Szerbia, amióta az Európa Tanács tagja, vagyis már mintegy 20 éve, monitoring alatt van. Ez alatt az idő alatt 16 jelentéstevő foglalkozott az országgal, de hivatalos dokumentum még nem született, miközben Észak-Macedónia és Bulgária, de más államok is kikerültek már nemcsak a monitoring, hanem a posztmonitoring fázisból is. Ezen szeretnének a következő időszakban változtatni – emelte ki Kovács Elvira, a köztársasági képviselőház alelnöke, aki egyben az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Monitoring Bizottságának elnöke, miután a köztársasági parlamentben az ET parlamenti közgyűlésébe delegált szerbiai küldöttség tagjai fogadták Alain Bersetet, az Európa Tanács főtitkárát.
– Szerbia megrekedt, közben megérdemelné az előrehaladást, erről beszélgettünk részletesen – avatott be minket Kovács Elvira az egyeztetések részleteibe. Folytatta: – A legújabb monitoring jelentéstevőit március 23-ára várjuk, és a monitoring bizottság elnökeként próbálom sürgetni, hogy júniusban legyen egy vita Szerbiáról, amely után eljuthatunk a posztmonitoring fázisba, mert Szerbia az Európa Tanácsban vállalt kötelezettségeiből sokat teljesített – hangsúlyozta.
Megtudtuk ugyanakkor, hogy az ET-főtitkárral az uniós csatlakozásról is beszélgettek, és ennek kapcsán a titkár kiemelte, hogy Montenegró és Albánia is közel van a tagsághoz, amire Kovács Elvira úgy reagált – ekkor már a parlament európai integrációs bizottságának elnökeként –, hogy az Európai Bizottság jelentéseiben Albániát sem osztályozzák jobban, mint Szerbiát. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy Szerbia elkötelezett az európai értékek mellett.
Az egyeztetés során külön kitértek az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) Tanácsa nemzeti kisebbségi tanácsok által javasolt tagjának megválasztására.
– Az Európa Tanács egyik testületének készült jelentés elég kritikus hangnemben szól Szerbiáról. Erről beszélt a főtitkár a házelnökkel való találkozón, én viszont igyekeztem kihasználni az alkalmat, mert elsősorban a VMSZ által delegált küldöttség tagjaként voltam jelen ezen a megbeszélésen. Alain Berset mintegy másfél éve az Európa Tanács főtitkára jelöltjeként járt Szerbiában, akkor megígérte, hogy napirenden fogja tartani a kisebbségi jogok keretegyezményének alkalmazását. Most arra kértem, segítsen a REM-tanács tagjainak megválasztásában felmerült problémák megoldásában, különös tekintettel a kisebbségi nemzeti tanácsok által javasolt jelölt ügyében – ismertette Kovács Elvira. Emlékeztetett arra, hogy Szerbiában a 24 nemzeti tanács közül 20 ugyanazon jelölteket támogatta, ám az EU-s nagykövetek vagy tagállamok számára csak az albán, illetve a bosnyák kisebbség elfogadható, a magyar jelölt nem, mert szerintük az itteni magyar kisebbség túl közel áll Orbán Viktorhoz. Berset megígérte, hogy segít ennek az akadálynak az elhárításában.
Nyitókép: Facebook
