Napi egyórás figyelmeztető sztrájkkal kívánják a Somborputevi útépítő vállalat dolgozói rávenni munkaadójukat, hogy teljesítse irántuk a kötelezettségét. Egészen pontosan háromhavi kifizetetlen bérüket követelik a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségéhez tartozó dolgozók, akik a hét elejétől mindennap reggel hét és nyolc óra között szüneteltetik a munkavégzést. A szakszervezet bejelentette, amennyiben a héten nem kapják meg a pénzüket, október nyolcadikától általános sztrájkba lépnek.
HA NINCS MUNKA, NINCS FIZETÉS
Nem tűnik véletlennek, hogy a sztrájk alig két héttel azt követően kezdődött, hogy a Somborputevi igazgatója nyílt levéllel fordult a zombori városvezetéshez, mert a helyi önkormányzat döntése miatt elveszítette egyik biztos jövedelemforrását.
Évtizedekre visszamenőleg ugyanis a Somborputevi vállalat végezte Zomborban az úgynevezett téli szolgálat feladatait, vagyis mintegy 130 km útról takarította el a havat a város környékén, illetve közel ötven kilométer hosszan az utcák csúszásmentesítéséről, takarításáról viselt gondot. A részvénytársaságként működő vállalat munkáját a megbízó, vagyis a helyi önkormányzat irányából soha nem érte kifogás, persze a polgárok olykor zúgolódtak, ha nem az ő utcájukból kotorták el legelőbb a havat.
A Somborputevi Rt. a korábbi esztendőkben a Városépítési Igazgatóság, azelőtt pedig a Kommunális Ügyosztály által meghirdetett versenytárgyalások során nyerte el a jogot e szolgáltatásra. A városi képviselő-testület viszont szeptemberben úgy döntött, hogy a téli szolgálat feladatainak elvégzésével a saját alapítású Čistoća és Vodokanal kommunális közvállalatokat bízza meg. Ezt kifogásolta nyílt levelében Veselin Šuković, a Somborputevi igazgatója, aki szerint a vkt döntésével monopolhelyzetbe hozta a két közvállalatot, amelyek ráadásul fölkészületlenek a rájuk bízott feladatok megoldására, a Somborputevit pedig kizárták a piaci versenyből, aminek következményei az alkalmazottakra terhelődnek, hiszen, ha nincs munka, nincs fizetés se.
MUNKA NÉLKÜL AZ ÁTHELYEZETT DOLGOZÓK
A zombori Sunce Étolaj és Növényi Zsírok gyárában a közelmúltban beszüntették a margarin és a majonéz gyártósorait, és az így fölöslegessé vált tizenhárom munkást ultimátum elé állította a cég vezetése. Október elsejéig kellett eldönteniük, hogy vállalják-e, hogy mindennap Zomborból a verbászi Vital gyárba járnak dolgozni, vagy fölmondást kapnak. Az ultimátum ellen nyilvánosan tiltakoztak az érintett dolgozók és a gyárban működő két szakszervezet is. Kérték a városvezetés segítségét, amely tárgyalóasztalhoz hívta a szakszervezeteket és a gyár tulajdonosának, az Invej kompániának a képviselőjét, de a tárgyalások eredménytelenül zárultak.
A határidő lejárt, a dolgozók nem vállalták az ingázást, mondván, a munkaadó nem biztosított számukra szervezett utazást, ráadásul az útiköltségnek is csupán a felét lett volna hajlandó megtéríteni, így érvényre lépett a fölmondásuk, az utcára kerültek.
Mivel elbocsátásukkor a munkaadó nem fizette ki a nekik járó végkielégítést, ezt a jogukat bírósági úton kívánják érvényesíteni.
