2021. május 18., kedd

A parlament előtt a költségvetés módosítása

Továbbra is 60 százalék alatt marad a GDP-arányos közadósság

– Nem lesznek problémák a gazdaság és a lakosság támogatására összeállított, 257 milliárd dinár értékű harmadik segélycsomag finanszírozásával. Az állam számláján pillanatnyilag 259 milliárd dinár van, de tekintet nélkül erre, a támogatások egy részét olcsó hitelekből teremtjük elő. A pénz továbbra is olcsó, és most kifizetődő kölcsönt felvenni – jelentette ki Siniša Mali pénzügyminiszter annak kapcsán, hogy ma kerül a köztársasági képviselők elé az idei költségvetés módosításának javaslata, melyet a múlt csütörtökön hagyott jóvá a kormány. Kiemelte: a kabinet ragaszkodik ahhoz a gazdaságpolitikai elvhez, hogy a hosszú távú nagyberuházásokat hosszú távon rendelkezésre álló pénzügyi forrásokból kell finanszírozni.

– Minden dinárra odafigyelünk, a bruttó társadalmi termék értékéhez viszonyított közadósság a büdzsé módosításával és a harmadik kormánycsomaggal, valamint a nagy projektumokba való rekordösszegű beruházásokkal sem lépi át a 60 százalékot, vagyis a maastrichti szintet. Eközben Németország GDP-arányos adóssága 80 százalék, Montenegróé több mint 100 százalék, eladósodott Franciaország, Spanyolország, Görögország és Olaszország is – jegyezte meg a pénzügyi tárca vezetője, és megismételte, hogy a tavalyi két segélycsomaggal együtt a gazdaságnak és a polgároknak nyújtott támogatás értéke már 8 milliárd euró körül lesz, ami a GDP 17,2 százalékának felel meg, és hogy kevés ország dicsekedhet hasonló, a világjárvány következményeit enyhítő programmal.

Siniša Mali (Fotó: Tanjug)

Mint Mali mondta, az állam soha ennyit nem fordított nagyberuházásokra, mint most, amikor a GDP 7,2 százalékát különíti el ilyen célokra. Négy autópályát építenek, és megvan a pénz még négynek a költségeire, új kórházak készülnek, beruháznak a vakcinagyárba, a fővárosi metróba stb. Arra a kérdésre, hogy miért most módosítják a költségvetést, és miért nem tervezték mindezeket a kiadásokat tavaly decemberben, amikor meg kellett hozni a büdzsét, Mali elmondta: az államháztartási bevételeket és kiadásokat októberben tervezték meg, amikor még nem lehetett tudni, hogyan alakul a járványhelyzet, mi történik a védőoltásokkal és a gazdasággal. Áprilisban egyébként a német kormány is a büdzsé módosítására kényszerült. A Pénzügyi Tanácsnak a polgárok egyszeri támogatására vonatkozó bírálatai kapcsán nyomatékosította: az állam mindenkinek segíteni szándékozik, hogy az emberek a legnehezebb helyzetekben is érezzék jelenlétét és erejét. Szerinte a tavalyi 100 euró célba talált, és lélektanilag sokat jelentett a polgároknak. Tavaly a járvány ellenére magasabb volt az áfamegfizettetési arány, mint egy évvel korábban. Mintegy 20 milliárd dinárra rúgott a különbség, ami azt jelenti, hogy a polgároknak juttatott segély egy része visszafolyt a rendszerbe.

Mali elmondta: az állami pénzügyi helyzet rendezett, csak az aggasztja, hogyan alakul a világgazdaság állapota, az ugyanis nagy mértékben hathat Szerbiára is.

– Aggaszt a globális gazdasági nyitás gyorsasága, mégis biztató, hogy Kína az első negyedévben 18,2 százalékos növekedést jegyzett a múlt év azonos időszakához képest, márpedig Kína egyre fontosabb kereskedelmi partnerünkké válik – figyelmeztetett Mali. Szerinte a hazai GDP állapotát és a közpénzügyek helyzetét a legbeszédesebben az a tény fejezi ki, hogy a Moody's tekintélyes hitelminősítő ügynökség nemrégiben felminősítette Szerbiát, és az eddigi Ba3-ról egy fokozattal Ba2-re javította az ország besorolását. Kijelentette: sok mindenben egyetért a Pénzügyi Tanáccsal és Pavle Petrovićtyal, de visszautasítja Goran Radosavljevićnak, a Pénzügyminisztérium korábbi államtitkárának azt az alaptalan állítását, hogy a büdzsé módosítása és az újabb hitelek miatt a GDP-arányos közadósság 70 százalékra fog növekedni.

A külföldre dolgozó szabadúszók megadóztatásának még mindig megoldatlan kérdésére vonatkozóan elmondta: a freelancerek egyik egyesülete elfogadta a kormány javaslatát, a másik viszont, melyet Miran Pogačar képvisel, elutasította. Utóbbi társulás nem tartja elfogadhatónak a kormány ajánlatát, hogy azok, akik 56 000 dinárnál kevesebbet kerestek, ne fizessenek semmit, a többiek adósságát pedig átütemezik, és kamat nélkül, részletekben kell törleszteniük. Azok például, akik havonta 700 eurót kerestek, a tartozás 120 részletre való felbontása után havonta csupán 7,4 eurót fizetnének. Vannak persze szabadúszók, akik, mint a többi polgár, az elmúlt időszakban rendszeresen fizették az adót, akkor is, ha 56 000 dinárnál kisebb volt a bevételük. Ők most jogosan teszik fel a kérdést: bolondok voltak-e, amikor fizettek. A miniszter hangsúlyozta: javaslatával az állam segíteni szeretne a szabadúszók szociálisan veszélyeztetett csoportjának, de nem segíthet és nem írhatja le a tartozásukat azoknak, akik az internetes munkával nagy pénzeket kerestek. Egyetlen állam sem tudná elfogadni azt a magyarázatot, hogy valaki nem tudta, hogy adót kell fizetnie.

Közben a helyi önkormányzatokban folynak a tárgyalások a pandémia miatt bezárt klubok és éjjeli mulatók adófizetése körül. ,,Közel vagyunk a megoldáshoz, hétfőn igen konstruktív megbeszélések folytak, igyekszünk mindenkinek segíteni, attól függően, hogy kinek mekkora kára keletkezett a járvány miatt” – mondta a pénzügyminiszter.