Konkrét megállapodásról továbbra sincs hír a NIS orosz tulajdonrészének eladásáról szóló tárgyalásokon. A Gazpromnyeft és a magyar MOL egyeztetései az amerikai OFAC felügyelete mellett zajlanak, a határidő pedig ma jár le. Aleksandar Vučić államfő arra számít, hogy Washington meghosszabbítja az engedélyt.
Velimir Lukić, a Közgazdasági Kar professzora az RTS műsorában úgy értékelte, az amerikai válasz elsősorban attól függhet, hogyan haladnak a MOL-lal folytatott tárgyalások. Rámutatott: a NIS működésére vonatkozó, június 16-áig érvényes engedély szorosan összefügg a tulajdonrész eladásáról szóló tárgyalási engedéllyel.
Három lehetséges forgatókönyv
Lukić szerint három kimenetel lehetséges: Az orosz többségi tulajdonrész eladása, amennyiben értékesítésre sor kerülhet, a társaság esetleges államosítása, illetve az orosz energiaszektort érintő amerikai szankciók feloldása. Hozzátette, a legkedvezőtlenebb forgatókönyv az lenne, ha egyik megoldás sem valósulna meg.
A professzor szerint a NIS ügyében a nyomás hosszabb távon is fennmaradhat, mivel a szankciók lehetősége nem közvetlenül az ukrajnai háború kezdete után merült fel, és szerinte egy esetleges békemegállapodás sem szüntetné meg automatikusan ezt a kockázatot.
Akár 150 dollár fölé is emelkedhet az olaj ára
A Közel-Keleten kialakult válság a globális olajpiacra is kihat. Lukić szerint valódi eszkaláció esetén a kőolaj hordónkénti ára 120–140 dollár közé emelkedhet, súlyosabb ellátási zavarok esetén pedig a 150 dollárt is meghaladhatja.
Úgy véli, a nyári hónapokban reális forgatókönyv lehet az energiahordozók hiánya is, mivel a piac hiányban van, a termelés pedig nem tudja követni a fogyasztási igényeket. A válságot eddig a készletek enyhítették, ezek azonban nagyrészt kimerültek.
Nincs érdemi előrelépés a tárgyalásokon
Branislav Jorgić tőzsdei szakértő szerint a NIS bizonytalan körülmények között nem tud hosszú távon tervezni. Vesna Bjelić, a Blic üzleti rovatának felelős szerkesztője úgy fogalmazott, a tárgyalások a rendelkezésre álló információk szerint már januárban elakadhattak.
Bjelić szerint a MOL a NIS hosszú távú jövedelmezőségét és a pancsovai kőolaj-finomító kapacitásait is vizsgálja. Hangsúlyozta: a polgárok számára végső soron az a legfontosabb, hogy lesz-e üzemanyag, és milyen áron.
Eltérő érdekek
Jorgić szerint a Gazprom a NIS-t regionális vállalatként fejlesztette, ezért ruházott be a pancsovai finomító korszerűsítésébe és a térségbeli terjeszkedésbe. A MOL érdeke ezzel szemben elsősorban a szerbiai piac és az üzemanyag-elosztás lehet.
A tőzsdei szakember figyelmeztetett, ilyen esetben a pancsovai finomító termelése a piaci kereslettől függően ingadozhatna, vagyis teljes kapacitástól akár leállásig is változhatna.
Energetikai átalakításra lenne szükség
A megszólalók szerint a közel-keleti válság az olajárakon keresztül az inflációra is nyomást gyakorolhat. Jorgić úgy véli, Szerbiának hosszabb távon át kell alakítania energiaszektorát, és csökkentenie kell a fosszilis energiahordozóktól való függőségét.
