Ká. Nándor munkából hazafelé jövet bekeveredett a Felsőhegyen vendégszerepelő cirkuszba. Szokásához híven be volt nála állítva a napi átlagos maligánszint, igaz, az ittasság jele egyáltalán nem látszott rajta. A tűzoltólaktanya melletti füves grundon felállított cirkuszi sátorban már nagy volt a ricsaj, a lárma. A közönség, főleg a fiatalabb generáció tagjai hangos üdvrivalgásba törtek ki, amikor meglátták a műsor legnagyobb attrakciójának számító termetes barnamedvét. Az idomított medve két lábon is ügyesen mozgott. A szabadon lévő két első mancsára kesztyűt húztak, mint valami bokszolónak. Az idomár hergelte a közönséget, hogy na, lássuk, ki a bátor legény a faluban, ki mer kiállni a medvével birkózni.
Nándor bácsi nem tétovázott, jelentkezett, hogy ő megbirkózik a kesztyűs medvével. Nagy zsivajgás és kiabálás mellett biztatta a közönség Nándor bácsit, hogy teperje le a medvét. A medve azonban játszi könnyedséggel odébb tette a kihívóját, aki többször földre került. A szelíd bundás maci nem bántotta kihívóját, valóban kesztyűs kézzel bánt ellenfelével, de a biztonság kedvéért lánc és kötél is volt a medvén. Az ifjúság talán sosem szórakozott jobban, mint az este, amikor Nándor bácsi kiállt a medvével birkózni. Igaz, hogy alulmaradt a küzdelemben, de valódi show-műsor kerekedett a cirkuszi porondon.
