A kőolaj jelentős áremelkedése a közel-keleti konfliktus és a térségben tapasztalható bizonytalanság következménye. Az ellátási zavarok elhúzódhatnak, amennyiben a háború folytatódik, és tovább veszélyezteti az energiahordozók szállítását a régióból – figyelmeztetett Nebojša Atanacković, a Szerbiai Munkaadók Uniójának tiszteletbeli elnöke.
A Beta hírügynökségnek elmondta, hogy a világ nagy része, különösen Ázsia és Európa, jelentős mennyiségű kőolajat és gázt kap ebből a térségből. Szavai szerint további problémát jelent a szállítás biztonsága a Hormuzi-szoroson keresztül, amelyen a világ kőolajszállítmányainak jelentős része halad át. Amennyiben a tankerhajók nem tudnak biztonságosan áthaladni, fennáll a veszélye annak, hogy egyes termelő országok kénytelenek csökkenteni vagy akár teljesen leállítani a kitermelést. Ezt a folyamatot később nehéz és hosszadalmas újraindítani.
Rámutatott arra, hogy a világpiaci árak emelkedésének nem kellene azonnal megjelennie az üzemanyagárakban a töltőállomásokon, mivel a nyersolajjal folytatott kereskedelmet általában több hónappal előre lekötik. Azok az árak, amelyek jelenleg a tőzsdéken alakulnak ki, a következő hónapokra vonatkozó szállításokra érvényesek, miközben a legtöbb európai ország ellátása még a korábban, alacsonyabb árakon beszerzett készleteken alapul.
Atanacković szerint a töltőállomásokon tapasztalható drágulás részben annak tulajdonítható, hogy a forgalmazók arra számítanak: a jövőben magasabb áron kell majd beszerezniük az üzemanyagot, ezért ezt előre beépítik a kiskereskedelmi árakba.
Szerbia ellátásáról szólva elmondta, hogy az ország gyakorlatilag az Adria-kőolajvezetéken keresztül érkező nyersolajtól függ, mivel nincs közvetlen tengeri hozzáférése a pancsovai finomító ellátásához. Hozzátette, hogy további bizonytalanságot jelent a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) jövője, az esetleges tulajdonosi változások, valamint a régió kőolajellátásában jelentkező zavarok, miután egyes közép-európai országok esetében leállt a szállítás a Barátság kőolajvezetéken keresztül.
Elmondta, hogy Szerbia a hivatalos adatok szerint mintegy 90 napra elegendő kőolaj- és kőolajszármazék-tartalékkal rendelkezik, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezekkel a készletekkel körültekintően kell gazdálkodni.
Úgy értékelte, hogy az üzemanyagárak tartós növekedése leginkább a közlekedést és a mezőgazdaságot érinti. A közlekedés közvetlenül függ az üzemanyagtól, ugyanakkor az ebben az ágazatban bekövetkező drágulás szinte minden más területen is áremelkedést idéz elő. Még jelentősebb a hatás a mezőgazdaságban, mivel a műtrágya előállítása nagymértékben függ a fosszilis energiahordozóktól.
Rámutatott arra is, hogy az energiahordozók ellátásában jelentkező zavarok közvetetten az élelmiszerárak emelkedéséhez vezethetnek, valamint hatással vannak az olyan ágazatokra is, mint a turizmus és a légi közlekedés, ahol az üzemanyag a költségek jelentős részét teszi ki.
Atanacković szerint az energiaválság ösztönözheti az energetikai átmenetet, de a fosszilis energiahordozók továbbra is szükségesek, és a megújuló energiaforrásokat hosszú ideig más megoldásokkal, például víz- vagy nukleáris energiával kell kiegészíteni.
Nyitókép: Beta/AP
