Temerin egyike azon 25 vajdasági önkormányzatnak, amely sikeresen pályázott a Bányászati és Energiaügyi Minisztériumnál. Ennek köszönhetően az idén összesen négymillió dinárral támogatják majd a helyiek energiahatékony befektetéseit: az önkormányzat költségvetéséből 2,5 millió dinárt különítettek el erre a célra, az állami kasszából pedig további 1,5 millió érkezik a lakosok megsegítésére.
A helyi vezetés döntése értelmében a temeriniek az idén a nyílászárók cseréjére pályázhatnak, a fűtés korszerűsítésének és a szigetelésnek a támogatására jelenleg nincs lehetőség – mondta felkeresésünkre Pásztor Róbert, a temerini községi-képviselő testület elnöke. A Vajdasági Magyar Szövetség helyi szervezetének oszlopos tagját a kísérleti programként meghirdetett kiírásról, a közbeszerzési eljárás levezetéséről, illetve a lakosok pályáztatásáról faggattuk.
Mi mindenre volt szükség ahhoz, hogy Temerin sikeresen pályázzon az illetékes minisztérium újszerű kiírásán?
– A pályázat nem volt összetettebb, mint bármelyik másik állami szintű kiírás. Elő kellett készíteni az előírt dokumentációt, biztosítani az önkormányzati költségvetésben az eszközöket a program megvalósítására, és a megadott határidőben átadni a kérelmet.
Újvidék vezetősége például azzal indokolta a lehetőség kihagyását, hogy a városi szervek az idén dolgozzák ki az energiatakarékosság fejlesztésére vonatkozó stratégiai terveket. Ezek szerint Temerin rendelkezik ilyen jellegű háttérdokumentációval?
– Temerin általános fejlesztési tervének egy tétele kitér az energiatakarékosság fejlesztésére. Meglátásom szerint azonban sokkal többet kellene ezen a területen dolgozni a jövőben. Nem hiszem, hogy Temerin ilyen szempontból előrébb lenne, mint bármelyik önkormányzat Vajdaságban. Meggyőződésem, hogy a korlátozott lehetőségek miatt álltak el egyes települések a pályázástól, illetve szerepeltek sikertelenül. Kétlem, hogy az IPA-pályázatok vajdasági királya, Magyarkanizsa például ne tudott volna érvényesülni ezen a kiíráson, amikor sorra nyeri meg a sokkal összetettebb európai pályázatokat.
A kilencezer temerini háztartásból körülbelül negyven részesülhet majd állami támogatásban
Már az önkormányzatok pályáztatásánál is túljelentkezésről értesítette a közvéleményt a minisztérium, így az elsődlegesen meghatározott 54 millió dinárról csaknem 225 millió dinárra növelték az államkasszából folyósítható eszközöket. A 67 nyertes önkormányzat ugyanis összesen több mint 235 millió dinárt különített el erre a célra.
– Mindez akkor is csak csepp a tengerben. Egyrészt ezért született Temerinben az a döntés is, hogy az idén kizárólag a nyílászárók cseréjére lehet pályázni. A rendelkezésre álló 4 millió dináros támogatási rész ugyanis elenyésző összeg ahhoz képest, amire szükség lenne: jelenleg arra lenne elegendő, hogy Temerin legrégebbi tömbházának az egyik emeletén kicseréljük a nyílászárókat. Az utóbbi hat hónapban ugyanis 60-70 százalékkal drágultak az építkezéshez szükséges anyagok. Egy háztartásnak legkevesebb 1500 euróra van szüksége ahhoz, hogy nekifogjon a nyílászárók cseréjének, hisz nincs értelme csak egy vagy két ablakot cserélni. Ha a közös kasszából elkülönített eszközökhöz hozzátesszük a lakosok által biztosított önrészt, akkor is csak 8 millió dináros befektetésről beszélünk, azaz kicsit több mint 65 ezer euróról. Ha reálisan szeretnénk felmérni a helyzetet, akkor ebből legfeljebb 40 háztartásban lehet megvalósítani azt, hogy minden nyílászárót lecseréljenek a lakosok. Ezzel szemben az utolsó egy hétben csak engem több mint hetven család keresett meg azzal, hogy érdekli a pályázat. Temerinben csaknem 9 ezer háztartás van, ebből legkevesebb kétezren megpályázzák majd a kiírást. Ki fogja magára vállalni annak a felelősségét, hogy kidolgozza az odaítélés kritériumait? Ki határozza meg, hogy melyik 40 család élvez majd prioritást? Félreértés ne essék, méltányolom, hogy egyáltalán elkezdődtek az ilyen jellegű programok. Jó akcióról van szó, ám az energiahatékony befektetések esetében sokkal magasabb összegekben kell gondolkodni. Ellenkező esetben ugyanis negatív visszhang követ egy dicséretes kezdeményezést. Jelenleg azzal a problémával lesz kénytelen szembenézni az államvezetés, hogy „sok az eszkimó, kevés a fóka”.
