Nataša Pirc Musar szlovén, Zoran Milanović horvát, s házigazdaként Bajram Begaj albán államfő fogadta hétfőn Durrësben Aleksandar Vučić szerb államelnököt, aki a Brdo–Brioni folyamat keretében szervezett tanácskozásra érkezett, melyen az említett vezetőkön kívül jelen volt Jakov Milatović montenegrói elnök, Željka Cvijanović, Denis Bećirović és Željko Komšić, a bosznia-hercegovinai hármas elnökség tagjai, Gordana Szilyanovszka Davkova, Észak-Macedónia elnöke, valamint Vjosa Osmani koszovói elnök is.
Aleksandar Vučić a megbeszélés után kijelentette, hogy a durrësi csúcstalálkozón megállapították: a régió számára az európai út a stratégiai út, és hozzátette, hogy nézeteltérések voltak közte és Vjosa Osmani között.
– Itt nincsenek megjelölve államok, csak neveket használnak, ami a folyamat jó örökségének számít. Beszéltem arról a fajta képmutatásról, kettős mércéről, amelyben valójában mindannyian megpróbálunk a másik kárára megszerezni valamit, ahelyett, hogy közösen közelítenénk a nyugat-balkáni problémák megoldásához. Ellentétek alakultak ki, amikor a területi integritásról kezdett beszélni Osmani. Képzeljék el, amikor Vjosa Osmani a területi integritásról és annak védelméről szól. Az embernek felfordul tőle a gyomra, a többiek pedig csak hallgatják és bólogatnak... Így hát felidéztük az ENSZ-ben töltött „turista napjait” (nem vehetett részt az ENSZ ülésén), s sok turizmussal telő napot kívántam még neki az életben – nyilatkozta Vučić az Osmanival lefolytatott vita kapcsán.
Kijelentette, hogy a csúcstalálkozón hangsúlyozták, közösen dolgoznak majd az európai integráción. Szerbia elnöke hozzátette, hogy tájékoztatta a csúcstalálkozó résztvevőit arról, hogy Szerbiában megnyitották a régió leggyorsabbnak számító, 180 kilométer hosszú vasútvonalát.
– Mivel ezt sem Albánia, sem Pristina, sem Zágráb, sem Szarajevó egyetlen médiumában sem olvashatták el, legalább tájékozódjanak, és legyenek kedves vendégeink – jöjjenek el, és nézzék meg, milyen, amikor gyorsvonatokon és gyorsvasutakon utaznak – fogalmazott cinikusan. Kiemelte, hogy Szerbia továbbra is elkötelezett az iránt, hogy az EU bővítése az egyik prioritása maradjon, és hozzátette, meggyőződése, hogy az Unió bővítésének egyértelműen a Nyugat-Balkán céljai között kell maradnia.
Az albán államelnök a regionális együttműködés fokozásának szükségességéről, a boszniai elnökség szerb tagja pedig a dialógus építését emelte ki beszédében. Cvijanović szerint a csúcstalálkozó jó helye az álláspontok közlésének és a véleménycserének.
A Brdo–Brioni folyamat létrehozását Horvátország és Szlovénia, azaz Jadranka Kosor horvát és Borut Pahor akkori szlovén miniszterelnök kezdeményezte 2010-ben, miután Stockholmban aláírták a horvát–szlovén arbitrázs-megállapodást, ezzel lezárva az országaik közötti határvitát. A Brdo–Brioni folyamattal a horvát és a szlovén miniszterelnökök a korábbiakhoz képest új vitakezelési módszerek és dinamika elfogadására szerették volna ösztönözni a nyugat-balkáni államokat, a térség európai integrációja felgyorsításának céljából, de az országok közötti kereskedelmi együttműködésen alapuló fejlődést is a célok között említették. Egyes felfogások szerint az említett kezdeményezésre építve született meg a Berlini folyamat elképzelése, amelyet 2014-ben valósítottak meg.
Nyitókép: Beta
