők láthatták azt, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség a szerbekkel meg tudta valósítani a történelmi megbékélést, miközben a vajdasági magyar közösségen belül az ellenzék egymást marja ebben a műsorban is – mondta Dr. Pásztor Bálint.

A VMSZ elnöke ezt követően a történelmi megbékélés konkrét eredményeit ismertette. Kiemelte, hogy Vajdaságban és Szerbiában sikerült megszüntetni azokat a döntéseket, amelyek évtizedeken át a kollektív bűnösség elvére épültek.

Dr. Pásztor Bálint a jelenlegi nemzetek közötti viszonyokról szólva kitért az incidensek kérdésére is. Elmondta, hogy bár ilyen esetek ma is előfordulnak, számuk jelentősen csökkent az elmúlt másfél-két évtizedhez képest.

– Nagyon fontos azt elmondani, hogy ezek az incidensek léteztek, és ma is léteznek. De harmincszor kevesebb ilyen magyar–szerb incidens van, a magyarság kárára elkövetett atrocitás, mint volt például 15 vagy 20 esztendővel ezelőtt. Ennek dacára sajnos a mai napon is előfordulnak, a mi jelenlegi valóságunkban is előfordulnak, de ezek nem egy tendenciát közvetítenek, hiszen sokkal kisebb mértékben vannak jelen, mint korábban. Nekünk, magyar szervezeteknek és még inkább az állami szerveknek az a feladatuk, hogy minden egyes ilyen esetben vizsgálat induljon, büntetőeljárás induljon és az elkövetők egy bírósági eljárás során elnyerjék méltó büntetésüket – emelte ki.

Surányi Zoltán, a Vajdasági Magyar Plénum elnöke a magyar–szerb kapcsolatok történelmi hátteréről, a múlt eseményeinek feldolgozásáról és a megbékélés lehetőségeiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a két nemzet viszonyát ma is jelentős mértékben meghatározzák a közelmúlt eseményei, amelyekről szerinte sok esetben pontatlan vagy előítéletekkel terhelt ismeretek élnek a köztudatban.

Elmondta, hogy a történelem oktatásában és a történelmi emlékezet alakításában nagyobb szerepet kellene kapniuk a tudományosan megalapozott tényeknek. Kiemelte, hogy számos olyan történelmi esemény van, amelynek megítélése ma is viták tárgya, és amely hosszú időre meghatározta a magyar–szerb kapcsolatokat.

– Az, ami a magyar–szerb kapcsolatokat ma meghatározza, a közelmúlt, amelyről sajnos a népi történelemtudat és az iskolai történelemtanítás sokszor nem tényekre, hanem tévhitekre, előítéletekre alapuló információk tömkelege. Ezeket a dolgokat az oktatásban, tudományos akadémiai szinten kellene kijavítani – mondta Surányi Zoltán.

A Vajdasági Magyar Plénum elnöke szerint a történelem politikai célú értelmezése hosszú időre megterhelheti a nemzetek közötti kapcsolatokat. Hangsúlyozta, hogy a múlt lezárásához további tudományos és intézményi lépésekre lenne szükség.

Surányi Zoltán kitért a csúrogi megemlékezés jelentőségére is. Ismertette, hogy fontos lépésnek tartja az eseményt, ugyanakkor úgy véli, a megbékélési folyamat még nem teljes.

– Nagyon fontos volt a csúrogi esemény, amikor Áder János és Tomislav Nikolić közösen koszorúztak és fejet hajtottak, viszont egy kicsit hiányos volt ez a dolog, mert előtte Áder János bocsánatot kért a szerb parlamentben azokért a bűnökért, amelyeket a második világháború idején a megszálló magyar hadsereg itt Bácskában elkövetett, ugyanilyen bocsánatkérés a 44–45-ös atrocitásokért a szerb oldalon nem volt – emelte ki.

A politikus végül a vajdasági magyarság szerepéről is beszélt a két nemzet kapcsolatában.

– Nem szeretem, amikor arról beszélnek, hogy a kisebbségnek hídnak kell lenni a két nemzet között. A hídon gyakran átgázolnak, inkább legyünk összekötőkapocs, közvetítők a kultúrában, a művészetekben, a mindennapokban – szögezte le Surányi Zoltán.

Rózsa Zsombor, a Vajdasági Magyar Újrakezdés koordinációs testületének elnöke a szerb–magyar kapcsolatok helyzetéről, a nemzeti kisebbségi jogok érvényesüléséről és a közelmúltban történt incidensekről beszélt. Hangsúlyozta, hogy szervezete érdekelt a jó és hatékony szerb–magyar kapcsolatok fenntartásában, ugyanakkor szerinte a mindennapi életben több területen is problémák tapasztalhatók.