A legtöbb nyertes önkormányzattal ellentétben Temerin esetében az elsődlegesen előirányzott százalékos megoszlás is megbomlott: az önkormányzat egymillió dinárral többet különített el a támogatásra, mint amennyi az állami kasszából érkezik. Mit jelent ez a gyakorlatban azon lakosok számára, akik esetlegesen megnyerik a pályázatot?
– A program szerint a lakosok befektetéseinek 25 százalékát kellene fedezni a helyi önkormányzat költségvetéséből, és további 25 százalékkal járulna hozzá az állam. Temerinben a helyi eszközökből nyilván több kerül egy-egy pályázó befektetésére. A program gyakorlati kivitelezéséről azonban még nem kaptunk konkrét információkat.
A következő lépésben az önkormányzatok kötelesek közbeszerzési eljárást kiírni, majd közzétenni a kiválasztott kivitelezők listáját. Reménykedhetünk-e abban, hogy helyi cégeket bíznak majd meg a kivitelezéssel?
– A program előírása szerint a lakosok a közbeszerzési eljárás által kiválasztott kivitelezők előszámláival pályázhatnak majd a támogatásra. Bízom abban, hogy ezt a folyamatot becsületesen véghez lehet vinni. Mi arra törekszünk, hogy Temerinben valóban a lakosok igényeinek megfelelő kivitelezők kerüljenek a kiválasztottak közé. Lokálpatriótaként természetesen a helyi, megbízható cégeket részesítenénk előnyben, még akkor is, ha valamennyivel drágábban végeznék el a munkát. Kérdés azonban, hogy mennyire szólhatunk bele a döntésbe. Az utóbbi évek tapasztalata alapján ugyanis az ilyen jellegű határozatok nem önkormányzati szinten születnek. Amiről viszont tehetünk, hogy a jövőben ugyanilyen akciókat helyi szinten is meghirdethetnénk. A közterületek használatáért megfizettetett illetékekből befolyt összeget ugyanis évente rá lehetne szánni a lakosok energiahatékony befektetéseire akkor is, ha ezt köztársasági szinten nem támogatják. Mert ha a jövőben is ebben az ütemben haladunk, akkor a globális felmelegedés következtében már nem is létezik majd a világ, mire kicserélődnek a nyílászárók az országunkban. Tudtommal Szerbiának 15 milliárd euróra van szüksége ahhoz, hogy elfogadható szintre kerüljön az energiatakarékosság terén, és további 23 milliárd euróra ahhoz, hogy a környezetvédelem terén is felzárkózzon.
Pásztor Róbert
Pásztor Róbert a beszélgetés végén újra megerősítette, hogy bár döcögős a kísérleti jelleggel meghirdetett program kivitelezése, alapjában véve jó célt szolgál. Személyes tapasztalata alapján ugyanis a nyílászárók cseréjét követően csaknem 30 százalékkal csökkent a fűtésszámlája, de a befektetés jelentősen csökkentette a hűtés költségeit is a nyári hőségekben. Ugyanekkora energiamegtakarításról beszélnek az állami szervek is, amikor azt állítják, hogy a következő három évben mintegy hárommillió háztartás energiatakarékos befektetését finanszírozzák állami költségvetésből.
