2021. június 25., péntek

Navracsics Tibor: a programsorozat a régiós identitás erősítéséről is szól

Veszprém Európa Kulturális Fővárosaként (EKF) 2023-ban nem csupán a látogatóknak szeretné megmutatni a Bakony-Balaton térség szépségeit, hanem a programsorozat a régiós identitást is erősíteni akarja. Ezt a kettős célt szolgálja az is, hogy június 23. és 26. között Veszprém, Balatonfüred és Balatonalmádi ad otthont a Magyar Mozgókép Fesztiválnak - mondta el az MTI-nek a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programért felelős kormánybiztos.

Navracsics Tibor emlékeztetett arra, hogy az EKF-programnak hagyományosan két profilja szokott lenni. Egyrészt lehetőséget ad egy városnak vagy egy térségnek arra, hogy bemutatkozzon az európai nyilvánosság előtt, hiszen az EKF-cím az Európai Unió minden országában, sőt az EU-n kívül is fokozott érdeklődést jelent. Másrészt pedig a programsorozatot arra is felhasználhatják a szervezők, hogy az adott város vagy térség közösségeinek megerősítéséhez hozzájáruljanak.

„Mi inkább ez utóbbira helyeznénk a hangsúlyt, noha meggyőződésem szerint Veszprém és a balatoni régió európai bemutatkozása elhelyezheti ezt a térséget abban az elitklubban is, amelyet a szépsége és az itt élő emberek kvalitásai alapján megérdemel. Mégis a rendezvényeinkkel elsősorban azt céloznánk, hogy az itt élő közösségek egymáshoz kapcsolódását, belső összetartását erősítsük. Tehát kifejezetten egy identitáserősítő programsorozattal készülünk, ami kifelé, Európa felé is megmutatja a térség kulturális gazdagságát és szépségét, az itteni közösségek számára pedig egymás újra megtalálásának élményét jelentheti" - fogalmazott a kormánybiztos.

Navracsics Tibor fontos eredményként emelte ki a Magyar Mozgókép Fesztivál régióba csábítását. „A magyar filmművészet fejlődésével lépést tartani egy kulturális főváros számára magától értetődő dolog. A magyar film mindig is híres volt, ebből adódóan nem érdemes EKF-programot szervezni filmművészeti dimenzió nélkül. Akkor pedig miért ne a legjobbat próbálnánk megadni az itt élőknek?" - jegyezte meg.

Hangsúlyozta, Balatonfüredet és Balatonalmádit is bevonták a rendezvénysorozatba, hiszen a három város ezer szállal kötődik egymáshoz, most pedig a Magyar Mozgókép Fesztivál hagyományának megteremtésével is próbálják erősíteni ezeket a kötődéseket.

Veszprém korábban a „szép emlékű" tévéfesztiválok helyszíne volt, ezáltal a televíziós műfajok egyik magyarországi fővárosának számított - emlékeztetett, hozzátéve: tavaly a felkészülés jegyében Veszprémben és Balatonfüreden megrendezték a Veszprém-Balaton Filmpikniket; a járványhelyzet miatt szeptemberben. A Filmpiknik óriási siker volt, nemcsak az itt élők számára, hanem a szakmai közvélemény is nagyon kedvezően fogadta - mondta el a kormánybiztos, aki arról is szólt, hogy a Nemzeti Filmintézettel közösen a Magyar Mozgókép Fesztivállal hosszabb, az EKF-projekten túlnyúló terveik vannak.

Navracsics Tibor az EKF-program további 2021-es rendezvényeiről elmondta: a járványhelyzet még befolyásolhatja a terveket, de szeretnék a lehető legtöbb programelemet még 2023 előtt kipróbálni.

„Tavaly az akkori járványhullámok sajnos a rendezvényeink jó részét elvitték, noha néhányat mégis sikerült megtartani. Idén abban bízunk, hogy több programot meg tudunk rendezni. A júniusi Mozgókép Fesztivál után augusztusban visszatér a VeszprémFest, amely hagyományosan a város egyik legnagyobb kulturális rendezvénye, most azzal a változással, hogy csak magyarországi fellépők lesznek Tom Jones kivételével. A Tánc Fesztiváljában is gondolkodunk, amely már évek óta Magyarország egyik legjelentősebb táncművészeti rendezvénye és azt tervezzük, hogy nemzetközi jelentőségűvé fejlesztjük. Bízunk benne, hogy ősszel további rendezvényeket is meg tudunk majd tartani. Minden a járványhelyzettől függ" - számolt be az idei tervekről.

Navracsics Tibor szerint a térségben meglévő energiák és lehetőségek feltérképezésével az EKF-programsorozatot arra is szeretnék felhasználni, hogy egy kreatívipari régiós együttműködést hozzanak létre.

„Meg kell keresni az itteni szereplőket, összekötni őket egymással és az EKF-projekttel is, bevonni őket egy olyan együttműködésbe, amely láthatóvá teszi ennek a régiónak a kreatív iparát Magyarországon és Európában is. Abban bízom, hogy 2023-ig meg tudjuk szervezni az alapjait annak az együttműködésnek, amely az EKF-projekt után a térség gazdasági profiljának tud adni egy határozott kreatívipari arcélt is, erre támaszkodva pedig egy jól működő, fenntartható gazdasági modellt kiépíteni" - közölte.

A kormánybiztos kiemelte: az együttműködés minden szinten kulcseleme a projektnek. Veszprém, amikor a EKF pályázatát írta, nemcsak városként jelentkezett, hanem a balatoni régiót is bevonta, ennek következtében tulajdonképpen a Bakony-Balaton régió nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa címet. Persze Veszprém a központ, a főszereplő, de a projektbe beletartozik a Balaton mindkét partja és a Bakony egyes részei is - emelte ki.

Mint hozzátette, létrejött egy olyan pályázati alap, amelyhez csatlakozhatnak az EKF-programsorozatban részt venni kívánó települések, ez alapján mostanáig már több mint száz nyolcvan település jelezte részvételi szándékát Bakonybéltől Inotán és Marcalin át Hévízig.

„Minden, az EKF-hez csatlakozni kívánó program támogatásáról pályázat alapján döntünk, a veszprembalaton2023.hu honlapon megtalálhatók a pályázati kiírások. A jelentkezéseket független szakértők bírálják el, így a pályázók az érdemeik alapján részesülnek a támogatásokból, függetlenül attól, hogy a régió melyik pontján vannak. Ha az adott település csatlakozott az EKF projekthez, az ottani önkormányzat, a helyi civil szervezetek, intézmények vagy akár magánszemélyek is pályázhatnak" - mondta el Navracsics Tibor.