Elmondta, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség szerepe a legmagasabb politikai szintű kapcsolatok kiépítésében vitathatatlan, ugyanakkor úgy látja, hogy ez nem minden esetben tükröződik vissza a hétköznapi életben.

– A szerb–magyar kapcsolatok rendkívül érzékeny, de közben egy nagyon fontos téma, amiben az Újrakezdés is teljes mértékben érdekelt, hogy a szerb–magyar kapcsolatok jók legyenek és valóban hatékonyak. Igen, a VMSZ az elmúlt években sokat tett azért, hogy a legfelsőbb politikai szinten összehozza a magyar és a szerb felet, ez vitathatatlan, de sajnos tényleg azt is tapasztaljuk, hogy a hétköznapi életben sok esetben a magyarok jogai inkább csorbultak vagy visszaestek– mondta Rózsa Zsombor.

Ismertette, hogy szerinte a palicsi fiúk ügye rámutat arra, hogy továbbra is előfordulnak magyar fiatalokat érintő támadások.

– Nem politikai marketing, de valóban vannak atrocitások, és hát a palicsi fiúk esete, amire először a VMDK mutatott rá, mi pedig egy kicsit jobban kibontottuk az ügyet, hát mégiscsak rámutat arra, hogy előfordul, hogy a magyar fiatalokat megtámadják. Pásztor úrtól hallottuk, hogy nem egy tendencia, de pedig ez a palicsi eset most már lassan egy tendencia, mert korábban is történt ilyen atrocitás, és feltételezzük, hogy utána is történt még ilyen atrocitás. Tehát itt egy 20–30 fős társaságról van szó, ahol valóban magyar fiatalokat támadtak meg, és nem értjük igazából a VMSZ álláspontját, hogy ebben a kérdésben miért nem hozták nyilvánosságra ezt az ügyet, mert azt gondoljuk, hogy így egy kicsit legitimizálják a támadók viselkedését – emelte ki.

Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke a szerb–magyar kapcsolatok alakulásáról, a kisebbségi jogok érvényesüléséről és a politikai képviselet szerepéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a VMDK hosszú évek óta következetesen felhívja a figyelmet azokra a problémákra, amelyek a vajdasági magyar közösséget érintik.

Elmondta, hogy pozitív fejleménynek tartja, hogy más politikai szereplők is egyre gyakrabban beszélnek ezekről a kérdésekről. Kiemelte ugyanakkor, hogy a diplomáciai és politikai szinten elért eredmények szerinte nem mindig jelentek meg a hétköznapokban.

Dr. Pásztor Bálint a Magyar Nemzeti Tanács választásairól, a Magyar Összefogás szerepéről és az elmúlt négy év eredményeiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a magyar nemzeti tanácsi választásokon mindig a vajdasági magyar közösség dönt arról, kinek ad felhatalmazást a közösség képviseletére. Elmondta, hogy a Magyar Összefogás minden eddigi alkalommal győzelmet aratott a választásokon, ugyanakkor a korábbi években az ellenzéki szervezetek is lehetőséget kaptak arra, hogy képviselői helyekhez jussanak. Kiemelte, hogy a legutóbbi választáson csak egy lista indult, mivel az ellenzéki szereplők nem vettek részt a megmérettetésen.

A VMSZ elnöke ezt követően a Magyar Összefogás összetételéről beszélt. Ismertette, hogy a lista nem kizárólag pártpolitikusokból állt, hanem különböző társadalmi területek képviselői is helyet kaptak rajta.

Pásztor Bálint kitért a Magyar Nemzeti Tanács elmúlt négyéves munkájára is. Elmondta, hogy fontos eredménynek tartja a hosszú távú stratégiai dokumentumok kidolgozását, valamint azt, hogy a testület működését nem övezték botrányok.

A politikus végül a következő választásokra való felkészülésről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a VMSZ ezúttal is széles összefogásban gondolkodik, és olyan személyeket kíván bevonni a listára, akik saját közösségükben már bizonyítottak.

Surányi Zoltán a Magyar Nemzeti Tanács szerepéről, a véleménypluralizmus fontosságáról és a vajdasági magyarságot érintő közéleti kérdésekről beszélt. Hangsúlyozta, hogy minden közösség számára fontosak az ellensúlyok és a kritikus hangok, mert ezek segítik a demokratikus működést és a hibák kijavítását.

A Vajdasági Magyar Plénum elnöke szerint a közösség képviselete csak akkor lehet hiteles, ha a különböző álláspontok is megjelenhetnek a nyilvánosságban. Ismertette, hogy ez szerinte a kulturális életben is alapvető fontosságú.

