Az Európai Parlament (EP) Költségvetési Bizottságának (BUDG) és Külügyi Bizottságának (AFET) hétfő esti együttes ülésén elfogadták a Nyugat-balkáni Reform- és Növekedéstámogató Eszköz létrehozására irányuló bizottsági javaslatról, illetve az azzal kapcsolatos európai parlamenti álláspontról szóló jelentés tervezetét. Az Európai Unió Tanácsával (a továbbiakban Tanács) való intézményközi tárgyalás megkezdéséről szóló döntést ugyancsak megszavazták. David McAllister, az AFET elnöke abbéli reményének adott hangot, hogy az intézményközi tárgyalás napokon belül megkezdődik. Az intézményközi tárgyalást követően a dokumentum végleges változata visszakerül az EP-be, ahol plenáris ülésen szavaznak róla a képviselők. Lapunk értesülései szerint a megerősítő szavazásra április végén kerülhet sor, amennyiben sikerül addig megegyezni a Tanáccsal. A Tanácsnak a Nyugat-balkáni Reform- és Növekedéstámogató Eszközre vonatkozó tárgyalási megbízásáról az uniós tagállamok állandó képviselői március 6-án állapodtak meg.
A jelentés tervezetét a horvátországi Karlo Ressler (Európai Néppárt) és a szintén horvátországi Tonino Picula (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) készítették. A 2024–2027-es időszakra szóló Növekedéstámogató Eszköz várhatóan 2 milliárd euró összegben nyújt majd támogatást, míg 4 milliárd euró összegben hitelt az EU nyugat-balkáni partnereinek.
A Költségvetési Bizottság közleményének értelmében a két bizottság által közösen készített jelentés több biztosítékot javasol az alapvető, azaz az első megközelítéshez képest, előtérbe helyezve a jogállamiságot és a feltételességet, illetve összekapcsolva ezeket a gazdasági és társadalmi fejlődéssel. A dokumentumnak az is célja, hogy kizárja a kettős finanszírozás lehetőségét, azaz a növekedéstámogató eszköz és az IPA III közötti átfedéseket.
Az EP ugyancsak közleményt adott ki a szavazást követően, ebben emlékeztetnek, hogy a 6 milliárd eurós Növekedéstámogató Eszköz elsődleges célja a nyugat-balkáni partnerek támogatása, a jogállamiság és a konvergencia, vagyis a felzárkóztatás erősítése révén. Rámutatnak, jogi aktusok révén megvalósuló, fokozott felügyelet kíséri majd a támogatást. Hozzáteszik, a képviselők erőteljes feltételességet és átláthatóságot követelnek, továbbá érezhető reformokat a joguralom és a gazdasági integráció területén. Az EP álláspontja az, hogy a növekedéstámogató eszköz irányításában kifejezettnek kell lennie a parlamenti ellenőrzésnek, de az EP és az Európai Bizottság (EB) közötti párbeszédnek ugyancsak. A javaslatban független szakértőkből álló ellenőrző bizottság megalapítását irányozzák elő. Az EB-vel folytatott rendszeres párbeszédnek és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazásának kellene fokoznia az EP szerepét a Növekedéstámogató Eszköz megvalósításának monitoringjában, továbbá annak biztosításában, hogy a finanszírozás összhangban álljon az EU alapvető céljaival, például a demokráciával, a gazdasági stabilitással és a regionális együttműködéssel, emelik ki.
Az AFET és a BUDG február 13-ai együttes ülésén már megvitatták a Nyugat-balkáni Reform- és Növekedéstámogató Eszköz létrehozásának kérdését. A fidesz-eu.hu oldalon akkor közzétett sajtóközlemény értelmében Deli Andor európai parlamenti képviselő felszólalásában hangsúlyozta: az európai parlamenti jelentéstervezet olyan aránytalan és túlzó feltételrendszereket javasolna, amelyek megnehezíthetik a tagjelölt országok számára az uniós pénzforrások elérését.
– Az Unió bővítésének gyorsabban kell haladnia és az EU-nak meg kell erősítenie politikai és gazdasági befolyását a Nyugat-Balkánon. Erre nyújt kiváló lehetőséget a nemrégiben bemutatott Növekedéstámogató Eszköz. Azonban ahhoz, hogy a bővítés új lendületet kaphasson, a jogalkotásnak racionálisnak kell lennie, arányos és megvalósítható szabályokkal és feltételekkel. Ugyanakkor az Európai Parlament jelentéstervezete olyan aránytalan és túlzó feltételrendszereket javasolna, amelyek megnehezíthetik a tagjelölt országok számára az uniós pénzforrások elérését – fogalmazott akkor Deli, aki lapunk tegnapi megkeresésére reagálva kifejtette: álláspontja azóta sem változott. Mint kiderült, továbbra is úgy gondolja, hogy az EP túlzó követelményeket állít. Deli szerint most az a kérdés, hogy a Tanáccsal –tehát a kicsit realistább tagállamokkal – való egyeztetés végére változik-e a szöveg.
Nyitókép: Deli Andor
