A deviza iránt megnövekedett kereslet az árfolyam enyhe emelkedéséhez vezetett, és előfordul, hogy a pénzváltóknál nincs elegendő valuta minden ügyfél igényeinek kielégítésére. Vladimir Vasić pénzügyi szakértő rámutatott, hogy mindez egy átmeneti időszak következménye, amelyet elsősorban pszichológiai tényezők idéznek elő, nem pedig valódi piaci zavarok. A Szerb Nemzeti Bank szerint nincs ok aggodalomra: a devizatartalékok rekordmagasak, a dinár stabilitása pedig szilárd ellenőrzés alatt áll.
Vasić szerint az emberek gyakran impulzívan reagálnak a gazdasági hírekre – ez megmutatkozott a korábbi válságok során is, például 2014–2015-ben vagy a koronavírus-járvány idején.
– A figyelemfelkeltő címek és a helyzet nem megfelelő magyarázata könnyen pánikreakciókat válthat ki. Ha az emberek valahol sorban állást látnak, maguk is beállnak a sorba – ez klasszikus pszichológiai minta – mondta Vasić.
Hangsúlyozta, hogy Szerbiának soha nem volt még ennél magasabb szintű devizatartaléka: a bruttó tartalékok körülbelül 30 milliárd eurót tesznek ki. Ez a szint lehetővé teszi, hogy a Szerb Nemzeti Bank szükség esetén beavatkozzon és fenntartsa az árfolyam stabilitását.
A lakossági aggodalmak lehetséges okaként Vasić a NIS-szel és az esetleges szankciókkal kapcsolatos híreket említette, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez a kérdés nem jelent valódi makrogazdasági kockázatot.
– Az elmúlt tíz évben az árfolyam stabilan a 117–118 dináros sávban mozgott. A mostani átmeneti emelkedés kizárólag a hirtelen megugró kereslet következménye, és várhatóan gyorsan normalizálódik – tette hozzá.
Nyitókép: Illusztráció:pixabay.com
