Szerbia energiaellátása és gazdasági stabilitása szempontjából kulcsfontosságúvá vált a NIS körüli válság rendezése. A szakértők szerint, ha nem sikerül megtalálni a kiutat az amerikai szankciók alól, az ország a NATO-bombázások óta nem tapasztalt mértékű gazdasági sokkot élhet át. A washingtoni feltétel egyértelmű: a NIS-ben meg kell szűnnie az orosz többségi tulajdonnak, és az új tulajdonos személyét az Egyesült Államoknak is jóvá kell hagynia - tájékoztat a szerb közmédia. A szerb kormány ezért úgynevezett „speciális operációt” indított, amely lehetőséget ad arra, hogy az orosz fél maga válassza ki, kivel hajlandó tárgyalni a tulajdonrész átadásáról. A folyamatot Belgrád támogatja, a döntő szó azonban Washingtoné. A megoldások között egyre gyakrabban merül fel a magyar MOL neve. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter jelezte, hogy a vállalat kész részesedést vásárolni a NIS-ben. Branislav Jorgić tőzsdei elemző szerint a MOL nem feltétlenül tökéletes, de akár ideális partner is lehet, mivel rendelkezik alternatív ellátási útvonalakkal, és már most is jelentős piaci szereplő Szerbiában. Nebojša Atanacković volt olajipari vezető úgy véli, a MOL stratégiailag a legjobb választás lenne, és a magyar–szerb politikai kapcsolatok is kedveznek egy ilyen tranzakciónak. A megoldást nehezíti azonban, hogy Magyarország csak ideiglenes felmentést kapott az amerikai szankciók alól, és saját ellátásbiztonsága is nyomás alatt áll. Ennek ellenére a szakértők szerint a MOL belépése nem jelentené a pančevói finomító bezárását, és nem sodorná veszélybe a szerbiai ellátást.
Alternatív megoldásként felmerül, hogy Szerbia maga vásárolja ki az orosz tulajdonrészt, ám ennek költsége akár 1,8 milliárd euró is lehet. Jorgić szerint nincs fontosabb feladat a NIS megmentésénél, így az ország kénytelen lesz előteremteni a szükséges forrásokat. A NIS-ben található 14 százaléknyi kisrészvényesi tulajdon (mintegy 500 millió euró értékben) ugyancsak szempont, hiszen a vállalat eddig korrekten bánt a kisbefektetőkkel, és ezt az elvet az új tulajdonosnak is tiszteletben kell tartania.
A válság azonban nem csak az olajipart érinti: bizonytalan a gázellátás jövője is. Oroszországgal még nincs új hosszú távú szerződés, a mostani megállapodás csak év végéig érvényes. Bár várható egy újabb rövid hosszabbítás, Szerbia továbbra is infrastrukturális hiányokkal küzd – többek között az Észak-Macedónia felé vezető interkonnektor hiánya, valamint a Leskovac–Vranje szakasz befejezetlensége okoz gondot.
A szakértők szerint Szerbia előtt két út áll: vagy megtalálja a megfelelő stratégiai partnert – jelenleg a MOL tűnik a legvalószínűbbnek –, vagy saját erőből veszi át a NIS irányítását. Egy azonban biztos: az ország energia- és gazdaságbiztonsága szempontjából a NIS megmentése most a legfontosabb feladat.
Nyitókép: A NIS újvidéki székháza (Fotó: Dávid Csilla)
