Hajóval Nagybecskerekről Temesvárra

Bánát két legnagyobb városa mindössze száz kilométerre fekszik egymástól. Ennek ellenére Nagybecskerek és Temesvár között ma nincs se vasúti, se autóbuszjárat. A kapcsolatot csupán a Béga töltésén (EU-s támogatásból) megépített kerékpárút jelenti, amelyen a Szerbittabé és a romániai Ótelek közti ideiglenes kishatárátkelőn nyáron, havonta egyszer, lehet eljutni egyik városból a másikba. Lesz erre lehetőség most szeptember 12-eés 15-e között is, valamint ugyancsak még ebben a hónapban 27-én és 28-án. Az idén még október 25-én és 26-án lehet bringázni a két város között. A következő hétvégén amellett hajóval is át lehet jutni a határon, szeptember 10-e és 15-e között ugyanis néhány hajóból álló regatta indul Perlaszról Temesvárra. Nagybecskereket és Bégafőt (Klek) érintve pénteken lépik át a határt és jutnak el Temesvárra, ahonnan vasárnap hajóznak vissza – hallottuk Saša Popovtól, az egyik szervezőtől, a Navigium hajósklub képviselőjétől. A regattát közösen szervezik Temesvár hajósaival.

Államközi megegyezésnek köszönve két évvel ezelőtt – hatvan év után először – keltek át újra hajók a szerb–román vízi határon. A 2023. szeptemberi közös hajózást a Bégán részben annak köszönhetően sikerült megszervezni, mert abban az évben Temesvár az Európa kulturális fővárosa címet viselte. Azóta a hajózás kedvelőinek évente háromszor van lehetősége arra, hogy a Bégán átlépjék a szerb–román határt. A közös hajózás célja az, hogy újraépítsék azokat a kapcsolatokat a két város között, amelyek egykor sokat jelentettek mindkét településnek. A vidéken élők pedig remélik, hogy a 2020-ban megnyitott Béga menti kerékpárút mellett újraindul a két ország közötti hajóforgalom is, ami további turisztikai lehetőségeket kínál.
A Béga folyó 250 km hosszú, ebből a szerbiai szakasza körülbelül 70 km-es. A partjain élők már régen belátták, hogy érdemes a medrét hajózhatóvá tenni, hogy a Ruszka-havasokban eredő víz mindenki javát szolgálja. Szabályozása három évszázada kezdődött és sokáig fontos vízi út volt Temesvártól Nyugat-Európa irányába. A Bégának köszönhetően el lehetett jutni a Majna-Rajna vízrendszeren akár az Északi-tengerig is. A mintegy 120 km-es hajózható szakaszán Temesvártól a Tiszáig egykor 500 tonnás teherbírású hajók is közlekedtek.
A csatornán zajló személy és áruszállítás a régió gazdasági fejlődésének a motorja volt a XIX. század végén és a XX. század elején. Az európai szinten is egyedülálló bánsági csatornarendszer megteremtette a vízi kapcsolatot Nyugat-Európa és Bánság között. A korszerű zsiliprendszer 1900 és 1916 között épült meg az Alsó-Béga hajózási magyar királyi kirendeltség irányítása alatt. Az áruszállítás a Béga-csatornán az 1937–1938-as években érte el a csúcspontját évi 250 ezer tonna áruval. Az utasszállítás pedig 1944-ben volt a legintenzívebb, amikor 500 ezer ember vette igénybe a Bégán közlekedő hajók szolgáltatásait.

Aztán 1958-ban politikai, részben gazdasági okok miatt Jugoszlávia és Románia között leállt a hajóforgalom. Ráccsal zárták le a Béga-medrét is. Sokáig – a határ mindkét oldalán – szennycsatornaként kezelték. Románia EU-tagságával és közép-Bánát iparának a csődjével a folyó vizének állapota javult. Közben a romániai szakaszán felújították a bégaszentmihályi és az újvári vízlépcsőket és ugyanez később megtörtént a határ innenső oldalán is, ahol a szerbittabei és a bégafői zsilipeket hozták rendbe. A turistahajózás ezzel lehetővé vált melynek intenzitása már csak attól függ, hogy mikor létesül állandó határátkelő a Bégán, illetve a mellette haladó kerékpárúton. 
A folyó medrét viszont vastag iszapréteg borítja, úgyhogy egyelőre nagyobb teherbírású hajók haladásához iszaptalanítani kellene. De ezek az első lépések is sokat jelentenek a Béga újjáélesztése szempontjából.