Surányi Zoltán ezt követően a Magyar Nemzeti Tanács feladatairól beszélt. Kiemelte, hogy a törvényben meghatározott négy hatáskör mellett más, a közösség életét érintő ügyekkel is foglalkoznia kellene a testületnek.

– Ilyenek például az olyan környezeti problémák, mint a topolyai Zsibel, ahol élhetetlenné vált a környezet az ott élők számára az elviselhetetlen bűz miatt. Igenis politikai, gazdasági és más vonalakon kellene az állami szervekre hatni annak érdekében, hogy itt valamilyen változás történjen – emelte ki.

Rózsa Zsombor a Magyar Nemzeti Tanács szerepéről, működéséről és jövőjéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az MNT eredetileg olyan civil és szakmai testületként jött létre, amelynek feladata a teljes vajdasági magyar közösség képviselete.

Elmondta, hogy véleménye szerint az elmúlt évek során a testület egyre inkább politikai befolyás alá került, miközben a kritikus hangok fokozatosan háttérbe szorultak.

– Elsődlegesen azzal a céllal jött létre, hogy civil szakmai értelmiségi testületként működjön, döntéseket hozzon, amellyel megkönnyíti, illetve képviseli a teljes közösségünket. Itt az elmúlt tíz évben láthattuk, hogy fokozatosan politikai befolyás alá került, és hogy a kritikus hangok azok fokozatosan ki lettek szorítva ebből a körből. Azt gondolom, hogy ugye négy területtel foglalkozik a Magyar Nemzeti Tanács, az oktatás, művelődés, tájékoztatás és a nyelvhasználat, hogy itt minden területen meglehetősen komolyak a gondok – mondta Rózsa Zsombor.

Rózsa Zsombor kitért arra is, hogy szerinte nem szerencsés, ha a Magyar Nemzeti Tanács működését egyetlen politikai erőhöz kötik. Ismertette, hogy még a civil jellegű listák esetében is megmaradhatnak azok a kapcsolódások, amelyek kérdéseket vetnek fel a függetlenséggel kapcsolatban.

Csonka Áron a Magyar Nemzeti Tanács működéséről, a támogatási rendszerrel kapcsolatos tapasztalatokról és a nemzeti tanácsok jogköreinek bővítéséről beszélt. Hangsúlyozta, hogy szerinte a szakmai szempontokat kellene előtérbe helyezni, és biztosítani kellene, hogy a támogatások odaítélését ne politikai megfontolások befolyásolják. A VMDK elnöke ezt követően a Magyar Nemzeti Tanács által kidolgozott stratégiákról beszélt. Kiemelte, hogy véleménye szerint ezek előkészítése során nem minden esetben érvényesült a megfelelő párbeszéd. Csonka Áron szerint a jelenlegi jogszabályi keretek nem biztosítanak valódi döntéshozatali lehetőséget a nemzeti tanácsok számára. Ismertette, hogy szerinte a jelenlegi rendszer inkább véleményezési jogköröket ad, mintsem tényleges autonómiát.

Dr. Pásztor Bálint a Magyar Nemzeti Tanács szerepéről, a vajdasági magyar média helyzetéről és a közszolgálatiság kérdéséről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Nemzeti Tanács a vajdasági magyar közösség kulturális autonómiájának egyik legfontosabb intézménye, amelyet közvetlenül a közösség tagjai választanak meg.

Elmondta, hogy a szerbiai kisebbségi autonómiamodell sajátos rendszerként működik, ezért nem lehet automatikusan összehasonlítani más országok médiaviszonyaival. Kiemelte, hogy a Magyar Nemzeti Tanács alapítói jogokat gyakorol több jelentős vajdasági magyar médium felett.

– A Magyar Nemzeti Tanács, a mi perszonális vagy kulturális autonómiánk, a vajdasági magyar közösség tagjai választják meg közvetlen módon, és az alkotmány értelmében intézményeket is alapíthat a Magyar Nemzeti Tanács. Ez kiterjed a tájékoztatásra vonatkozóan is. Fontosnak tartom elmondani, hogy a magyarországi vagy más modellek egy kisebbségi autonómia esetében nem alkalmazhatóak. Ezek a Magyar Nemzeti Tanács által alapított, létrehozott médiumok, amennyiben a Pannon RTV-ről, a Hét Nap hetilapról, illetve a Magyar Szóról beszélünk, és az autonómiának az ismérve az, hogy a közösség választott képviselői által gondját viselje az általa alapított intézményeknek – mondta Dr. Pásztor Bálint.

A VMSZ elnöke hangsúlyozta, hogy az alapítói szerep nem jelent közvetlen beleszólást a szerkesztőségi munkába. Ismertette, hogy szerinte a szerkesztéspolitikai döntések továbbra is a szerkesztőségek hatáskörébe tartoznak.

Surányi Zoltán a vajdasági magyar média helyzetéről, a sajtószabadságról és a közszolgálati tájékoztatás szerepéről beszélt.

A Vajdasági Magyar Plénum elnöke szerint a kilencvenes években megfogalmazott követelések egy része ma ismét aktuális. Ismertette, hogy véleménye szerint a politikai befolyás továbbra is jelentős szerepet játszik a médiában.

– A 90-es években azért küzdöttünk, hogy legyen sajtószabadság, és az a helyzet, hogy ezek a kérdések most megint aktuálisak. Ugyanis egy párt újból rátelepedett a sajtóra. Én úgy gondolom, hogy az, amit a Pannon Televízió, a Magyar Szó és a Hét Nap csinál, az nem közszolgálati sajtó. Az nem az, amit elvárnának a vajdasági magyar médiafogyasztók, és nem az, ami megfelelne valamilyen európai sajtószabadsági normáknak – hangsúlyozta.

A politikus végül arról beszélt, hogy mely médiumokat tartja jelenleg a leginkább kiegyensúlyozottnak. Véleménye szerint ma már kevés olyan szerkesztőség működik, amely valóban pártatlan tájékoztatást nyújt.

– Mi úgy gondoljuk, hogy ma már a Szabad Magyar Szó sem tartozik igazán a pártatlan és objektív sajtószervek közé. Egyedül a Vajdasági Rádió és Televízió magyar nyelvű rádiós és televíziós szerkesztőségei azok, amelyek igazán objektíven tájékoztatnak az eseményekről. Ez az a mérce, amelyhez szerintem minden vajdasági magyar médium számára érdemes lenne közelíteni – szögezte le Surányi Zoltán.

Rózsa Zsombor a vajdasági magyar média helyzetéről, a sajtó függetlenségéről és a politikai befolyás kérdéséről beszélt. Hangsúlyozta, hogy szerinte ellentmondásos az a kijelentés, miszerint a politika nem avatkozik bele a médiumok működésébe.

– Dr. Pásztor Bálint közölte, hogy ő semmi módon nem folyik bele a sajtó dolgaiba, majd ugyanebben a mondatban közölte, hogy tájékoztatta Fremond Árpádot, azaz megkérte, hogy beszéljen a médiumok vezetőivel és engedjék be az ellenzéki hangokat az MNT által támogatott médiaházakba. A mondat eleje meg a mondat vége azért valóban üti egyik a másikat. Ami nagyon sajnálatos ebben a történetben, hogy mi is egyébként úgy látjuk, hogy a sajtó teljes mértékben politikai befolyás alatt áll. Sajnálatos, hogy tényleg kiváló újságírók nem végezhetik olyan színvonalon a munkájukat, ahogy ezt el tudnák végezni, hanem egy pártdirektíva mentén születik meg a tájékoztatás, amely meglehetősen manipulatív és sok esetben megtévesztő – mondta Rózsa Zsombor.

Csonka Áron a vajdasági magyar médiumok működéséről, a közszolgálatiság kérdéséről és a szerkesztéspolitikai gyakorlatról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a magyar nyelvű média jelentős támogatásokban részesült az elmúlt években, ugyanakkor szerinte a tartalmi munka nem követte ezt a fejlődést.

Elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Tanács alapítói jogokat gyakorol több jelentős vajdasági magyar médium felett, amelyek működéséhez jelentős források érkeztek. Kiemelte, hogy ezeknek a sajtóorgánumoknak a közszolgálatiság elveit kellene követniük.

– Médiumokról beszélünk, amelyek felett a Magyar Nemzeti Tanács gyakorolja az alapítói jogokat, és amelyekhez a Magyar Nemzeti Tanácson, illetve a Bethlen Gábor Alapon keresztül, ha nem csal az emlékezetem, 12 millió euró érkezett az utóbbi időben. Ebből nagyon szépen ki tudták építeni a falakat, ki tudták építeni a stúdiókat, és ez dicséretre méltó. Azonban a szerkesztéspolitika már nem igazán követte ezeket az erőfeszítéseket. Ezek a médiumok közszolgálati szerepet töltenének be, és nemcsak magyarországi adóforintokból gazdálkodnak, hanem önkormányzati, tartományi vagy köztársasági forrásokból is, tehát közpénzekből – mondta Csonka Áron.

Az oktatás kérdése kapcsán a résztvevők egyetértettek abban, hogy a magyar nyelvű oktatás megőrzése a vajdasági magyarság jövőjének egyik alapfeltétele, ugyanakkor jelentősen eltérően ítélték meg az elmúlt évek eredményeit és a szükséges irányokat.

Dr. Pásztor Bálint a Magyar Nemzeti Tanács által működtetett programokat és intézményeket sorolta fel, amelyek szerinte hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatalok szülőföldjükön tanulhassanak magyar nyelven.

– A bölcsődék esetében működik a Ringató program 26 településen. Beiskolázási csomagot kapnak az elsősök. Az Európa Kollégiumot létre tudtuk hozni a római katolikus egyháznak köszönhetően, Magyarország kormányának köszönhetően, illetve a Vajdasági Magyar Szövetség politikai jelenlétének köszönhetően tartományi szinten, amely szintén a Magyar Nemzeti Tanács egyik kiemelt jelentőségű intézménye, ahol sok százan laktak valóban európai körülmények között az elmúlt most már több mint 10 esztendőben – hangsúlyozta.

A VMSZ elnöke kitért az ösztöndíjprogramokra, a diplomahonosítás támogatására és a kis létszámú osztályok megnyitásának fontosságára is.

– Minden egyes kis létszámú osztályért közelharcot kell vívni, és annak dacára, hogy a törvényes minimum 15 fő lenne, 2-3-4-5 magyar gyermekkel is tudunk osztályt indítani, ami azért fontos, mert lelassítja és megakadályozza az asszimilációt, mert amennyiben nem nyílna magyar osztály, akkor szerb osztályba kellene járniuk a fiataloknak – mondta.

Surányi Zoltán úgy vélte, hogy a magyar közösségnek joga van a teljes anyanyelvi oktatási rendszerhez, ennek biztosítása azonban elsősorban a szerb állam feladata lenne.

– A vajdasági magyarságnak joga van az óvodákról az egyetemi képzésig komplett oktatási rendszerre, ezt a szerb államnak kellene biztosítania. Sajnos az állam ennek a kötelezettségének nem mindig tesz eleget. Gyakran úgy tűnik, hogy ebbe már mindenki beletörődött, mert jön az anyaországi támogatás, és minden működik – fogalmazott.

A politikus szerint továbbra is hiányzik a vajdasági magyar felsőoktatás egyik legfontosabb eleme.

– A határon túl mindenhol létrejöttek a magyar egyetemek, csak Vajdaságban nem. Mi lett azzal a pénzzel, azzal a vagyonnal, ingatlannal, amit a magyar állam a VM4K központba fektetett be, hogy helyettesítse a vajdasági magyar egyetemet. Most itt állunk pénz és posztó nélkül – mondta.

Rózsa Zsombor szerint az oktatásban nem csupán a támogatások, hanem a megszerzett tudás minősége is kulcskérdés.

– A szerb oktatás színvonala a nemzetközi mérések szerint például akár a PISA felmérést, hogyha vesszük, akkor 81 országból a 41., 42. helyen végez, ami egyértelműen rámutat arra, hogy az oktatás színvonala nem megfelelő – hangsúlyozta.

Szerinte a magyar diákok nem sajátítják el megfelelő szinten a szerb nyelvet, ami később komoly hátrányt jelent számukra.

– A 20 vagy aki egyetemet végzett 25 évesen, amikor a karrierje vagy a pályájára lépne, akkor szembesül azzal, hogy a szerb nyelv hiánya, illetve ez a silány oktatási rendszer, ahol sem a digitális oktatás, sem az idegen nyelvek elsajátítása vagy a kompetenciafejlesztés sem kap megfelelően teret, egyszerűen egyenes út vezet ahhoz, főleg a szerb nyelvtudás és a kapcsolati tőke hiánya, hogy külföldön, azaz Magyarországon tanuljanak tovább – mondta.

Csonka Áron hangsúlyozta, hogy minden magyar gyermek számára biztosítani kell az anyanyelvi oktatást, és a felsőoktatásban is bővíteni kell a magyar nyelvű képzési lehetőségeket.

– Az VMDK-nak máskor is és most is az az álláspontja, hogy minden magyar gyermeket megilleti az anyanyelvű oktatás, még akkor is, hogyha egymaga van. Ugyanúgy a VMDK síkra száll azért, hogy az óvodától az egyetemig biztosítsunk anyanyelvű oktatást. Ez már említve lett, hogy igen hiányos, különösen a felsőoktatási intézményekben – fogalmazott.

A VMDK elnöke az ösztöndíjrendszer átalakítását is szükségesnek nevezte.

– Mi úgy gondoljuk, hogy ezt is át kellene formálni, akár az egész ösztöndíjrendszert is egy kicsit át kellene alakítani, lehet, hogy korszerűsíteni kellene, hiszen nem csak ezek a hiányszakmák vannak, amelyeket Pásztor Bálint a VMSZ elnöke említett – mondta

A kultúra helyzetéről szóló vitában a résztvevők egyetértettek abban, hogy a vajdasági magyar kulturális élet meghatározó szerepet játszik a közösség megmaradásában, ugyanakkor élesen eltértek a kulturális intézményrendszer működésének és a támogatások elosztásának megítélésében.

Dr. Pásztor Bálint a civil szervezetek és a kulturális intézmények szerepét hangsúlyozta. Kiemelte a Durindót és a Gyöngyösbokrétát, valamint a Magyar Nemzeti Tanács által alapított intézmények munkáját.

– A kultúra terén nagyon fontosak a civil kezdeményezések is, illetve a civil szervezeteknek a szerepe, hiszen egy-egy település esetében az, hogy van-e magyar szó, van-e magyar ének, van-e magyar tánc azoknak az önkénteseknek, azoknak az elhivatott vajdasági magyar közösségi tagoknak a hozzáállásának a következménye, akik a saját szabadidejüktől, a saját családjuktól elvéve az időt, a mi nemzeti közösségünknek a kultúráját, a magyar kultúrát, a magyar hagyományokat ápolják – fogalmazott.

A VMSZ elnöke szerint az intézményi háttér és az anyaországi támogatások egyaránt nélkülözhetetlenek a kulturális élet működéséhez.

– Nagyon fontos az, hogy ahogy a tájékoztatás esetében is, a kultúra esetében is a Magyar Nemzeti Tanács a mi országos kisebbségi önkormányzatunkként alapítói jogkörökkel is rendelkezzen, és ilyen módon biztosítani tudja a kultúra működéséhez a forrásokat, illetve a kereteket. E tekintetben nagyon lényeges az anyaországnak a támogatása is – hangsúlyozta.

Surányi Zoltán szerint a vajdasági magyar kultúra túlságosan függ a politikától és a magyarországi támogatásoktól. Úgy vélte, hogy a kulturális intézményeknek nagyobb önállóságra lenne szükségük.

– A szerb államnak el kell tartania a vajdasági magyar kulturális intézményeket, és nem szabad megengednünk, hogy a magyarországi donációknak, támogatásoknak legyünk olyan mértékben kitéve, hogy attól függjön a könyvkiadásunk, a színházaink működése, a vajdasági magyar színházak – mondta.

A politikus a hagyományőrzés jelentőségét sem vitatta, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a kultúra nem szűkülhet le kizárólag erre a területre.

– Én nem vagyok népzene rajongó, de 30 éven át úgy csináltam a Durindó és a Gyöngyösbokréta közvetítéseit a vajdasági televízióban, mintha az életem függne tőle. Azt hiszem, hogy ez a két fesztivál branddé nőtte ki magát. (...) Nagyon fontos, hogy ezeket a rendezvényeket megtartsuk, de nem szabad, hogy a vajdasági magyar kultúrát a csárdás-paprikás szintjére züllesszük be, igenis igény van a magas kultúrára és ezzel foglalkozni kell, ezt támogatni kell – hangsúlyozta.

Rózsa Zsombor a támogatások elosztásának gyakorlatát bírálta, és a kortárs művészet nagyobb támogatását sürgette.

– Amit szintén látunk, hogy felépültek valóban a művelődési házak, de ami a gond, hogy látható, hogy nincsenek megtöltve tartalommal. És hogy hiányzik az a szakkáder is, aki ezt megtöltené tartalommal. Úgyhogy ezen a területen is nagyon fontos lenne a kultúrát ápolni, mert az üres épületek azok nem igazán szolgálják a közösség érdekeit – fogalmazott.

Hozzátette, hogy a jelen alkotóinak támogatása nélkül a közösség nem hagy maradandó nyomot maga után.

– Arról nem is beszélve, hogyha folyamatosan a múltat ápoljuk, akkor a jelen kor alkotóira és a jelen korra ki fog emlékezni. Tehát mi nem fogunk lábnyomot hagyni a kultúrában, hogyha semmi másra, hanem csak a népzenére és a néptáncra áldozunk. Mindaz mellett elmondom, hogy fontos a hagyományőrzés, de nem lehet kizárólagos – mondta.

Csonka Áron a szakmai szempontok erősítését és a fiatal alkotók támogatását nevezte a legfontosabb feladatok egyikének.

