2021. június 20., vasárnap

A karmester, aki nem csupán művész – pedagógus is

A nemzetközi hírű Srboslav Dinić karmester vezényelte a Mozart-jubileum kapcsán megtartott újvidéki koncertet

Wolfgang Amadeus Mozart világhírű komponista halála 230. évfordulójának jegyében rendezett székvárosi koncerten a Zsinagógában Mozart halhatatlan szerzeményei – Don Giovanni c. operájának nyitánya, 41. számú Jupiter szimfóniája, valamint kürtre és zenekarra írt 3. számú koncertje – igazi élményként csendültek fel mind a zenekedvelők, mind a szakmabeliek számára. Ennek titka, hogy a szervező, Újvidék Zenekedvelő Ifjúsága kiváló zenészekre bízta a koncertet.

– Mozartnak, a zenetörténelem egyik legnagyobb komponistájának igen igényes, szép műveit Román Bugár igazgató Vajdasági Szimfonikus Zenekarával és Radovan Vlatkovićtyal, a világ egyik legnagyobb kürtművészével mutattuk be. Élvezet volt együttműködni. Németországban élek, a német szimfonikus zenekarral gyakran adjuk elő Mozart műveit – mondta Srboljub (Srba) Dinić karmester, a Braunschweigi Zenekar és Színház vezérigazgatója, művészeti vezetője, aki gazdag nemzetközi karriert futott be.

1969-ben Nišben zenei családban született. A belgrádi Zeneművészeti Karon, zongora- és kamarazene szakon tanult. Reiner Altorfer felkérésére a svájci Bázelbe ment. Később a bonni operaházban dolgozott és karmesteri szakon e városban tanult Wolfgang Ott egyetemi tanárnál, a mesterképzését Szasa Nikolovszki professzornál végezte Szkopjéban.

Mikor volt önnek a legnehezebb?

– Kezdetben nem volt könnyű zenei karriert építeni. Nem tudtam jól az ország nyelvét, nem ismertem a törvényeit, nem ismertem az emberek szokásait. Ahogy tanultam, iparkodtam, úgy kezdett minden jobbra fordulni. Szerencsére kiváló emberekkel működtem együtt, így könnyebben megküzdöttem a honvágyammal. Megszokja az ember, hogy nem a hazájában él, és aztán nincs visszaút – fogalmazott a karmester, aki Giuseppe Verdi Macbeth című operájával debütált a bázeli színházban. A Berni Színházban vezető karnagy és művészeti vezető volt, ahol 37 operapremiert vezetett, továbbá több mint 60 produkciót, szimfóniákat és gálakoncerteket vezényelt. Például az SF1 svájci televíziós csatorna projektumjáért (A bohémélet c. opera élőadása egész Nyugat-Európában és a DVD anyag) elnyerte az Arany Rózsát, Svájc legrangosabb televíziós díját.

Srboslav Dinić (Fotó: Bozsoki Valéria)

2013-ban az egyik legnagyobb amerikai operaház, a mexikóvárosi Teatro de Bellas Artes művészeti vezetője és vezető karmestere lett, ahol több mint 20 produkciót és gálakoncertet vezényelt.

2009-től 2011-ig a Teatro Massimóban lépett fel az olasz Palermo városban. Ott is és a rangos finnországi Savonlinna Fesztiválon operákat vezényelt. Állandó vendégkarmesterként számítottak rá a németországi Essenben, a zágrábi Horvát Nemzeti Színházban, valamint a belgrádi Nemzeti Színházban, ahol a Carmen operaelőadást vezényelte, és többször dirigált az Emir Kusturica alapította Mokra Gora-i Bolshoi Fesztiválon.

A köztársasági művelődési minisztérium díjjal köszönte meg önnek a szerb kultúra terjesztését és népszerűsítését a világban.

– Törekszem arra, hogy a mi zeneszerzőink műveit minél gyakrabban előadjuk a nagyvilágban. Művészeket hívok vendégszereplésre, mert számomra fontos az, hogy megmutassam, hogy a mi országunkban is sok szépet alkotnak a zeneszerzők. Külföldön kiváló barátaim vannak, a szabadkai Zsiga József az első hegedűsöm, a koncertmester, aki a kollégám volt a belgrádi zeneakadémián. Sok hazánk fia törekszik a kultúránk méltó népszerűsítésére. Számomra öröm, amikor be tudom őket mutatni ott, ahol dolgozom.

Hogyan egyengeti a fiatalok karrierépítését?

– Úgy vélem, a karmester nemcsak művész, hanem pedagógus, akinek segíteni kell a fiatalok pályafutása alakításában. Minden fiatalnak megvan a saját útja, és sokszor nem könnyű boldogulni. A jóindulatú kéz a megfelelő helyre tudja őket irányítani. Emlékszem egyetemista éveimre, amikor tele voltam ötlettel, de  kevés tapasztalattal rendelkeztem. Nagyon fontos volt a segítség. Missziómnak tartom, hogy segítsek az embereknek abban, hogy föltalálják magukat.

Könnyebb-e manapság érvényesülni a zeneiparban, vagy ez korábban ment könnyebben?

– Az internetnek köszönhetően több adathoz lehet jutni. Amikor én voltam egyetemista, akkor Csajkovszkij b-moll zongoraversenyéről mindössze két lemez volt. A könyvtárba kellett mennem, majd a zenekadémiára, hogy a kottákat is beszerezzem. Manapság két kattintással kisezer adathoz lehet jutni. Ilyen szempontból előnyt élveznek a fiatalok, más szempontból azonban nehezebb a helyzetük, mert egyes zenészekből túl sok van.

Tervei?

– Buenos Aires-i, olaszországi és más fellépésre kaptam meghívást, ezenkívül a németországi zenekarommal is vannak terveim. Tárgyaltunk egyebek között a Vajdasági Szimfonikus Zenekarral a további együttműködésről – mondta Srboslav Dinić, akinek operarepertoárján több mint 60 cím szerepel Mozarttól Stravinskyig. Nemzetközi hírnevű operaénekesekkel, zenekarokkal, együttesekkel dolgozott, egyebek között a Müncheni és a Nürnbergi Szimfonikusokkal, a Stuttgarti Állami Zenekarral, a bázeli Teatro Massimóval, az Orquesta de Valenciával, a Belgrádi Filharmonikus Zenekarral, a St. George Strings Orchestra belgrádi vonós zenekarral, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával.