Boncolásra és DNS-vizsgálatra küldték azt a holttestet, amelyet egy hordóban találtak meg Inđija község területén. A vizsgálatot a belgrádi Felső Ügyészség rendelte el, az eljárásnak pedig azt kell megállapítania, hogy a napok óta keresett Aleksandar Neševićről van-e szó.
A belgrádi Felső Ügyészség korábban közölte, hogy tíz személy ellen folyik nyomozás, mivel fennáll a gyanú, hogy különböző bűncselekményeket követtek el az A. N. sérelmére elkövetett minősített emberöléssel összefüggésben. Az ügyészség összesen hetven különböző szakértői vizsgálatot rendelt el.
Časlav Ristić igazságügyi szakértő a Szerbiai RTV-nek nyilatkozva elmondta, ilyen esetekben az egyik legfontosabb feladat a helyszíni szemle szakszerű elvégzése és azoknak a nyomoknak a rögzítése, amelyek később döntő bizonyítékként szolgálhatnak a bírósági eljárásban. Mint fogalmazott, az azonosítás már a helyszínen megkezdődik: a ruházat, az egyedi ismertetőjegyek és más nyomok is utalhatnak az áldozat személyazonosságára.
Ristić szerint a DNS-elemzés alkalmazása óta teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a megtalált holttest azonos-e azzal a személlyel, akit kerestek. Hangsúlyozta, hogy a holttestből számos olyan bizonyíték nyerhető ki, amely a későbbi bírósági eljárásban döntő jelentőségű lehet. A boncolás során nemcsak a halál okát állapítják meg, hanem további anyagi bizonyítékokat is gyűjtenek. Ha lövedéket találnak, azt ballisztikai vizsgálatra küldik, hogy kiderüljön, milyen fegyverből adták le a lövést.
Az igazságügyi szakértő kitért arra is, hogy még akkor sem semmisül meg minden bizonyíték, ha a holttestet vagy a nyomokat savval próbálták eltüntetni, illetve ha hosszabb idő telt el a bűncselekmény óta. Emlékeztetett Ivan Stambolić holttestének megtalálására a Fruška gorán, amikor a test csaknem három évig volt egy gödörben. Mint mondta, már egy kisebb csontdarab is elegendő lehet ahhoz, hogy DNS-vizsgálattal megbízhatóan megállapítsák az áldozat kilétét.
Ristić szerint a nyomozás szempontjából különösen fontosak a biológiai nyomok, valamint az ujjnyomok és tenyérnyomok a hordón és más tárgyakon. Ezek összevetésével a nyomozók kapcsolatot teremthetnek a különböző helyszínek, tárgyak és feltételezett elkövetők között, így állhat össze a bűncselekmény teljes képe.
Az ilyen nyomozások rendkívül összetettek és hosszadalmasak, számos szakértői vizsgálatot igényelnek – mutatott rá Ristić. Emlékeztetett arra, hogy a vádemelés törvényes határideje hat hónap, addig azonban tisztázni kell az összes körülményt és valamennyi gyanúsított szerepét. Mint fogalmazott, tökéletes bűncselekmény nincs, csak rosszul elvégzett helyszíni szemle és rosszul vezetett nyomozás.
A gyanú szerint A. N. a május 12-én, Senjakon történt éttermi lövöldözés áldozata lehet.
Nyitókép: Illusztráció/Pexels