– Nagyon fontos az, hogy megtartsuk valahol azt az egyensúlyt, ami a kultúrában kellene, hogy legyen, tehát hogy megtörténjen a hagyományőrzés és a hagyományápolás is, de teret adjunk azoknak a fiataloknak is, akik kreatívak és szeretnének a kultúrában tevékenykedni, hogy megtalálják a saját hangjukat és megtalálják saját tereiket, hogy ottan alkotni tudjanak – hangsúlyozta.

A VMDK elnöke szerint a kulturális életben nagyobb teret kellene kapniuk azoknak a szerzőknek és alkotóknak is, akik jelenleg háttérbe szorulnak, miközben a támogatások elosztásánál a minőséget és a szakmai teljesítményt kellene előtérbe helyezni. A VMDK elnöke kitért arra is, hogy szerinte számos vajdasági magyar szerző háttérbe szorul politikai okokból. Csonka Áron szerint a kultúrának a különböző nemzeti közösségek közötti párbeszéd erősítésében is fontos szerepe lehet, miközben a rendelkezésre álló forrásokat a jövőben nagyobb mértékben a minőségi kulturális tartalmak létrehozására kellene fordítani.

A demográfiai helyzet és az elvándorlás kérdése kapcsán a vita résztvevői egyetértettek abban, hogy a vajdasági magyarság fogyatkozása a közösség egyik legsúlyosabb problémája, ugyanakkor annak okairól és a lehetséges megoldásokról eltérően vélekedtek.

Dr. Pásztor Bálint arra hívta fel a figyelmet, hogy a népességfogyás egész Európát érintő jelenség, amely alól a vajdasági magyarság sem kivétel. Elmondta, hogy a VMSZ és a Magyar Nemzeti Tanács az elmúlt években számos programmal próbálta segíteni a fiatalok helyben maradását.

– Mit tehetünk mi a vajdasági magyar közösség esetében? Hát azt, amit az elmúlt években is próbáltunk mi, a Vajdasági Magyar Szövetség is, illetve a Magyar Nemzeti Tanács is. Egyrészt az ösztöndíjprogram, mindent megtenni annak érdekében, hogy a fiataljaink itt szerezzenek egyetemi diplomát, illetve itthon tanuljanak. A honosítási program annak érdekében, hogy akik esetleg elmentek Magyarországra vagy távolabbra hazajöhessenek és itthon tudják kamatoztatni a tudásukat, vagy a gazdaságfejlesztési program – fogalmazott.

A Prosperitati Alapítvány eredményeit is ismertette.

– A Prosperitati Alapítvány vonatkozásában egy adatot szeretnék elmondani, 1300-an pályáztak sikeresen házvásárlásra az elmúlt bő 10 esztendőben. (...) Ennek az 1300 háztartásnak az esetében 900 gyermek született. És az is kimutatott statisztikai adat, hogy a nyertes pályázók esetében magasabb volt a natalitás, a gyermekvállalási kedv, mint általában véve a vajdasági magyar közösség esetében – hangsúlyozta.

Surányi Zoltán, szerint az elvándorlás már évtizedek óta tartó folyamat, amelyet a délszláv háborúk és később a kettős állampolgárság lehetősége is felgyorsított.

– 2011 és 2022 között mint a kettős állampolgárság mellékhatás, az elvándorlás is felgyorsult. Egyrészt az emberek Magyarországra mentek, és ott próbáltak egzisztenciát teremteni, másrészt a magyar útlevéllel Nyugat-Európában tudtak munkát vállalni, és ez körülbelül 70 ezer vajdasági magyar elvándorlását jelentette a 2011–22-es időszakban – mondta.

Úgy vélte, hogy a folyamat legfeljebb lassítható, de nem állítható meg teljesen.

– Mit lehetne tenni? Hát azt, hogy a vajdasági magyarság élhető környezetet kapjon itt, hogy olyan életszínvonalat biztosítson ez az állam számukra, amely a környező országokban is életszínvonal. Azt hiszem, hogy ha stabilizálódik a politikai, gazdasági helyzet, akkor valószínűleg többen döntenek amellett, hogy itt maradjanak a szülőföldjükön – fogalmazott.

Rózsa Zsombor, szerint a vajdasági magyarság fogyatkozásának mértéke rendkívül aggasztó.

– Az elmúlt 10 évben a VMSZ teljhatalma mellett 68 825 emberrel lettünk kevesebben, ami egyszerűen azt gondolom, hogy megmagyarázhatatlan és döbbenetes. Főleg annak tekintetében, hogyha megvizsgáljuk a többi nemzeti kisebbségnek a fogyatkozását. Szintén fogyatkozást látunk, de közel sem ilyen mértékben – hangsúlyozta.

