A Világbank legfrissebb jelentése szerint Szerbia gazdasági növekedése a 2025-ös 2 százalékról 2026-ban 3,1 százalékra, 2027-ben pedig 3,7 százalékra gyorsulhat. 2028-ban enyhe lassulás várható, 3,5 százalékos növekedéssel. A gazdasági növekedést elsősorban az állami beruházások, a turizmus, a háztartások növekvő jövedelme és az export erősödése támogathatja.
A turizmus számára kedvező, hogy Szerbia, különösen Belgrád, egyre fontosabb regionális közlekedési és légi közlekedési központtá válik. 2025 hét hónapjában csaknem harmadával nőtt az autógyártás, amihez a kragujevaci Stellantis üzemben a növekvő elektromosautó-gyártás is hozzájárult.
A Világbank szerint Szerbia gazdasági növekedése a következő években várhatóan meghaladja a Nyugat-Balkán átlagát, amely 2026-ban körülbelül 3,1 százalékkal nőhet.
A Világbank szerint a mesterséges intelligencia is fontos szerepet játszhat a jövőben. Szerbia már jelentős beruházásokat hajtott végre az adatközpontok és a szuperszámítógépek területén, és egy újabb szuperszámítógép építését tervezi Franciaországgal együttműködésben.
A Világbank ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a magas energiaárak és a geopolitikai bizonytalanság továbbra is kockázatot jelentenek a gazdasági növekedésre.
Siniša Mali pénzügyminiszter a Világbank jelentését kommentálva a Blic Televíziónak elmondta, hogy az ügyvezető szerb kormány elmúlt években folytatott gazdaságpolitikája hozzájárult az ország gazdasági fejlődéséhez és az életszínvonal javulásához. Mint mondta, Szerbia gazdasága ma háromszor erősebb, mint 2012-ben.
Erősödő gazdaság, növekvő bérek
Mali kifejtette, hogy Szerbia bruttó hazai terméke az idén várhatóan mintegy 97 milliárd euró lesz, míg 2012-ben körülbelül 35 milliárd euró volt. A bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított államadósság ugyanakkor az idén 43,7 százalék, 2012-ben még 50 százalék felett volt.
– 2012 óta Szerbia gazdaságpolitikáját a beruházások, a bérek és a nyugdíjak növekedése, valamint a minimálbér emelése jellemezte. Ez alatt az idő alatt mintegy félmillió új munkahely is létrejött. Szerbia gazdasága az idén 3,5–3,7 százalékkal növekedhet, amivel az ország Európa három leggyorsabban növekvő gazdasága közé kerülhet. Jövőre az EXPO 2027 világkiállítás további lendületet adhat a gazdaságnak, és a növekedés meghaladhatja a 4 százalékot. A bérek az elmúlt években gyorsabban nőttek, mint az infláció. Júliusban az átlagfizetés mintegy 121.400 dinár volt, 2012 ugyanezen időszakában pedig 41.180 dinár. Ez nominálisan mintegy háromszoros növekedést jelent. Eközben az infláció júliusban 1,9, augusztusban pedig 2,2 százalék volt. A kormány több intézkedéssel is próbálta mérsékelni az inflációt: csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját és egyes gyógyszerek árát, valamint korlátozták a kereskedelmi árréseket is, ami az élelmiszerárakra is hatással volt – fejtette ki Mali, aki fontos eredménynek nevezte a dinár stabil árfolyamát is, amely szerinte hozzájárult a lakosság életszínvonalának megőrzéséhez.
Beruházások és új technológiák
Mali az interjúban rámutatott arra, hogy Szerbia a migrációs válság, az ukrajnai háború, az energiaválság, valamint a nemzetközi gazdasági feszültségek ellenére is megőrizte gazdasági stabilitását.
A tárcavezető azt is elmondta, hogy az államadóssággal és a költségvetési hiánnyal kapcsolatban időnként téves értelmezések is napvilágot látnak. Az államadósság lassabban növekszik, mint a GDP, ami azt jelenti, hogy az állami forrásokat olyan beruházásokra fordítják, amelyek új értéket teremtenek.
– A kormány a jövőben is támogatni kívánja a hazai vállalatokat, miközben továbbra is ösztönzi a külföldi befektetéseket. A külföldi beruházások nemcsak munkahelyeket teremtenek, hanem új technológiákat is hoznak az országba. Szerbia nagy jelentőséget tulajdonít a mesterséges intelligenciának és az új technológiáknak, mivel nem akar lemaradni a technológiai fejlődésben. Ezért továbbra is támogatni kell az ilyen irányú beruházásokat – fogalmazott Mali.
A tárcavezető az EXPO 2027 világkiállítást Szerbia egyik legnagyobb fejlődési lehetőségének nevezte. Szerinte az esemény nemcsak Belgrád, hanem az egész ország fejlődését segítheti. Az EXPO keretében utak, gyorsvasutak és más infrastrukturális beruházások is megvalósulnak.
Az állami beruházások hosszabb távon a gazdasági növekedést, a bérek és a nyugdíjak emelkedését is segíthetik.
Kiemelte, hogy Szerbia sokat változott az elmúlt években, és ma már több lehetőség áll a lakosság előtt, ezért egyre kevésbé szükséges külföldre költözni a jobb megélhetésért.
Mali az oktatás fejlesztését és a folyamatos tanulást is elengedhetetlennek tartja. A munkaerőpiac gyorsan változik, ezért az oktatási rendszernek is alkalmazkodnia kell az új igényekhez.
– A következő időszak egyik legfontosabb feladata, hogy Szerbia gazdasági fejlődését az új technológiák, a képzett munkaerő és a további beruházások segítségével tartósan fenn tudja tartani – zárta gondolatait Mali.
Nyitókép: Beta