Szerinte a fiatalok helyben maradásának egyik kulcsa a szerb nyelv magas szintű elsajátítása és a szerb közösséggel való kapcsolatok erősítése.

Csonka Áron, úgy vélte, hogy az elvándorlás mögött elsősorban az érvényesülési lehetőségek hiánya áll.

– Mi nem gondoljuk azt, hogy azok, akik elvándorolnak innentől, és itt hagyják a közösségünket, hogy ezt azért teszik, mert kalandorok és valami kalandor vágyból mennek el, hanem különböző okok miatt, akár egzisztenciális, akár pedig azért, mert egyszerűen el vannak lehetetlenítve, hogy a saját környezetükben érvényesüljenek, és inkább a lábukkal szavaznak és fogják a magyar útlevelet és elvándorolnak – fogalmazott.

A VMDK elnöke szerint a demográfiai helyzet javításához nemcsak a támogatási rendszereket, hanem a teljes politikai stratégiát is újra kell gondolni.

– Minden egyes döntés, amelyet meghozunk és minden egyes politikai vállalás, amelyet vállalunk, ennek kellene, hogy legyen alárendelve, hiszen mi elsősorban a közösségnek tartozunk felelősséggel, és a közösségnek az érdekeit kell, hogy képviseljük – hangsúlyozta.

A vita végén a résztvevők a vajdasági magyar közösség jövőjéről, az együttműködés lehetőségeiről és a közelgő nemzeti tanácsi választásokról fogalmazták meg zárógondolataikat.

Dr. Pásztor Bálint, hangsúlyozta, hogy a közösség érdekében szükség lenne a különböző szervezetek közötti párbeszédre.

– Én azt tartanám fontosnak, ezt elmondtam egy előző tévévita alkalmával is, hogy kamerák nélkül üljünk egy asztalhoz az összes vajdasági magyar szervezet, és nézzük meg, hogy mik azok a nemzeti minimumok, amelyek vonatkozásában egyet tudunk érteni. Azt gondolom, hogy a vajdasági magyar közösség is ezt várja el tőlünk – fogalmazott.

Hozzátette, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség minden választáson részt kíván venni, ugyanakkor nyitott az együttműködésre is.

– Mi a Vajdasági Magyar Szövetségben minden választáson részt fogunk venni, de amennyiben egy asztalhoz tudunk ülni és valamilyen nemzeti minimumokat meg tudunk határozni, akkor mi erre természetesen nyitottak vagyunk – mondta.

Surányi Zoltán arról beszélt, hogy szervezetük továbbra is a közösség javát szolgáló kezdeményezések támogatásában érdekelt.

– Vannak pozitív példák, nem ment még el ebből az országból minden ész. Össze kellene fognunk ahhoz, hogy ezeket az embereket támogassuk, és ezek az emberek vigyék előre ezt a mi társadalmunkat – fogalmazott.

Rózsa Zsombor szerint a vajdasági magyar közösségben továbbra is sokan félnek nyíltan véleményt nyilvánítani.

– Amióta létrejött az Újrakezdés, rengeteg üzenetet kapunk azzal kapcsolatban, hogy támogatnának minket Facebook-hozzászólásokban az emberek, de egyszerűen nem mernek megnyilvánulni, mert félnek attól, hogy elveszítik a munkahelyüket, félnek attól, hogy a gyerekek elveszítik az óvodai helyüket, vagy az iskolában valamilyen retorziók érik őket – mondta.

Hozzátette, hogy szerinte ezen a helyzeten változtatni kell, és arra kérte a támogatóikat, hogy vállaljanak aktívabb szerepet a közéletben.

– Nagyon szeretném megkérni azokat, akik látják a perspektívát az Újrakezdésben is, a hamarosan megjelenő 16 pontos szakmai programunkban, hogy legyenek bátrak és segítsenek minket abban, hogy egy új érdekképviselet létrejöjjön Vajdaságban – hangsúlyozta.

Csonka Áron, a vita tanulságait összegezve arról beszélt, hogy az ellenzék szerepe nem merül ki a kritikában, hanem a problémák feltárása mellett megoldási javaslatokat is kínál.

– Az ellenzéknek nemcsak kritikai szerepe van, hanem a kritikákban rámutat arra is, hogy mi az, amin változtatni kellene. Fontos kiemelni, hogy az ellenzéki szerep az nemcsak korrekciós szerep, hanem megoldási javaslatokat is kínálunk. A megoldás onnantól kezdődik, hogy felismerjük a problémát – fogalmazott.

A VMDK elnöke hozzátette, hogy szervezetük a jövőben is az autonómia, a decentralizáció és az önálló magyar érdekképviselet elvei mellett kíván kiállni.